Már most trópusi jellegű a Duna, mi lesz Paks 2 után?

Már most trópusi jellegű a Duna, mi lesz Paks 2 után?

Nem túlzás, hogy a Duna nélkül működésképtelen a hazai villamosenergia-igény több mint harmadát fedező paksi atomerőmű, hiszen a biztonságos működéshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű, a folyóból nyert hűtővíz, amit persze felmelegedve ugyanoda engednek is vissza. Az épülő Paks 2 újabb két blokkja szintén jelentős terhelést ró a folyóra, ráadásul egy ideig az új blokkok párhuzamosan működnek majd a 30 éves régiekkel együtt, ami többlet-terhelést jelent. A Duna elvileg még ezt is bírná, ám

a globális felmelegedés vártnál gyorsabb hatásai aggodalomra adnak okot – már most is, és Paks 2 még meg sem épült.

A bűvös 30 fok – miért fontos?

Az augusztus végi szárazság után megint felmelegszik és csapadékmentessé válik az idő, ami ismét kockázatot jelent az atomerőmű hűtése szempontjából. Az még aggasztóbb, hogy Paks 2 üzembe állítása után a tervek szerint legalább 6 évig a két atomerőművet párhuzamosan kell ellátnia hűtővízzel a Dunának, miközben a hatástanulmányok nem számoltak a klímaváltozás robbanásszerű felgyorsulásának a folyóra gyakorolt hatásával – mondta a Zoom.hu-nak Baranyi Krisztina zöldpolitikus.

Az önkormányzati képviselő az elmúlt hetekben többször is járt a paksi atomerőműben és környékén. Baranyi úgy véli, a nemrég tapasztalt rekord alacsony vízállás nemcsak azt nehezíti meg, hogy kellő mennyiségű hűtővizet nyerjen ki az erőmű a folyóból. Emellett a lassabb folyású, kisebb vízhozamú Dunába visszaeresztett, magasabb hőmérsékletű hűtővíz még jobban megemeli a folyó hőmérsékletét, amely így már az előírt 30 Celsius fokos határértéken mozog – arról, hogy meghaladja-e vagy sem az utóbbi időben élénk vita is volt.

Az előírások szerint ugyanis a visszaömlő víz után a Duna hőmérséklete a beömlés helyétől számított 500 méteres szakaszon nem haladhatja meg a 30 fokot. A határérték elérése előtt (megelőző intézkedésként) az erőmű teljesítményét csökkenthetik. A hőmérsékletkorlát elérésekor pedig az erőmű villamos teljesítményét 20 MW-tal kötelező csökkenteni. Ha pedig a vízhőmérséklet a 30 fokot meghaladja, akkor 0,1 fokonként 20 MW-tal tovább kell csökkenteni teljesítményt, ami hosszabb távon akár egy-egy blokk leállítását is jelentheti.

Az Átlátszó és az Energiaklub augusztus végén, a hosszú kánikula végefelé több ponton is 30 fok feletti vízhőmérsékleteket mért, ezzel szemben az atomerőmű közlése szerint az ő hivatalos méréseik éppen alatta voltak a határértéknek, legfeljebb 29,88 fokot mértek (a hivatalos mérési eredmények láthatóak a fenti grafikonon). Érdekesség, hogy máshol a hazai 30 foknál alacsonyabban húzták meg a határt:

Franciaországban például 28 fokos a megengedett vízhőmérséklet.

Efölött csökkenteni kell az atomerőművek teljesítményét, ahogy az augusztusban meg is történt, erről itt írtunk.

Kispórolták Paks 2-ből a hűtőtornyot

Baranyi Krisztina szerint még nagyobb kockázatokat hordoz a jövőre nézve az a tény, hogy az ezermilliárdokból épülő Paks 2-nél – vélhetően a spórolás szándékával – utólag “lehúzták” a tervezett két hatalmas hűtőtornyot. Így a Dunából egy egyszerűbb, a már működő blokkoknál is alkalmazott megoldással tervezik megoldani a hűtővízellátást. Ez pedig nagyobb terhelést ró a folyóra, főleg abban az átmeneti időszakban, amikor a két erőmű párhuzamosan működik majd.

A klímaváltozás hatására gyakrabban kialakuló, és hosszabb ideig tartó csapadékmentes időszakok, az egyre nagyobb és egyre tovább tartó hőség, valamint az ezzel együtt járó, a nyári időszakban alacsony vízhozam miatt a visszaengedett hűtővíz lehet, hogy gyakrabban melegíti majd az előírt 30 fokos érték fölé az erőmű környékén a víz hőmérsékletét, ez pedig gyökeresen megváltoztathatja a folyó élővilágát. Erre utaló jelek már most is vannak, pedig még Paks 2 sehol sincs – figyelmeztetett Baranyi Krisztina. Elmondta: nem messze onnan, ahol visszavezetik a hűtővizet, van egy kis öböl a Dunán, ahol

már-már a trópusi éghajlatra jellemző ökoszisztéma alakult ki, vagyis olyan az öböl élővilága, amely a meleg vizű, trópusi folyókéra emlékeztet.

Visszatérve a 30 fokos határértékre, a politikus elmondta: a későbbiekben, főleg, ha majd az új blokkok is üzemelnek, elképzelhető, hogy tarthatatlanná válik az előírások betartása. Ekkor a szabályok szerint gyakrabban kellene visszavenni az erőművek teljesítményéből, ami viszont gazdasági kockázatot jelent. Reméli, hogy ezt nem úgy kívánja majd megoldani a politika, mint ahogy számos, helyzetre szabott törvényt láttunk már az elmúlt 8 évben, vagyis egy lex-szel egyszerűen megemelik a határértéket – mondta.

Jávor szerint máris trükköznek

A Baranyi által is említett problémára hívta fel a figyelmet nemrég Paks 2 kapcsán Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője is. Jávor augusztus végén, a kánikulai meleg és a vízhőmérséklet-vita után blogján arra hívta fel a figyelmet, hogy Paks2 környezeti hatástanulmányának egyik kritikus pontja a hűtővíz visszaeresztésének Dunára gyakorolt hatása.

Olyannyira, hogy

Paks 2 úgy kapott engedélyt, hogy a következő 70 évben, azaz az új blokkok élettartama alatt, nem fordulhat elő, ami a múlt héten valósággá vált.

A zöldpolitikus szerint az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára – nagyobb vízhozam mellett pedig a hat blokk párhuzamos üzemekor képződő 232 köbméternyi 33-34 fokos hűtővíz nyilván jobban lehűl, így “vidáman bemutatható a 30 fokos környezeti határérték betartása.”

Jávor Benedek európai parlamenti (EP) képviselő, az EP környezetvédelmi bizottságának alelnöke MTI Fotó: Bruzák Noémi

Csakhogy ezt a környezetvédelmi hatóság sem merte így elfgogadni, ezért előírta, hogy sokkal kisebb, 950 m3/s vízhozamra is végezzék el a számításokat, amit hiánypótlásként be is nyújtottak, de itt is trükköztek Jávor szerint. Méghozzá azzal, hogy míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos. Vagyis Jávor szerint

papíron “lehűtötték” a Dunát, hogy a kevesebb, de hidegebb vízbe elegyedő hűtővízzel tartani tudják a 30 fokos értéket.

Az olyan helyzeteket viszont, amikor a Dunán az alacsony vízhozam magas vízhőmérséklettel párosul, zéró valószínűségűnek nyilvánították – írta Jávor. Emlékeztetett: a bajai mérce szerint augusztus 22-én 17-órától augusztus 25-én reggel 6 óráig a Duna vízhozama 950 m3/s alatt volt, 927 m3/s-os minimumértékkel, miközben a vízhőmérséklet 24,8 és 26,1 Celsius fok között változott – márpedig ilyesmi a Paks 2 környezeti hatástanulmánya szerint elő sem fordulhatna.

Orbán energiafüggetlenségi álma

Miközben sok kritika éri drága és nem megújuló energiát alkalmazó Paks 2 beruházást, többek között az oroszoktól való függés miatt is, Orbán Viktor kormányfő kitart a Magyarország energiafüggetlenségéről szőtt álmok mellett. Legutóbb, idén nyáron is beszélt erről Tusványoson, amikor

“energiafüggetlenséget” hirdetett Magyarország számára 2030-ig.

A Zoom.hu is írt arról, hogy Orbán Viktor 2009-ben még ellenzékiként 20 éven belüli, 2013-ban kormányfőként pedig három éven belüli energiafüggetlenséget jelölt ki célul. Eközben a KSH adatai szerint a magyar energiabehozatal a fogyasztás közel kétharmadát teszi ki, és most mintegy huszadával magasabb, mint nyolc éve, a Fidesz-KDNP-kormányzás elején volt.

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson MTI Fotó: Veres Nándor

A behozatal legnagyobb része kőolaj, ami túlnyomórészt Oroszországból származik. Csak egy szám, a kormányfői beszéd szerint kívánatos elemek közül, ami alighanem talán a legbeszédesebben mutatja meg, hogy a valóság miként is viszonyul az elmondottakhoz: Paks2 beruházási költsége szakértők szerint a jelenleginél tartósan drágább áram mellett is csak 60 év alatt térülne meg.

Borítókép: Az atomerőmű és a Duna / MTI Fotó: Máthé Zoltán