Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Folytatódhat Magyarország keletre tolódása: ismét Putyinnal találkozik Orbán Viktor

Folytatódhat Magyarország keletre tolódása: ismét Putyinnal találkozik Orbán Viktor

Fontos külpolitikai történések közepette találkozik a magyar miniszterelnök az orosz elnökkel. A Sargentini-jelentés után egyre inkább kelet felé húzunk majd?

Szeptember 18-án, azaz kedden látogat Orbán Viktor Moszkvába, hogy találkozzon az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Idén ez már a második találkozójuk lesz – ami majdnem a harmadik, hiszen év elejére is terveztek egyet, ám végül elmaradt a választások miatt. Az előbb említett júliusi pedig nem tekinthető hivatalosnak, így a mostanit vehetjük a tavaszi esemény „bepótlásának”.

A nap pontos menetéről előzetesben természetesen nem lehet tudni semmit, hiszen az államközi találkozók minősített információnak számítanak, de azt, hogy mire számíthatunk ettől a tárgyalásról, megpróbáltuk összeszedni.

A találkozó körülményei

„Három dolog van, amelyeket mindenképpen meg kell említeni a találkozó kapcsán, hiszen az eseményt így lehet igazán kontextusba helyezni” – magyarázta a Zoom.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

„Az egyik, hogy éppen ezen a napon találkozik Donald Trump is Andrzej Duda lengyel államfővel a Fehér Házban, amely egybeesés szimbolikus értékű lehet.”

Krekó szerint a másik fontos faktor a Sargentini-jelentés megszavazása, amely Orbánt még inkább Kelet felé tolja és tovább fűti Nyugat-ellenes retorikáját.

A Kelet felé közeledés már a kirgizisztáni találkozó alkalmával is érezhető volt, amikor a magyar kormányfő kijelentette, hogy „a magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban… az embernek keletre kell utaznia, ha otthon akarja magát érezni”.

A kijelentését egyébként Kövér László házelnök is igyekezett gyorsan alátámasztani következő nyilatkozatával: „Az egész finnugor elmélet a genezisétől gyanús, már akkor is ideológiai eszköznek tűnt, amikor a 19. században elfogadták.” Kövér kijelentése egyébként azért is furcsa, mert 2012-ben éppen ő volt az, aki a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó népek – köztük a magyar nép – összefogásának fontosságát hangsúlyozta. A türk vonal pedig a kormány kommunikációjában úgy tűnik megfér egy másik rokoni szállal is, Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere ugyanis nemrég elmondta, hogy DNS-vizsgálatokkal bizonyítható, hogy az Árpád-ház tagjai eurázsiai eredetűek voltak. Korábban erre nem láttunk példát a kormány politikájában – mára már viszont egy komplett ideológiai csomaggal álltak elő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezik a budapesti cselgáncs-világbajnokságra Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a Papp László Budapest Sportarénában 2017. augusztus 28-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

„Emellett persze ki kell emelni, hogy a magyar társadalom adatokkal alátámaszthatóan nem oroszbarát. Ráadásul, még Fideszes szavazói körben – ahol a legmagasabb az orosz kapcsolatok elfogadottsága – is kisebbségben van ez a nézet” – mondta a Zoom.hu-nak Rácz András, Oroszország-szakértő.

„A kül-és gazdaságpolitikánk egyértelműen EU-és NATO-orientált. Így nagy meglepetésre ettől a találkozótól nem kell számítani.”

– tette hozzá Rácz.

Harmadik fontos körülményként pedig mindenképpen meg kell említeni a Salisburyben történt gyilkosság újonnan napvilágra került részleteit, amelyekből egyértelművé vált, hogy az orosz titkosszolgálat áll a háttérben. A magyar kormány úgy tűnik a brit értelmezést fogadta el, ráadásul a gyilkosság után Magyarországról is kiutasítottak egy orosz diplomatát.

Illetve ne felejtkezzünk el a letelepedési kötvény-botrányról sem,

amely kapcsán a Direkt36 és az orosz Novaja Gazeta nevű újság közös oknyomozó riportjából kiderült, hogy többek között Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés főnökének több családtagja, köztük a fia is vásárolt magyar kötvényt. A Bevándorlási Hivatal el is ismerte, hogy Nariskin fia ügyfelük volt – úgy tűnik, rájuk nem vonatkoztak a kormány nemzetbiztonsági aggályai.

És persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy Orbán a júliusi találkozón kártékonynak nevezte az Oroszország elleni EU-s szankciókat, amelyeket 2014-es bevezetésük óta ő is rendre megszavazott az összes uniós kormányfővel együtt. Ukrajnával szemben tehát inkább a Kreml pártjára állt.

Amiről biztosan tárgyalnak majd

Paks 2-ről. A projekt az eredeti tervekhez képest láthatólag több éves késében van, a kormány szerint „az Európai Bizottság vizsgálata miatt”. A testület tavaly márciusban adta meg az engedélyt a beruházásnak. A bővítésről Orbán és Putyin 2014 januárjában írt alá együttműködési megállapodást. A két új atomerőművi blokkot az eredeti terv szerint 2018-ban kezdték volna el telepíteni, és 2025-ben, illetve 2026-ban állhattak volna üzembe – de ez nem fog megvalósulni, az oroszok pedig elégedetlenek a projekt tempójával.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hallgatja Orbán Viktor miniszterelnököt a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a Parlament Vadásztermében 2017. február 2-án. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Druzsinyin/pool)

Emellett pedig valószínűleg szóba kerül a felújított 3-as metrókocsikkal kapcsolatos 800 millió forintos kötbér is, amelyet a magyar fél az orosz metrógyártótól követel a felújított járművek meghibásodása miatt.

Az oroszok ugyanis nehezményezik a magyar fél által kiszabott kötbért, sőt, jogtalannak nevezték azt.

Álláspontjuk szerint a szerelvények ajtóinak meghibásodása nem az ő hibájukból keletkezett, hanem amiatt, hogy a magyar metróalagutak egyenetlenségei miatt a túl érzékeny szenzorok téves jeleket kaptak, és azokat le kellett cseréni gyengébb minőségű szenzorokra.

Orbán és Putyin találkozóját egy munkavacsora előzte meg hétfőn este, amelyen Szijjártó Péter vett részt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter társaságában.

Borítókép forrása: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd