Tisztességes versenyre kényszerít az új szerzői jogi irányelv

Tisztességes versenyre kényszerít az új szerzői jogi irányelv

Az Európai Parlament szerda délután megszavazta az új szerzői jogi irányelvet, ami az Artisjus szakértői szerint leginkább a felhasználóknak jó. De mikor lép életbe, és hogyan érinti a YouTube-ot?

Az Európai Parlament közel 200 szavazat többséggel szerdán megszavazta az új szerzői jogi irányelvet. Az Európai Szerzői Jogi Közös Jogkezelők Szervezete (GESAC ) közölte, az irányelv biztosíthatja azt, hogy az interneten elérhető filmek, zenék és más művek alkotói végre tisztességes bevételhez jussanak műveik felhasználásából.

Mi ez az egész pontosan?

A szervezet szerint az irányelvnek köszönhetően megkezdődhet a háromoldalú egyeztetés. A GESAC meggyőződése, hogy ez a folyamat pozitív eredménnyel zárul majd, és végérvényesen megoldja az úgynevezett értéktranszfer problémáját, amely az utóbbi években meghatározta a kulturális élet szereplői és a technológiai mamutvállalatok közötti viszonyt.

Forrás: Pexels

Az Artisjus, a magyar szerzői jogi szervezet számos cikket írt blogján a témában. Szerintük az új irányelv lényege, hogy az online platformszolgáltatók megállapodnának a jogtulajdonosokkal: bármely felhasználó bármilyen zenét, filmet szabadon feltölthet, mert a YouTube, Facebook megszerezte helyettük az engedélyeket. Mint megírták, a szabályozásváltozásból a 13. cikk vált igazán ismertté. Ez az a cikkely, amelyik az interneten közzétett művek alkotóinak javadalmazását járja körül, vagyis azt, hogy

a nagy tartalomszolgáltató platformok a profitjukból méltányos részt juttassanak azoknak az alkotóknak, akiknek a műveit használják.

A dalszerzők, zeneszerzők, producerek számára a jogi szabályozás biztosítja, hogy az online platformszolgáltatók, például a YouTube, a Vimeo, vagy a Daily Motion fizessenek tisztességesen a műveik használatáért, és ne az alkotók valamint a kreatív ipar rovására növekedjenek ezek az internetes óriáscégek. Az Artisjus írása szerint a platformszolgáltatók a jogszerűen működő, jogdíjat fizető streaming szolgáltatókkal (például a Spotify és a Netflix) versenyeznek ugyanazért a közönségért. Hangsúlyozták, a 13. cikk szabályozásának nem a szűrés a lényege, hanem az, hogy a kötelezettségek is egyenlően terheljék őket – tehát a platformoknak is engedélyt kelljen kérniük a felhasználáshoz.

Mikor léphet életbe?

„A ma szavazásra bocsájtott szerzői jogi irányelv elfogadása jelentős és bizakodásra okot adó lépés a szerzői társadalom számára. 2001-ben készült utoljára olyan uniós irányelv, ami a szerzői jogi témát érintette, ez mostanra már számos pontján elavult, hiszen az elmúlt 17 évben az internetes tartalomfogyasztási szokások gyökeresen megváltoztak. Így tehát bőven időszerű a szabályozás reformja” – mondta lapunknak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója lesz.

Forrás: Pexels

Hozzátette, az uniós törvényhozás többlépcsős folyamat. Ebben a folyamatban tehát ott tartunk, hogy az Európai Parlament elfogadta a tervezetet. Ezután az Európai Tanács vizsgálja meg az irányelvet, a végső döntést pedig 2019 januárjára tűzték ki.

Ha itt is átmegy majd a tervezet, ezt követően kerülhet sor arra, hogy az egyes tagállamok is implementálják saját törvénykezésükbe az új irányelvet.

Mi lesz a felhasználókkal?

Kérdésünkre válaszolva a transzformációs igazgató elmondta, a felhasználókra nézve semmilyen korlátozást vagy kötelezettséget nem vezetne be az új szabályozás, kizárólag a platformszolgáltatásokat és a tartalom jogtulajdonosait érintik majd a változások. Felhasználóként egyszerűbb lenne tartalmat megosztani, mert minden szükséges engedélyt a platformszolgáltatóknak kell majd beszerezni.

A jogtulajdonosoknak pedig biztosítani kell, hogy ezek az engedélyek valóban lefedjék az összes, nem kereskedelmi célú felhasználást.

Szerinte az átlagos felhasználó a változásból tehát csupán profitálni fog, mert továbbra is feltölthet bármit szabadon, ugyanakkor míg jelenleg az ő felelőssége, hogy a feltöltött tartalom jogtiszta legyen, a jövőben ez a felelősség már a platformszolgáltatóké lenne.
A szakértő kiemelte, nem az a célja a szabálynak, hogy innentől szűrve legyen minden online elérhető videó vagy zene, hanem az, hogy az ott nézett, osztott,hallgatott tartalom eredeti tulajdonosainak érdekei is megjelenjenek a képletben.

Kiemelt kép: Pexels