Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nem jön a pénz Brüsszelből – itt a figyelmeztetés a kormánynak

Nem jön a pénz Brüsszelből – itt a figyelmeztetés a kormánynak

Aggódik az idei költségvetési hiány tarthatósága miatt a Költségvetési Tanács. A Kovács Árpád KT-elnök és Matolcsy György MNB-elnök által jegyzett dokumentum szigorúbb költségvetési gazdálkodást kér a kormánytól.

A kormány kicsit hazardírozott a 2018-es költségvetés tervezésével, ugyanis 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg az idei évet, ami szűk másfél évvel ezelőtt a többi előrejelzéshez képest optimista prognózis volt – ám ez bejött a kormánynak. A kedvező külső környezet, az uniós támogatások elköltése, a kormány által támogatott és részben kezdeményezett béremelések megtették a hatásukat – az első félév végére 4,6 százalékra gyorsult a magyar gazdaság növekedése.

Költségvetési Tanács (KT) értékelése szerint ezen kedvező tendenciák fennmaradása esetén teljesülhet a 4,3 százalékos növekedési cél. (A háromtagú testület elnöke Kovács Árpád, míg tagja Matolcsy György, a Magyra Nemzeti Bank elnöke, illetve Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. A KT mostani jelentését azonban csak Kovács és Matolcsy látta el kézjegyével.)

A pénzforgalmi hiányt már csak Brüsszel mentheti meg

Az államháztartási hiánycél teljesíthetőségével kapcsolatban viszont aggódik a KT, ami az elsőfélévi adatok ismeretében érthető. Július végén az államháztartás hiánya 1420,5 milliárd forint volt – ami az egész évre engedélyezett 1360,7 milliárd forint 104 százaléka volt. Azóta kiderült, hogy augusztusban tovább nőtt a hiány, ám a KT az első féléves adatok alapján értékelte a gazdasági és költségvetési folyamatokat, ezek alapján adták azt a nem túl meglepő előrejelzést, hogy az év végére tervezett

„ pénzforgalmi hiánycél teljesülését jelentős mértékű kockázatok övezik”.

A hiány egyik és nagyobb oka az uniós támogatások elmaradása, erről számtalanszor írt is a Zoom.hu. Az első félévben a kormány 800 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki, mint amit az Európai Bizottság átutalt. A kormány abban bízik/bízott, hogy a 2018 utolsó hónapjaiban megnyílnak a brüsszeli pénzcsapok. A Sargentini-jelentés elfogadása után azonban átrajzolódtak a magyar kormány és az Európai Unió közötti erőviszonyok, még bizonytalanabbá vált, hogy jön-e egyáltalán pénz az idén Brüsszelből. A magyar kormány le is vonta a konzekvenciákat, és szeptember elején szigorított az előlegek kifizetésén.

KT: Spóroljon a kormány!

A KT szerint a hiány elszállásáért azonban nem kizárólag az uniós pénzek elmaradása a felelős, hanem a minisztériumi költések vártnál nagyobb növekedése. Az időarányosnál jóval többet költöttek a minisztériumok bérekre és saját költségekre – ezen a téren a második félévben nagyobb szigort javasol a kormánynak a Költségvetési Tanács.

Az egy dolog, hogy a költségvetési törvényben megszabott pénzforgalmi hiány teljesítésével kapcsolatban aggódik a KT – hisz az kvázi házon belül marad. Ám a testület szerint a piacok és az Európai Bizottság által figyelt eredményszemléletű hiány teljesítésével is problémák lehetnek – annak ellenére, hogy ezt a mutatót nem befolyásolja brüsszeli pénzek elmaradása. A kormány eredetileg a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százalékában szabta meg ezt a hiányt, ennek eléréshez

“szükség van a kiadások erőteljes kézben tartására, különösen a központi költségvetési szervek esetében”

– szólította fel a testület a kormányt spórolásra a minisztériumokban.

Van jó hír is, de…

A KT szerint legalább az államdósság csökkenéséért nem kell aggódni – igaz az jóval nagyobb is lehetne, a ha kormány nem előlegezné meg az uniós kiadásokat, vagy ha Brüsszel nem fizetne. Tavaly év végén az államadóssága a GDP 73,6 százalékára rúgott, ez 2018 közepére 74,5 százaléka emelkedett, de év végére ez a tervezett mértékre, 73,2 százalékara csökkenhet a KT szerint is. Ugyanakkor a testület arra nem tér ki, hogy egy olyan évben, amikor a GDP növekedése meghaladja a 4 százalékot, meglehetősen vérszegény teljesítmény az államadósság 0,4 százalékpontos mérséklődése.