Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Putyinnak ki kell egyeznie a nyugattal, ha stabilitást akar

Putyinnak ki kell egyeznie a nyugattal, ha stabilitást akar

Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyon belenyúlt a darázsfészekbe, amikor bejelentették a nyugdíjreformot. Azóta meredeken esik a népszerűsége és országszerte tüntetnek a tervezet ellen. Rendszerszintű válság nem valószínű, de a hosszútávú stabilitás érdekében a nyugati szankciók eltörlését kellene elérnie Oroszországnak – ami nem lesz könnyű.

„Putyinnak állandó ígérete volt, hogy nem emelik a nyugdíjkorhatárt az országban. Azzal, hogy ezt mégis megtette, az elnök a saját ígéretét szegte meg. A Kreml valószínűleg érezte, hogy ebből baj lehet, nem véletlen, hogy a nyugdíjreformot a foci vb első napján jelentették be. A dolog azonban nem jött be, és bár azóta hoztak engedményeket, ez nagyon nem elég az orosz társadalomnak” – mondta el a Zoom.hu megkeresésére Rácz András Oroszország-szakértő.

Még a szovjet idők öröksége

Rácz szerint az orosz nyugdíjrendszerhez a szovjet idők óta nem nyúltak hozzá érdemben. Annak ellenére, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke jelentősen csökkent, mostanáig egy ki nem mondott társadalmi alku része volt, hogy az emberek korán elmehetnek nyugdíjba. Ezt a hallgatólagos megállapodást rúgta most fel az orosz vezetés, ami két okból is fájdalmas.

Egyrészt a tervezett emeléssel a nők nyugdíjkorhatárát 60 évre, míg a férfiakét 65 évre emelnék. Utóbbi azért különösen érdekes, mert Oroszországban a férfiak várható élettartama mindössze 65,3 év.

Vagyis az orosz férfiaknak statisztikailag mindössze négy hónapra, egy szép nyári kalanddá zsugorodna össze a nyugdíj.

Másrészt – és valójában ebben van a mostani tüntetések igazi veszélye –, az embereknek nagyon szúrja a szemét, hogy miközben rajtuk akarnak spórolni, az elit felfoghatatlan fényűzésben éli a mindennapjait. Nagy felháborodást keltett például, amikor az ellenzék egyik vezéralakjának számító Alekszej Navalnij titokban drónfelvételeket készített Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kacsalábon forgó, gigantikus villakomplexumáról.

„Hagyják abba a népirtást” – olvasható az orosz nyelvű transzparensen. MTI/EPA/Anatolij Malcev

„A korrupció ellopja a nyugdíjat. Fizessetek nyugdíjat, és ne építsetek palotákat”

olvasható a nyugdíjreform elleni egyik tüntetésen látható transzparensen, vagyis az emberek összekapcsolták a nyugdíjreformot az országban tapasztalható korrupcióval. De mostani tüntetések nem csak ebben, hanem még valami másban is különböznek az eddigiektől.

„Legutoljára 2005-ben vágták meg komolyabban a szociális kiadásokat Oroszországban, az akkori megmozdulásokon inkább nyugdíjasok vettek részt. A mostani tüntetéseken viszont meglepően sok a fiatal” – mondta el Rácz.

A szakértő szerint az is fontos elem, hogy míg hagyományosan a politikai történések Moszkvára és Szentpétervárra korlátozódodtak, addig a 2011-es elcsalt elnökválasztás óta a tiltakozások országos méretűvé duzzadtak. „Jól látszik, hogy az orosz társadalomnak van egy rétege, aminek elege van a brutális korrupcióból” – tette hozzá.

Mennyire veszélyes a helyzet?

Rácz úgy látja, a nyugdíjreform olyan szintű felháborodást okozott, ami meglepte a Kremlt.

„2014-ben, a krími megszállás miatt hozott nyugati szankciók okoztak nagy gazdasági visszaesést, de a lassulás valójában már korábban elindult. Sokan úgy gondolták, hogy a szankciók nyomása alatt az orosz gazdaság összeroppan, de Oroszország nagyon szigorú fiskális politikát folytat, amivel stabilizálni tudta a költségvetést” – meséli Rácz, aki szerint az orosz társadalom eddig egész jól viselte a megszorításokat.

Tüntetők és rendőrök dulakodnak a nyugdíjkorhatár tervezett emelése ellen tartott szentpétervári tiltakozáson. MTI/EPA/Anatolij Malcev.

A gazdaság egyre súlyosabb köhécselése ellenére, 2014-15-ben még országos eufória volt, amiért Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet. Azonban ez az eufória mostanra eltűnt, a labdarúgó világbajnoksággal pedig már nem lehetett elfeledtetni a súlyos megszorításokat. És bár a nyugdíjreform bejelentését ráhagyták Medvegyevre, az intézkedés Putyin népszerűségét is kőkeményen megtépázta – az elnök népszerűsége jelenleg 64 százalék körül mozog. Azonban Rácz szerint

az országos megmozdulások ellenére, a rendszer egészét nem fenyegetik a mostani események.

„Putyin tavasszal megszerezte a következő elnökségi felhatalmazását. A stabilitás alapeleme mindig az elnök, és a következő parlamenti választás azért még odébb van. Helyi szinten persze okozhat problémát, a helyhatósági választásokra például hatással lehetnek a tüntetések. De ez rendszerszinten nem valószínű. Instabilitás inkább abból lehet, ha akkora az ellenállás, hogy nem lehet végigvinni a nyugdíjreformot” – tette hozzá.

Nyugati kiegyezés nélkül nem fog menni

Bár az orosz gazdaság mélyrepülését a Krím 2014-es megszállását követően bevezetett nyugati szankciók okozták, a gazdaság lassulása már 2013-ban elkezdődött. Nem véletlen, hogy a tavaszi elnökválasztást után komoly átalakítást hajtottak végre az orosz kormányzatban.

„Már a 2018-as elnökválasztás előtt is beszéltek arról orosz reformista közgazdászok, hogy változásra van szükség, mert az orosz rendszer elérte a teljesítőképessége határait. Ennek a reformista közgazdász körnek a vezetője Alekszej Kudrin, aki 12 évig volt Oroszország gazdasági minisztere. Kudrin és köre a választások után fontos kormányzati pozíciókat kapott, ami azt mutatja, hogy az orosz politikai elit komolyan gondolja, hogy reformokra van szükség” – mondta a szakértő, aki szerint a mostani nyugdíjreform ennek a liberális közgazdasági elitnek a tesztje.

Rácz úgy látja, ahhoz hogy Putyin visszaszerezze a népszerűségét, valami olyat kellene lépniük, ami érdemben javítaná az ország gazdasági kilátásait.

Erre pedig a 2014 óta érvényben lévő gazdasági szankciók feloldása lehetne a leghatásosabb módja.

Alapvetően kétfajta szankció van jelenleg is érvényben:

  • Az egyik elzárja az orosz vállalatokat a nyugati hitelpiacoktól, emiatt Oroszország nem fér hozzá az olcsó nyugati hitelekhez a beruházásaikhoz;
  • A másik a high-tech szektort érinti érzékenyen.

„Oroszország függ a nyugati technológiától. A legjelentősebb függőség az energiaiparban mutatkozik meg, ahhoz például, hogy az északi vizeken el tudják kezdeni az olaj és gázkitermelését, nyugati technológiára lenne szükség. De az orosz védelmi ipar is függ a nyugati technológiától: 600 felett van azon fegyverrendszerek száma, amit nem tudnak nyugati technológia nélkül gyártani. És nem egy-egy eszközről, hanem komplett rendszerekről beszélünk” – mondta el Rácz az Oroszországot sújtó szankcióról.

Szakértőnk szerint az orosz geopolitika évek óta arra törekszik, hogy kiegyezzen a nyugattal és véget vessen a szankcióknak. Ez belpolitikailag is kedvező lenne, hiszen a szankciók megszűnésével újra beindulhatna a gazdaság, és hosszútávon az életszínvonal is emelkedhetne.

„Nagyon régóta arra játszanak, hogy egy lépésben kezeljék Ukrajnát és Szíriát. Oroszország kész lenne egy kelet-ukrajnai rendezésre, cserébe azért, ha a nyugat feloldja a szankciókat és elfogadja a Krím annektálását. Ez már egy sokszor meglebegtetett orosz ajánlat a nyugat felé. Amíg a szankcióktól nem sikerül megszabadulni, addig ezt a közhangulatot lecsillapítani nagyon nehéz lesz”.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök / MTI/EPA/AFP pool/Jurij Kadobnov