Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az új KRESZ amolyan jogosítványt vezetne be kerékpárosoknak

Az új KRESZ amolyan jogosítványt vezetne be kerékpárosoknak
  • Elkészült az első, átfogó, részletes kerékpáros-felmérés és közvélemény-kutatás.
  • A magyar lakosság 70 százaléka szokott legalább alkalomadtán kerékpározni, 17 százalék számára a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz.
  • A felnőttek 67 százalékának van saját biciklije.
  • A biciklisek elsősorban bevásárlásra használják a kerékpárt, a sport és a munkába járás fej-fej mellett állnak.
  • A legnagyobb visszatartó erő az autóforgalom nagysága.
  • A biciklisek a gyalogosoktól és az autóforgalomtól is szeparált, irányhelyes infrastruktúrát használnak legszívesebben. Járdán nem szívesen tekernek, akkor se, ha bicikliútnak is van festve.
  • KRESZ-módosítás készül, a tervek szerint megszüntetnék a kötelező bicikliút-használatot. Lakott területen belül egyáltalán nem lenne kötelező, lakott területen kívül csak a sportkerékpárosoknak nem, ami új fogalom lenne a KRESZ-ben, és sportlicenc kiváltásával lehetne elérni.

Új fogalmat vezetne be a KRESZ-be egy készülő módosításcsomag: a sportkerékpárost – árulta el a Zoom.hu-nak Révész Máriusz, kerékpározásért felelős kormánybiztos a Kerékpárosklub és a Medián országos bicikliskutatását bemutató sajtótájékoztatón. A terv szerint az a biciklis minősülne sportkerékpárosnak, aki kiváltja a versenyzői licencet, illetve a biciklijének meg kellene felelnie bizonyos előírásoknak, továbbá sportkerékpárosoknak kötelező lenne a sisakviselés.

A sportkerékpáros kategóriájának azért lenne jelentősége, mert a KRESZ jelenleg kötelezővé teszi a bicikliseknek a dedikált kerékpáros infrastruktúra használatát, ahol van bicikliút vagy gyalog- és kerékpárút, ott a bringások nem tekerhetnek a párhuzamos úton, úttesten. A módosításcsomag ezt a kötelezettséget kivenné a KRESZ-ből. Lakott területen belül minden kerékpáros, lakott területen kívül viszont csak a sportkerékpárosok mentesülnének a kötelező bicikliút-használat alól.

Ideje felzárkózni Romániához

A kötelezettség megszüntetését a kerékpáros szervezetek azóta kérik, hogy bekerült a KRESZ-be. A magyar városokban még mindig nagyon sok az elavult kerékpáros infrastruktúra, a járdán vezetett, osztott és osztatlan gyalog- és kerékpárút. A baleseti statisztikák tanúsága szerint a legtöbb baleset ilyen, járdán vezetett kerékpárúton éri a bicikliseket, a kereszteződésekben. Ráadásul gyalog- és kerékpárúton csak 20 km/h a megengedett maximális sebesség, így gyakorlatilag a KRESZ jelenleg nem engedi a bicikliseket 20 km/h-nál gyorsabban menni olyan útvonalakon, ahol gyalog- és kerékpárút van.

A kötelezettség megszüntetése amúgy cseppet sem lenne extrém lépés, ilyesmi nemhogy a nyugat-európai országokban, de Romániában sincs – mondta Révész Máriusz. Hogy a módosításokból mi valósul meg és mikor, az kérdés. A csomag szakmailag készen van, de Révész szerint „most kezdődik a politikai munka”. A kötelezettség tervbe vett megszüntetéséről Révész egyébként már 2017 közepén beszélt az Indexnek, bár akkor a sportkerékpáros fogalmának bevezetéséről még nem volt szó.

Ami a sportkerékpárosság eléréséhez szükséges versenyzői licencet illeti, azt a Magyar Kerékpáros Szövetségtől lehet beszerezni, a fiatalabbaknak 3 ezer, az idősebbeknek 4 ezer forintba kerül.

Ilyen még nem volt

A Medián által készített felmérés és közvélemény-kutatás Magyarországon hiánypótló, a kerékpáros forgalmat és a kerékpárral közlekedőket ilyen alaposan és mélységben vizsgáló kutatás még nem készült – ezt Révész Máriusz és Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke is hangsúlyozták. 3000 fős mintán készült, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív.

A felmérést rendszeresen meg kellene ismételni, hogy ne csak egy pillanatkép készüljön a kerékpározás helyzetéről,

hanem a változások, a trendek is kirajzolódjanak – mondta Kürti. Révész azt mondta, szeretné, ha a felmérést 2-3 évente megismételnék. A kutatás a kormány anyagi támogatásával készült, Révész a Zoom.hu-nak azt mondta, pár millió forintba került, amíg ő felelős a kormányban a kerékpározásért, lesz ismétlése. A kérdések összeállítását a Kerékpárosklub szakemberei végezték, Kürti szerint a tendenciák vizsgálatának szempontjából az lenne az ideális, ha a kutatást ugyanezekkel a kérdésekkel, esetleg még hosszabb kérdéssorral ismételnék majd meg.

A magyarok 70 százaléka legalább egy kicsit bringás

A felmérés eredményei szerint a felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, 38 százalék hetente többször biciklire ül, 17 százaléka naponta így közlekedik. A lakosság 37 százalékának elsődleges közlekedési eszköze az autó, 31 százaléknak a közösségi közlekedés és a magyarok 17 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Ezt követi a gyaloglás 10 százalékkal, a motorozás 2 százalékkal, az egyéb közlekedési módok 1 százalékot tesznek ki, és a lakosság 1 százaléka nem jár sehova – ismertette az eredményeket Halász Áron, a Kerékpárosklub szóvivője.

Budapesten a felnőtt lakosság 6 százaléka minden nap kerékpározik,

16 százalék hetente többször, összesen 51 százalék szokott legalább alkalmanként biciklizni. Érdekesség, hogy a lakosság számarányához képest többen kerékpároznak Budán, mint Pesten.

A felnőtt lakosság 84 százaléka fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67 százaléknak van is saját biciklije.

Az összes, akár alkalmanként kerékpárt használó magyar között

a bevásárlás a legnépszerűbb cél, amit a sportolás és a munkába járás követ fej-fej mellett.

A kerékpározás melletti legfőbb érveket a sorban a testmozgás/egészség, a környezetvédelem, illetve a szabadság/rugalmasság vezetik. Csak ezeket követi az olcsósága, a közvetlensége, illetve az, hogy nem kell rá várni.

Kürti Gábor azt mondta, hogy az eredmények némileg őket is meglepték, az eredmények fényében a Kerékpárosklubban kissé újra fogják gondolni a céljaikat. „Már nem kell elmondanunk, hogy jó kerékpározni, mert az emberek ezt tudják. Azt kell elérni, hogy a kerékpározó 70 százalék gyakrabban kerékpározzon.”

A magyarok nem szeretnek járdán biciklizni, akkor se, ha van rajta sárga festék

A felmérésben nem csak arra kérdeztek rá, hogy mennyit és miért bicikliznek a magyarok, hanem arra is, a kerékpárt használóknak mi a véleményük, hogyan lehetne javítani a kerékpározás helyzetén, illetve hogy akik nem kerékpároznak, azokat mi tartja vissza.

A kerékpározással szembeni legnagyobb visszatartó erő az autóforgalom nagysága, amit a Kerékpárosklub szerint kerékpáros-barátabb úthálózattal és a közlekedők közti együttműködés fejlesztésével lehetne ellensúlyozni. A megkérdezettek többsége

a gyalogosoktól és az autóforgalomtól is elválasztott, kétoldali irányhelyes, kerékpározásra kijelölt infrastruktúrán tekerne a legszívesebben,

de az autóforgalomtól elzárt, illetve kis forgalmú utcák is a népszerűbbek közé tartoznak. Az elválasztás nélküli, járdán vezetett kerékpárutakat, és a nagy forgalmú utakat nem kedvelik az emberek, és

járdán sem szívesen kerékpároznak.

Azok, akik szoktak kerékpárral közlekedni elsősorban az útburkolatok minőségével elégedetlenek, valamint a biciklizésre kijelölt utak szélességével. A bringások a kerékpár-tárolási lehetőségekkel szintén nagyon elégedetlenek.

Legtöbben a kerékpározásra kijelölt infrastruktúra terén látnak fejlődést az elmúlt 10 évben, míg az autóvezetők hozzáállásában és az előzési oldaltávolság terén a többség nem lát változást.