Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ezzel a 19 javaslattal állítaná helyre a demokráciát az MSZP-Párbeszéd

Ezzel a 19 javaslattal állítaná helyre a demokráciát az MSZP-Párbeszéd

Javaslatcunamival próbálja felvenni a kesztyűt az MSZP-Párbeszéd szövetség a kormány ellenében: míg a Fidesz a Sargentini-jelentést elítélő határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek, a kormány pedig újabb, tetemes közpénzt felemésztő kampányba kezdett Brüsszel ellen, a baloldali ellenzéki képviselők mintegy másfél tucat javaslatból álló csomagot adtak be a Parlamentnek.

Demokrácia-csomag: 11 törvény, 8 javaslat

A csomag 11 törvényjavaslatból és további 8 határozati javaslatból áll, célja pedig “a demokrácia helyreállítása” Magyarországon. A javaslatok között vannak a Sargentini-jelentésben is felbukkanó témák, mint a Lex CEU eltörlése, a civil szervezetek vagy a tiszta közélet kérdése, továbbá a vallásszabadságról, a bíróságokról, az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról és a nyugdíjrendszeről is szólnak.

Tóth Bertalan az MSZP, és Szabó Tímea a Párbeszéd frakcióvezetője közös levelet is írt minden parlamenti képviselőnek,

melyben a “Demokrácia-csomag” elfogadására kérik őket. Levelük – amelyre úgy tudjuk, eddig érdemi támogató választ csak Hadházy Ákos független képviselőtől kaptak – itt olvasható:

Felkérés a Demokrácia-csomag Támogatására_18.09.18[66400] by Tibor Lengyel on Scribd

Alább röviden össszefoglaltuk, miről szólnak az MSZP-Párbeszéd egyes javaslatai:

Határozati javaslat az az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról: Noha az Európai Unió költségvetését károsító bűncselekmények által okozott kár mértéke nagyon jelentős, a tapasztalat az, hogy az ezeket vizsgáló OLAF vádemelésre vonatkozó ajánlásainak csupán 40 százalékát követik a tagállami hatóságok, a többi gyanús ügy következmények nélkül marad. Ezért jön létre az Európai Ügyészség, ám ehhez a visegrádi országok közül Lengyelország és Magyarország kormánya nem kíván csatlakozni. Az MSZP-Párbeszéd javaslata viszont kötelezné az Európai Ügyészséghez csatlakozásra a magyar kormányt.

Úgy vélik, Polt Péter legfőbb ügyész nem tesz meg mindent a gyanús ügyek kivizsgálásáért MTI Fotó: Beliczay László

Határozati javaslat a menekültválság kezeléséről: A javaslat “Magyarország és az Európai Unió külső határainak védelme, a közrend és a közbiztonság szavatolása, valamint a menedékkérelmet benyújtó személyek emberi méltósághoz való jogának biztosítása érdekében” indítványoz intézkedéseket, például megerősítené a határrendészetet és a menekültügyi, idegenrendészeti apparátust, bevonná mindebbe a civil és karitatív szervezeteket, és felhívja a kormányt arra is, hogy “a félelem- és gyűlöletkeltő kampány helyett biztosítson a menekültválság kezelését valóban elősegítő objektív és korrekt tájékoztatást.”

A határzár építése 2015-ben a szerb határon MTI Fotó: Mohai Balázs

Határozati javaslat az igazságos és méltányos nyugdíjrendszerről: Javasolják a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj visszaállítását, a hivatásosoknak új típusú szolgálati nyugdíjrendszer bevezetését, a rokkantsági nyugdíj és a független társadalombiztosítás rendszerének helyreállítását. Továbbá az öregségi nyugdíjminimum 60 ezerre emelését, az alacsony, a 65 év felettieknek a krónikus betegségre való gyógyszerek ingyenességét, a 100 ezer forint alatti nyugdíjak felzárkóztatását és az MSZP választási programjában is szereplő “13. havi nyugdíj” bevezetését is.

Szeniortánc-találkozó a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége rendezésében MTI Fotó: Balogh Zoltán

Határozati javaslat a munkavállalói jogok érvényesüléséről: Javasolják a Munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát, mondván: a jelenlegi szabályozás “a munkavállalók szociális jogainak és a munkáltatók jogos érdekeinek egyidejű érvényesítését” nem képes biztosítani.

A Munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatát sürgetik MTI Fotó: Kovács Tamás

Határozati javaslat a társadalmi esélyegyenlőségért és a munkanélküliség csökkentéséért: A javaslatcsomag “fenntartható és értékteremtő” közfoglalkoztatási programokat követel, 3-ról 6 hónapra növelné az álláskeresési támogatás folyósításának idejét, érdemben csökkenteni javasolja a cégeket terhelő adókat, járulékokat és a bérekre rakódó terheket, továbbá indítványozza a sztrájktörvény felülvizsgálatát is.

Négy éve nem hajlandó a kormánypárti többség ratifikálni az Isztambuli Egyezményt MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Határozati javaslat az Isztambuli Egyezmény elfogadásáról: Magyarország ugyan nem áll rosszabbul a nők elleni erőszak terén az uniós átlagnál, viszont a magyaroknál csak Romániában elterjedtebb az áldozathibáztató magatartás, és az esetek súlyosságát tekintve is az élvonalban vagyunk. A fideszes parlamenti többség mégsem nem tartja fontosnak, hogy ratifikálja a nők elleni és családon belüli erőszak elleni Isztambuli Egyezményt, amelyhez még 2014-ben csatlakoztunk. Az Országgyűlésben az utóbbi években a témát többször lesöpörte a Fidesz-KDNP, az igazságügyi tárca államtitkára szerint „van még időnk” erre.

Egy sor törvény bélyegzi meg a civileket, ezeket eltörölnék Fotó: Veres Viktor

Határozati javaslat a civil szervezetek önkényes, hátrányos megkülönböztetése ellen: A javaslat a külföldről támogatott státusz eltörlését és az egyes civil szervezeteket megbélyegző más rendelkezések megsemmisítését indítványozza – ezek miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Eltörölnék a kormány egyik megbélyegző büntetőadóját, a bevándorlási különadót is.

Határozati javaslat a vagyonnyilatkozat-tétel újraszabályozásáról: A legutóbbi vagyonnyilatkozati beadáskor, februárban a Zoom.hu is írt arról: a legnagyobb baj, hogy mindenki azt ír bele, amit akar – annak valódiságát senki sem ellenőrzi. Ráadásul ezen túlmenően is tele van kiskapukkal a rendszer, így a magyar politikusok úgy vehetik palira a közvéleményt, ahogy nem szégyellik. A határozati javaslat – más mellett – látható gazdagodás esetén vagyongyarapodási vizsgálatot írna elő.

orbán Viktor és veje, Tiborcz István Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Törvényjavaslat az OLAF vizsgálatainak nyilvánosságáról: Mivel “az uniós támogatásokkal kapcsolatosan felmerült visszaélések egyre gyakoribb híre ellenére a magyar közvélemény mégis rendkívül kevés információhoz fér hozzá, és e kevésért is külön jogi procedúrát kell végigjárnia”, a törvényjavaslat módot ad arra, hogy ezeket a közérdekű adatokat bárki közvetlenül megismerhesse nyilvános közzététel útján.

A lex CEU elleni tiltakozó felirrat az egyetem épületén Fotó: Csóti Rebeka

Törvényjavaslat a Lex CEU eltörléséről: A törvényjavaslat megsemmisítené a kormányzati kommunikációban csak Soros-egyetemként emlegetett CEU elleni, a korábbi aggályos lex-ek sorába illő jogi diktátumot, amely miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, valamint kifogásolta a szabályozás “szigorúságát és indokolatlanságát” a Velencei Bizottság is.

Mészáros Lőrinc ma az egyik leggazdagabb magyar Forrás: MTI, Giphy

Törvényjavaslat a fideszes oligarchák ellen: A javaslat a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságának megteremtésével vetne gátat a “fideszes oligarchák gazdagodásának” illetve annak, hogy “már az állami működés rendszerszintű elemévé vált a korrupció”. A törvényjavaslat a költségvetésből, uniós vagy nemzetközi programokból származó források elköltésénél nagyobb átláthatóságot, hatékonyabb ellenőrzést és elszámoltathatóságot írna elő.

Max: ‘A közmédia ne abból álljon, hogy hamis információkat küldünk az embereknek, hogy ez alapján hozzanak meg egy olyan fontost döntést, hogy például kire szavazzanak.’ Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Törvényjavaslat a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesüléséért: A törvényjavaslat megállapítja, hogy a Fidesz nemcsak a média megrendszabályozásával próbálja elfojtani a véleménynyilvánítás szabadságát, hanem egyre gyakoribb a kritikus véleményeket megfogalmazó magánszemélyekkel szembeni fellépés is. Ennek megfékezésére illetve a közügyek szabad megvitatásának érdekében javasolják módosítani a büntető törvénykönyv és a polgári kódex egyes rendelkezéseit.

Tüntetés a független közmédiáért Forrás: aHang

Törvényjavaslat a bírói önigazgatás erősítése érdekében: A javaslat azokat a jogszabálymódosításokat rendezné, amelyekre az Alkotmánybíróság 2013 végéig adott határidőt, ám azóta sem hajtották végre. Emlékezetes: az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte egyes szabályok kétharmados törvénnyé minősítését, a bírói álláshelyekre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánításával összefüggésben alaptörvény-ellenességet állapított meg, előírta az OBH elnökének indoklási kötelezettségét.

Justitia szobra a Kúria épületében Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Törvényjavaslat a legfőbb ügyészre vonatkozó törvények módosítására: A törvényjavaslat emlékeztet, hogy 2011-ben egy hierarchikus szervezetet hozott létre a kormányzó többség, aminek sajátossága a legfőbb ügyész igen nagyfokú függetlensége volt, amelyhez csupán gyenge fékek és ellensúlyok kapcsolódnak. (Polt Péter legfőbb ügyész újraválasztása esetén 2028-ig hivatalban maradhat elvileg.) A törvényjavaslat megtiltja a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát.

Egyhavi plusz családi pótlék járna az iskolakezdéskor MTI Fotó: Komka Péter

Törvényjavaslat a családi pótlék emeléséről és az iskolakezdési különjuttatásról: Ez a törvényjavaslat – szakítva a többi, általános céllal – konkrét jóléti intézkedéseket tartalmaz: a családi pótlékot, mint a legfőbb alanyi jogú családi juttatást megemelnék több mint 40 százalékkal, továbbá az iskolakezdésre időzítve a családok egyhavi különjuttatást is kapnának.

Jutna pénz plusz rezsicsökkentésre MTI Fotó: Kovács Tamás

Törvényjavaslat az Összefogás a Fűtött Otthonokért Alap létrehozásáért: A törvényjavaslat előírná, hogy a többségi tulajdonú állami eneregiacégek – a villamos- és földgázszektroban – éves pozitív eredményük 50 százalékát lennének kötelesek befizetni az alapba, amelyből aztán azokat támogatnák, “akiknek a kormányzati rezsicsökkentés nem jelent segítséget, és a kormány szociális hálója sem nyújt megoldást a megélhetési költségeik kifizetéséhez.”

Orbán Viktor miniszterelnök szavaz MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők jogállami követelményeknek eleget tevő választásáról: A javaslat alapjaiban írná át a választási szabályokat. Fenntartaná a pártlistás illetve egyéni jelölti rendszert, de az egyéni mandátumok számát az arányosítás érdekében 106-ról 110-re növelné. Módosítanának a “győztes mindent visz” elv csökkentése érdekében a választókerületek kijelölésén. A határon túli magyarok ugyan továbbra is szavazhatnának, de legfeljebb két parlamenti mandátumról dönthetnének. Garanciákat tartalmaz továbbá arra, hogy kampányban a párthirdetéseknél érvényesülhessen az egyenlőség és az átláthatóság elve.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Törvényjavaslat a bírói önigazgatás erősítéséről: Miként az ügyészségi rendszert és a legfőbb ügyész hivatalát érintően is változtatásokat javasol az MSZP-Párbeszéd Demokrácia-csomagja, hasonlóan módosításokat tesz a bírósági rendszert érintően is.

Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról: A javaslat átmenetileg rendezné azt a mulasztásos alkotmánysértést, melyet még tavaly állapított meg az Alkotmánybíróság, kimondva: az Országgyűlés megsérti az egyházkénti elismerésről való döntésre szabott határidőt. A törvényjavaslat szerint a mulasztás idejére az adott vallási közösséget megilletik az egyházi jogok.

Borítókép: A Parlament kupolacsarnoka / Fotó: Veres Viktor