Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nincs benne semmi titok, de csak 616 ezerért árulja el a kormány

Nincs benne semmi titok, de csak 616 ezerért árulja el a kormány

Hatszáztizenhatezer forintot kér a kormány az elmúlt 10 évben hozott olyan kormányhatározatoknak a kiadásáért, melyek nem titkosak ugyan, ám nyilvánosságra sem hozták őket, a Magyar Közlönyben nem jelentek meg. A Zoom.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki a vélhetően több száz határozatot, ám azt a választ kaptuk, hogy az adatigénylés teljesítése „a kért adatok mennyiségére tekintettel, a Miniszterelnöki Kormányiroda alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, ezért – élve a törvény adta lehetőséggel – 616000 forint költségtérítést kérnek.

Van tehát vélhetően több száz olyan kormányhatározat, amely ugyan nem titkos, de nem is nyilvános, és fizetni kell azért, hogy a közvélemény megtudhassa, miről szólnak.

Ismeretlen 2000-esek

A Zoom.hu által kikért adatok a kormányhatározatok egy konkrét körét érintik, és az sem véletlen, hogy miért éppen az elmúlt 10 év ilyen jellegű adataira voltunk kíváncsiak. Ehhez tudni kell, hogy a rendszerváltás óta alapvetően háromféle típusú kormányhatározat létezik, ezeket a számozásuk kezdő sorszáma különbözteti meg egymástól:

  • 1000-sel kezdődnek azok a sima, mindenki számára hozzáférhető, nyilvános kormányhatározatok, amelyeket közzé is tesznek a Magyar Közlönyben – ebből van a legtöbb
  • 2000-sel kezdődnek azok, amelyeket az érintettek közvetlenül kapnak meg, de 2008 végéig a Magyar Közlönyhöz hasonló hivatalos lapban, a Határozatok Tárában is megjelentek
  • 3000-sel kezdődnek azok, amelyek minősített adatot tartalmaznak, titkosították őket, és sehol nem hozzák nyilvánosságra (automatikusan még a minősítési idejük lejárta után sem)

A 2000-es kormányhatározatokról érdemes tudni, hogy a másik két típushoz hasonlóan a rendszerváltás előtt is léteztek, csak éppen a hivatalos fórum nem, ahol közzétették őket. Az 1952 elejétől létező Határozatok Tára nevű nyomtatvány a törvény erejénél fogva eleve szolgálati titoknak számított, az államigazgatásnak csak meghatározott, a törvény által erre felhatalmazott köre ismerhette meg, nyilvánosságra nem került.

A rendszerváltás után annyi változott, hogy a továbbra is teljesen nyilvános Magyar Közlönyhöz hasonlóan a Határozatok Tára, az abban megjelenő 2000-es kormányhatározatokkal mindenki számára megismerhetővé vált, újságárusi forgalomban kapható lappá vált. Egészen 2008 végéig, amikor a Határozatok Tára megszűnt: az azévi utolsó, 64. szám 2008. december 29-én jelent meg.

Mai, láthatatlan 2000-esek

Innentől fogva, vagyis az elmúlt 10 évben is születtek 2000-es határozatok, ám azokat nyilvános közzététel híján nem ismerhetjük, noha semmilyen, az eltitkolásukra okot adó körülmény nem áll fenn. Ha valamit direkt titkosítani akar a kormány, arra azóta is ott vannak a 3000-es határozatok.

Tény, hogy néhány téma, amit 10-12 éve még 2000-es határozat rögzített, ma már sima, 1000-es kormányhatározatként jelenik meg a Magyar Közlönyben – ilyen például a költségvetés általános tartalékának felhasználása, átcsoportosítása, vagy éppen bizonyos, érzékeny adatot nem érintő államközi szerződések.

Ugyanakkor van néhány téma, amelyről az utóbbi években kiderült, hogy 2000-es kormányhatározat érinti, ám bővebbet azért nem tudunk róluk, mert az adott kormányhatározat nem nyilvános:

  • Például 2016-ban kiderült, hogy egy 2000-es nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg 4,3 milliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
  • A 2018/2016. számú, szintén nem nyilvános kormányhatározatra hivatkozva bízta meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2016-ban Rogán Antal akkori miniszter szomszédja, Csetényi Csaba egyik cégét egy 1,4 milliárd forintos külföldi sajtó- és PR-munkával, egy német céggel konzorciumban
  • 2000-es kormányhatározat teremtette meg a “költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy a kormány az ígért 38 milliárdos forrást biztosítani tudja a Klik-nek – mint kiderült, ez nem pluszpénz volt, hanem engedték a költségvetés túllépését, a későbbi apanázs előre elköltését.

Csaknem száz 3000-es 4 év alatt

A kormányhatározatok másik csoportjáról, a 3000-esekről nemrég írt a Zoom.hu. Közérdekű adatigényléssel tudtuk meg, hogy a 2014-2018-as ciklusban csaknem száz, titkos, 3000-es határozatot hozott az Orbán-kormány – valószínűleg sosem tudjuk meg, miről. Májustól augusztusig pedig újabb kilencet. Ezzel sokkal több döntésüket zárják el a nyilvánosság elől, mint korábban a baloldali kormányok.

Azzal, hogy az előző ciklus végére a titkos kormánydöntések száma megközelítette a százat, Orbánék túlszárnyalták saját korábbi teljesítményüket: a 96 harmadával több, mint az a 72, amit a második Orbán-kormány 2010-2014 között hozott. Az utolsó, baloldali kormányok által kitöltött négyéves ciklusban, 2006-2010 között 51 ilyen határozatot hoztak.

Az első Orbán-kormány 1998-2002 között még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. Ez a szám valamivel nagyobb, mint az őt követő Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok 2002-2006 közötti, összesen 339 döntése, viszont kevesebb, mint a Horn-kormány 486 darabja. A csúcstartó viszont az Antall-, majd a Boross-kormány: 1990-1994 között 2299 titkos, 3000-es kormányhatározat született.

Más sem adja ingyen az adatokat

A Miniszterelnöki Kormányiroda 616 ezer forintos költségtérítési igénye amúgy nem példa nélküli az államigazgatásban. Nemrég írt a Zoom.hu arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium bár szerényebb összeget, 43 ezer forintot, de szintén pénzt kér közérdekű adatok kiadásáért. Ezek ismeretében néhány adat összevetéséből kiderülne, megérte-e “államosítani” a honvédség biztosításait, spóroltak-e, ahogy remélték.

Ahhoz képest, hogy a honvédelmi tárca 43 ezer forintot kért hat darab számért (!), még olcsón megúsztuk, amikor a Miniszterelnöki Kabinetirodának korábban csak 13 200 Ft-ot fizettünk 145 oldalnyi iratért, ami a legutóbbi, Soros- és bevándorlás-ellenes nemzeti konzultáció válaszadatait tartalmazta.

Előfordulnak ezeknél sokkal nagyobb összegű állami költségtérítési igények is: nemrég a Magyar Államkincstár 5,4 milliót kért a kamupártokat érintő adathalmazért, egy fővárosi rendőrkapitányság 12 milliót kért a kirendelt védők adatsoráért, a Bethlen Gábor Alap 35 milliót kért erdélyi mikrohitel-támogatások adataiért, míg a Magyar Posta 70 millióért (!) adta volna ki bizonyos szerződések adatait.

Borítókép: Illusztráció / Forrás: giphy.com