Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kérdéses, mi lesz Orbán sorsa az Európai Unióban

Kérdéses, mi lesz Orbán sorsa az Európai Unióban

Sebastian Kurz barátságára sem számíthat biztosan a magyar kormányfő a Budapesten élő osztrák újságíró, Gregor Mayer szerint. Ami szépet a kancellár eddig Orbánról mondott, diplomáciai megfontolásból tette.

Hiába jönnek fel a szélsőjobboldali pártok több európai országban, a jövő évi európai parlamenti választáson nem várható nagyobb földcsuszamlás, és hasonló összetételű parlament lesz, mint amely megszavazta a Sargentini-jelentést. Erről dr. Gregor Mayer, az osztrák Der Standard című napilap külpolitikai munkatársa és a DPA német hírügynökség kelet-közép-európai tudósítója beszélt a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztálya által szervezett háttérbeszélgetésen.

Mayer az osztrák jobboldali kormány megítéléséről és a szélsőjobboldal alakulásáról is kifejtette a véleményét. Az újságíró 1987 óta él Budapesten, de mivel Balkán-szakértő is, mostanában több időt tölt a szerb fővárosban, Belgrádban.

Kurz is populista, de másképp

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktornak és kormányának milyen esélyei vannak a jövő tavaszi EP-választások után, főleg a Sargentini-jelentés megszavazásának tükrében, Mayer azt mondta: ez megjósolhatatlan, hiszen senki sem tudja, hogy milyen összetételű lesz az új parlament. Mayer viszont nem számít túl nagy változásra.

Orbán Viktor magyar (k), Andrej Babis cseh (b), Peter Pellegrini szlovák (j2), és Mateusz Morawiecki lengyel (j) miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár (b2) a V4+Ausztria csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2018. június 21-én/MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felmerült, hogy az osztrák kormány esetleg segít Orbánéknak, hogy legyen némi mozgásterük az európai politikában. Meyer erről azt mondta, az osztrák kancellár különleges státuszban van, egy nap ezt mondhatja, másnap azt.

“Kurz más típus, de tény, hogy populizmusra hajlamos. A választást is úgy nyerte meg, hogy a migrációra helyezte a hangsúlyt a kampányában. Bár Kurz Magyarországon tett júniusi látogatása után azt mondta, Orbánékat nem szabad lenézni,

a Sargentini-jelentésnél ellene szavazott,

és erre rá tudta venni a szélsőjobboldali FPÖ (Osztrák Szabadságpárt – a szerk.) képviselőit is” – mutatott rá Mayer.

Amikor Kurz júniusban itt járt, a kancellár visegrádi négyeket méltató mondatait már-már úgy lehetett értelmezni, hogy Ausztria is csatlakozna ezekhez az országokhoz. Mayer szerint a kancellár szavai csupán csak diplomáciai udvariaskodásnak tudhatóak be, semmi realitása nincs a kijelentésének, a kancellárnak kompetenciája sincs erről dönteni.

Mást jelent a bevándorlás itt, mint ott

Az európai szélsőjobboldalt a bevándorlásellenesség köti össze. Az újságíró szerint viszont a migráció kérdése más megítélésű Kelet-Európában, mint a jóléti Nyugat-Európában.

„A mai nyugati jólét elképzelhetetlen a bevándorlók nélkül. Másrészt háború idején az emberek megindulnak, ez természetes. A balkáni háborúk idején is sokan mentek Ausztriába, Németországba és Svájcba, de több bevándorlási hullám is volt már a történelem során, és mindig meg tudták oldani.”

Milánó, 2018. augusztus 28.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a milánói városházán 2018. augusztus 28-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A beszélgetésen szóba került Orbán Viktor és Matteo Salvini augusztusi milánói találkozója is, ugyanis felmerült, hogy esetleg a magyar kormányfő abban érdekelt, hogy az osztrák-olasz, egyébként is kiélezett viszony tovább mélyüljön. (Ausztria és Olaszország között ugyanolyan ellenséges viszony volt régebben, mint Franciaország és Németország között.) Mayer szerint viszont a két politikus találkozójának ilyen hatása nem volt.

Ugyanakkor azt kiemelte, hogy a populista politikusok valóban felszínre hozták az osztrák-olasz ellenségeskedést. Ráadásul olasz politikusok azt is elkezdték pedzegetni, hogy Olaszország német ajkú lakossága fizessen jóvátételt a korábbi sérelmekért.

Lejtmenetben a szociáldemokraták

Az újságíró beszélt arról is, hogy az oszrák kormány hazai megítélése jelenleg stabil. Az utolsó közvéleménykutatások szerint a szélsjobboldali FPÖ veszített támogatottságából.

„Ez jó hír” – kommentálta Mayer, és hozzátette, a Néppárt támogatottsága viszont valamelyest nőtt.

Viszonylag magas, 20 százalékon felüli támogatottsága van a szociáldemokratáknak, a liberális és zöld pártok alacsony, 10 százalékon allnak.

Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser

„Világtrend, hogy a baloldali szociáldemokraták gyengülnek, Ausztriában a saját sikerük áldozatává váltak. Hiszen a szociáldemokratákat alapvetően a munkások támogatták, akiknek a gyerekei már magasan iskolázottak. Csakhogy ők már nem a felemelkedést ígérő szociáldemokratákat támogatják, hanem a zöldeket és a liberálisokat. Azok a munkások, akiknek viszont nem sikerült feljebb kerülni a társadalomban, inkább ma már a szélsőséges pártok szavazói. Így a szociáldemokraták támogatói eltűnőben vannak” – összegzett Georg Mayer.

Érzékeltetésképpen: Bécsben a szocialisták támogatottsága jelenleg a 35 százalék körül alakul, mikor korábban az 55 százalékost is elérte.

Ugyanakkor a szélsőjobboldali FPÖ-t 28 százalék támogatja. Meyer az osztrák belpolitikát értékelve hihetetlen károsnak nevezte, hogy az oroszbarát osztrák külügyminiszter, Karin Kneissl meghívta esküvőjére Vlagyimir Putyin orosz elnököt és pukedlizett előtte.

Gamlitz, 2018. augusztus 18.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Karin Kneissl osztrák külügyminiszter táncol a Wolfgang Meilinger osztrák üzletemberrel való házasságkötési ceremónián a stájerországi Gamlitz városban 2018. augusztus 18-án. (MTI/APpool/Roland Schlager)

A beszélgetésen az a kérdés is felmerült, hogy az osztrák elnök, Alexander Van der Bellen, zöldpárti politikus mennyire tudja mérsékelni a szélsőségeket Ausztriában. Mayer szerint az elnök lehetőségei korlátozottak, s míg néhány esetben helytelenítette, hogy FPÖ-s politikusok miniszteri pozícióba kerüljenek, visszahívni őket posztjukról utólag nem tudja.

“Hatalmas médiavisszhangot váltott ki, amikor az FPÖ az alkotmányvédelmi hivatalból titkosszolgálati adatokat vitt el.

Ezek között szélsőjobboldalról szóló adatokat is elkoboztak, hogy tudják, mit tudnak róluk.

Az pedig nem titok, hogy az FPÖ és néhány hardcore náci között összefonódások vannak” – mondta el Mayer.

Csakhogy a titkosszolgálati adatok elvitelével kapcsolatban Kurz meg sem szólalt, az újságíró szerint pedig azért nem, mert az osztrák kancellár nem akarja, hogy koalícióban olyan konfliktus pattanjon ki, mint amilyen a német CSU és CDU között a migráció miatt kialakult.

“Most mindenki azt csinál a kormányban, amit akar.”

Borítóképen Sebastian Kurz osztrák kancellár fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a bécsi kancellárián 2018. január 30-án/MTI Fotó: Koszticsák Szilárd