Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Orbán-Putyin találkozó: Nem túlzás, ha függőségi viszonyról beszélünk

Orbán-Putyin találkozó: Nem túlzás, ha függőségi viszonyról beszélünk

Magyarország megbecsüli Oroszországgal fennálló kapcsolatát, „mindketten a sikereink maximálásában vagyunk érdekeltek” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalás utáni közös sajtótájékoztatón.

Magyarország nemzeti érdeke, hogy Európa két fele között minél jobb legyen az együttműködés, és azon belül a magyar-orosz kapcsolatrendszer is.

„Amikor Európa keleti és nyugati fele között feszültség volt, akkor a magyarok mindig rosszul jártak, amikor viszont együttműködés volt, akkor mindig jól jártunk” – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a moszkvai Kremlben. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A moszkvai megbeszélésen persze nemcsak egymás dicséretére, hanem konkrét bejelentésekre is sor került: sikerült megállapodniuk például a 2019-re vonatkozó gázszállítások után a 2020-as évre szóló gázszállításokról is. Magyarország emellett pályázik arra a lehetőségre, hogy amikor Törökországból, déli irányból megépítik majd a gázvezetéket, akkor az Magyarországon keresztül haladjon, mert az a magyar gazdaságnak nagy lehetőséget adna – közölte Orbán Viktor, jelezve: arra kérte Vlagyimir Putyint, komolyan fontolja meg a gázvezeték Magyarországra “beléptetését”.

„A paksi atomerőmű-beruházás jól halad, a szükséges korrekciókat időben elvégeztük és elvégezzük” – tette hozzá a magyar kormányfő, aki szerint a hosszú távú terv pedig az, hogy a napenergia mellett a nukleáris energia legyen meghatározó az ország jövőjében.

Az érdeklődést az váltja ki, hogy EU- és NATO-tagként “ezt az oroszokkal csináljuk”.

Orbán szerint a beruházás így nemcsak energetikai szempontból bátor, hanem a Kelet-Nyugat együttműködésének távlata szempontjából is. Azt a kormányfő is elismerte, hogy nehézségek, technikai kérdések mindig felvetődnek, de a határidőket másodlagosnak tartja

Magyarország készen áll arra is, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank harmadik legnagyobb részvényeseként a pénzintézet központja Budapestre költözzön. Szorgalmazta továbbá a Budapest-Kazany közötti közvetlen légi járat elindítását is.

A két politikus négyszemközt is találkozott. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A sajtótájékoztatón Putyin sem árult zsákbamacskát, bejelentette, hogy támogatják az elképzelést, hogy Magyarországon haladjon keresztül a Török Áramlat földgázvezeték folytatásának egyik szakasza. Az orosz elnök emlékeztetett rá, hogy az Európába irányuló orosz gáztranzit ma is magyar területen halad át, ahol gáztározók szavatolják az európai fogyasztók megbízható és zökkenőmentes ellátását még a kereslet csúcsidőszakaszaiban is.

Putyin elmondta, hogy a magyar kormányfővel közös kezdeményezés alapján kormányközi bizottság alakul a kétoldalú regionális együttműködés összehangolására, amely az év vége előtt megtartja majd alakuló ülését.

Akkor nyitott, amikor mások zártak

A moszkvai találkozóval egy időben a Political Capital tartott kerekasztalbeszélgetést Újra Putyin-Orbán címmel, amelyen az elemző intézet ügyvezető igazgatója, Krekó Péter mellett az MTA két főmunkatársa Deák András György és Sz. Bíró Zoltán, valamint a Moszkva Tér újságírója Stier Gábor vitatták meg a két ország viszonyát és a moszkvai események jelentőségét.

“Ami az orosz-magyar találkozókat illeti, azok közé az országok közé tartozunk, amelyekkel a leggyakrabban valósulnak meg ezek a találkozók” – mondta Sz. Bíró Zoltán. “Ha az eddigi önellentmondások és konfliktusok nem történtek volna meg, ez helyes politika lenne, de így inkább súlyosan elhibázott és felelőtlen lépés. Ráadásul a német és a francia találkozók, velünk ellentétben inkább az ukrán helyzet rendezéséhez kapcsolódnak.”

Arra a kérdésre, hogy Orbán Putyin kottájából játszik-e, a résztvevők merőben különböző választ adtak. Sz. Bíró Zoltán szerint

naiv feltételezés, hogy Orbánnak Putyin diktálna,

egyszerűen arról van szó, hogy sok a hasonlóság a két ország között (NGO-k szabályozása, nem kívánatos szervezetek akadályozása, az európai liberális mainstrem ellen pozicionálás). A feltételezésnek talán az adhat alapot, hogy Orbán környezetében lehetnek olyanok, akik felhívják a figyelmét egy-egy orosz lépésre, amit Magyarországon is lehetne adaptálni.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart találkozójukat követően a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Stier Gábor szerint Orbán akkor nyitott Putyin felé, amikor mások zártak, de ma már nem ő az egyetlen, aki különleges kapcsolatot ápol az orosz kormányfővel. Ráadásul azt is észre kell venni, hogy a magyar társadalom oroszellenes.

Egy tavaly publikált felmérés szerint 8-10 százalékkal csökkent azok száma, akik támogatnák az orosz-magyar kapcsolatok elmélyülését.

Krekó Péter szerint ez nem egy szimmetrikus viszony, hiszen nem az orosz állam és egy másik ország viszonyáról van szó, hanem egy nagyhatalom és egy kisebb befolyással rendelkező ország kapcsolatáról. Így nem túlzás, ha függőségi viszonyról beszélünk.

Deák András szerint egy újszerű kapcsolatról van szó a két ország között, ahol viszonylag szűk körben aprólékosan döntenek a gazdasági kérdésekről és ehhez szükségesek az ilyen csúcstalálkozók is, mint a mostani.

Az biztos, hogy Orbán a nyári NATO-csúcson még biztonsági kockázatnak nevezte Oroszországot, ehhez képest a mostani találkozó nyilatkozatai ennek némileg ellentmondanak. A vita résztvevői mindenesetre egyetértettek abban, hogy Putyin számára fontos lehet, hogy egy olyan szövetségese, akivel évente többször is találkozik, ne gyengüljön, hiszen

„Oroszországban az erősekkel szeretnek tárgyalni”.

Oroszország ráadásul jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen lehetőséget az unió részéről visszautasítson. Mivel ismét egy EU-s politikussal találkozott, látható, hogy fontosnak tartja, hogy minél több ország emelje fel a hangját az ellenük irányuló szankciókkal szemben, de azt fontos kiemelni, hogy ebben biztosan nem egy olyan kis ország, mint Magyarország hoz majd változást.

Borítókép forrása: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd