Nem jön a pénz Brüsszelből – Orbánék zárják a pénzcsapokat

Nem jön a pénz Brüsszelből – Orbánék zárják a pénzcsapokat

Brüsszel nem fizet, a költségvetés pedig kezd kifogyni a pénzből, ezért a kormány visszavágja az uniós támogatások előlegeit. Példátlan döntés hozott a kormány. 

Augusztusban újabb rekordszintre emelkedett az államháztartás hiánya zömmel az elmaradó uniós támogatások megelőlegezése miatt. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első nyolc hónapban az Európai Bizottság mindössze 183 milliárd forintot utalt át a kormánynak, miközben az már 1385,5 milliárd forintot kifizetett. A két összeg közötti különbség – 1205 milliárd forint – csapódott le az államháztartás hiányában és ennyivel emelkedett pluszban az államadósság január és augusztus között. A Sargentini-jelentés elfogadása újabb bizonytalanságot jelenthet az uniós támogatások brüsszeli kifizetésével kapcsolatban.

A kormány elment a falig, ezért a napokban jelentősen megszigorította az uniós előlegek kifizetését – írta a Portfolio.hu. A napokban bejelent kormányrendelet szerint az eddigieknél lényegesen kevesebb előleget kapnak a nyertes projektgazdák a kormánytól:

  • Eddig a nem állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek az uniós pályázatokon a szerződéskötést követően gyorsan kérhették az elnyert támogatás legfeljebb 50 százalékát támogatási előlegként, mostantól ezt 25 százalékra csökkentették.
  • A kutatás-fejlesztési projektekre kérhető maximum 75 százalékos előleg mértékét pedig 50 százalékra vágták vissza.
  • Fontos változás továbbá, hogy az állami és önkormányzati hátterű kedvezményezettek esetén korábban előírt százmillió forintos korlát ötvenmillió forintra csökkent a támogatási előleg kifizethetőségénél.

A Portfolio.hu szerint ezek a lépések azonnali spórolást jelentenek az állami költségvetésnek, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek, így a különbséget valahonnan elő kellene teremteniük – amire pénzügyileg nincsenek felkészülve. Tegnapi cikkünkben éppen annak a „háromszögnek” a magyar költségvetésre gyakorolt lehetséges negatív hatásira hívtuk fel a figyelmet, amelynek sarokpontjaiban a Sargentini-jelentés elfogadása, az ennek kapcsán rigorózusabbá válható brüsszeli bürokrácia és az egyelőre hazai forrásból finanszírozott – megelőlegezett – uniós projektek állnak.

Kiütheti a magyar költségvetést a Sargentini-jelentés

Kiütheti a magyar költségvetést a Sargentini-jelentés Nem valószínű, hogy Sargentini-jelentés elfogadása után nem érkezik majd uniós támogatás Magyarországra, ám a korrupciós veszély miatt néhány tételt visszatarthat Brüsszel. Az Európai Parlament által szerdán elfogadott Sargentini-jelentés sokkal inkább egy politikai aktus, közvetlen jogi következményei elvileg nem lesznek Magyarországra nézve rövid távon.