Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A két Korea ráhajt az olimpiára, amelyiket Orbán Viktor is szeretné

A két Korea ráhajt az olimpiára, amelyiket Orbán Viktor is szeretné

Az északi és déli elnök találkozója után közölték, hogy a két ország együtt pályázná meg a 2032-es olimpia rendezését. De mi lesz így Budapesttel?

Szerdán találkozott egymással Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője, valamint Mun Dzsein, dél-koreai elnök és a csúcstalálkozón – olyan fontos dolgok mellett, mint hogy az északiak leállítják egyetlen atomerőművüket – megállapodtak abban, hogy a két Korea együtt pályázza meg a 2032-es nyári olimpia rendezését. A bejelentés nem teljesen váratlan, hiszen a déliek sportminisztere a múlt héten már arról beszélt, hogy ezt fogják javasolni a kommunista rezsim vezetőjének. Ráadásul Do Dzsong-hvan szavai Tokióban hangzottak el, ahol japán és kínai kollégájával találkozott.

Van benne logika

A két Korea 2032-es pályázata egyáltalán nem elrugaszkodott ötlet. Nem is korai a bejelentés, tekintve, hogy a 2024-es és a 2028-as nyári játékokat már odaítélte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Előbbire egy ideig Budapest is pályázott, végül Párizsnak jutott, négy évvel később pedig Los Angeles lesz a házigazda. A 2032-es olimpiára – a jelenlegi kereteket adottnak véve – 2023-ban kezdődhet meg a pályázási folyamat, és az esemény előtt hét évvel, 2025-ben dönthet a NOB a rendezőről.

Kim Dzsongun és Mun Dzsein találkozója fontos változásokat hozhat. Fotó: MTI/EPA/Phenjani sajtóiroda/pool

A Koreai-félsziget pályázata elég megalapozott lehet, hiszen a déli főváros, Szöul 1988-ban már volt helyszín, a szintén déli Pjongcsangban pedig idén rendeztek téli olimpiát. Még az is a Koreák mellett szól, hogy a földrészek között van egy egyfajta rotáció a nyári játékokat illetően. 2020-ban Ázsia (Tokió), 2024-ben Európa (Párizs), 2028-ban Amerika (Los Angeles) lesz a soros, így igazából 2032-ben Ázsia és Ausztrália jöhetne elsősorban szóba.

A két Korea közös zászló alatt vonult be a februári téli olimpia megnyitóján, a női hokisok versenyében egyenesen közös csapatot indítottak. Kim Dzsongun húga pedig egy hivatalos delegáció részeként több napot eltöltött az olimpia alatt Dél-Koreában. Az északiak az olimpiára még híres cheerleader csapatukat is magukkal vitték. Akkor arról írtunk, hogy a jégen folytatott “pingpongdiplomácia” áttörést hozhat a két ország viszonyában.

Hiába van az olimpiáig még 14 év hátra, már most több ország jelezte, hogy szívesen lenne házigazda 2032-ben. Így Németország, Kínából Sanghaj, valamint Indonézia és India is kifejezte már az érdeklődését, ahogy az utoljára 2000-ben (Sydney révén) rendező Ausztrália is – idézte fel az olimpiák és más világversenyek rendezésével foglalkozó oldal, az Inside the games.

Azonban nem nehéz belátni, hogy ha

a két Korea komolyan gondolja az olimpiát, és mindent meg is tesz addig érte, bármilyen más jelentkezés esélytelen.

Sőt, egyenesen bántó is lenne. Egy megosztott sziget egymásra találásával, újjászületésével versengeni nem lenne túl jó marketinghúzás egyik másik érdeklődő részéről sem.

A szép gondolat és a realitások

„Ha tényleg lesz pályázat, és a felmerülő kérdésekre megnyugtató választ adnak a koreaiak, akkor egy ilyen jelentkezéssel nehéz lenne bárkinek versenyeznie – jelentette ki a Zoom.hu-nak Dénes Ferenc. A sportközgazdász szerint azért vannak nyilvánvaló kérdőjelek egy ilyen kezdeményezéssel kapcsolatban. – Az világos, hogy Dél-Korea meg tudja rendezni az olimpiát, ezt idén és 1988-ban is bebizonyította. Nem tudjuk azonban ugyanezt Északról. A másik nagy talány pedig az, hogy a biztonságot hogyan lehet garantálni egy ilyen eseményen és milyen áron.”

A sportközgazdász felhívta a figyelmet, hogy szép mozzanat a két Korea egymásra találása, de pénzügyileg is meg kell érnie az olimpiai mozgalom szánára egy ilyen rendezésnek. Ha pedig létrejönne a pályázat, és még nyerne is, ott van még az esetleges bojkott dilemmája a résztvevő országok számára; vagyis az, hogy mit kezdenek egy északi rezsimmel – amely ki tudja, milyen formában, állapotban létezik majd 2032-ben.

Dénes Ferenc azonban azt azonban mindenképp kiemelte a két Korea esetleges pályázatával kapcsolatban, hogy ez is megmutatja, a sport milyen határozottan a „soft power” részévé vált. „A sport olyan platformmá, kulturális jelenséggé nőtte ki magát, amelyen keresztül politikai erők, rezsimek képesek legitimálni magukat” – vélekedett a sportközgazdász.

Csak Budapesten nem örülhetnek

Van viszont egy ország, pontosabban egy politikus, akit nagyon érzékenyen érinthet, hogy a két Korea 2032-es rendezést tervez. Orbán Viktorról van szó, aki gondolkodás nélkül fújta le a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot, amikor azt látta, a budapestiek nagy számban írták alá az erről szóló népszavazási kezdeményezést.

Orbán álma: már 750 milliárd forint felett jár az olimpiai számlánk

Orbán álma: már 750 milliárd forint felett jár az olimpiai számlánk Folyamatosan készíti elő a kormány azokat a sport- és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek egy budapesti olimpia megrendezéséhez kellenek. Jelenleg nincs (nem is lehet még) napirenden pályázat, de a Magyar Olimpiai Bizottság már jelezte, hogy – egy sikeres népszavazás után – megpályázná a 2032-es játékokat.

Azonban, ahogy a Zoom.hu erről korábban írt is már, a kormány nagyon komolyan folytatja azoknak a beruházásoknak az előkészítését, amelyek a 2024-es a pályázatban szerepeltek, és amelyek elengedhetetlenek egy későbbi rendezéshez. A teljesség igénye nélkül ezek között van: az 55 ezresre bővíthető atlétikai stadion a Rákóczi hídnál; az olimpiai falunak szánt területen a kollégiumi negyed, a Diákváros felépítése a Soroksári úton; a Budapest-Kelebia vasútvonal budapesti szakaszának áthelyezése; az Észak-Csepelen vezetett Galvani-híd megépítése; valamint olyan sportlétesítmények, mint például egy kajakszlalom-pálya és egy budapesti evezős központ terveztetése, amelyek felépítése korábban olimpiai pályázat nélkül fel sem merültek.

Mindez arra utal, hogy Orbán Viktor és Budapest rámenne a következő nyitott időpontra, azaz 2032-re.

Igaz, a kormány erről nem beszél nyíltan és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) új elnöke, Kulcsár Krisztián azon az állásponton van, hogy pályázni csak egy sikeres népszavazás után lenne felelősségteljes. Ha azonban a két Korea összeáll, 2032-es rendezésben gondolkodni még úgy sem érdemes.