Sötét felhők gyűlnek a világgazdaságban

Sötét felhők gyűlnek a világgazdaságban

Bár alapvetően növekedés jellemzi a globális gazdaságot, mégsem lehet felhőtlennek nevezni a helyzetet. Sőt, a következő hónapokkal kapcsolatban egyre több a bizonytalanság. Ez számos dologra vezethető vissza – hangzott el a Equilor Befektetési Zrt. sajtóbeszélgetésén.

Az Egyesült Államok egyre intenzívebb kereskedelmi háborúja egyre sötétebb árnyékot vet. Az amerikai gazdaságban ez ugyan még nem okoz olyan nagy negatív hatásokat, annál inkább érződik a hatása Európában és a fejlődő piacokon.

Ráadásul a Európai Unióban számos egyéb fejlemény aggaszthatja a piacokat.

A török válság sem mutat jól, mint ahogy az olasz gazdaság helyzete is törékenynek mutatkozik, s nyugtalanítónak mondható a Brexit-tárgyalások elhúzódása is.

Van miért aggódni a globális gazdaságban

Akárhogy is, de a globális gazdaságban azért érdemi növekedés tapasztalható, hiszen összességében 3,1 százalékos világgazdasági bővülésre van kilátás idén. Az már azonban egyáltalán nem tűnik megnyugtatónak, hogy a befektetési szolgáltató anyaga szerint a a következő években már lassulás állhat be, többek között az éppen említett körülményeknek miatt.

A cég szerint a következő két évben az ideinél egyértelműen szerényebb lehet a globális növekedés.

A Donald Trump által indított kereskedelmi hullámai erősödhetnek, így hatásaik komolyabbá válhatnak. Ennek oldalvizén akad egy fejlemény, ami a fejlődő piacok számára jelenthet kedvezőtlen változást. A dollár erősödése a következő időszakban is kitarthat, amely mögött az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikája áll. Már megindult a kamatemelési időszak az Egyesült Államokban, és ez egészen 2020-ig marad – véli az Equilor.

Egyes elemzések szerint már most biztosra vehető, hogy a Fed még idén újra kamatot emelhet, míg jövőre legalább kétszer, de lehet háromszor megteszik ugyanezt. Ez további alapot adhat az amerikai fizetőeszköz erősödésének. Ezzel párhuzamosan az amerikai állampapírpiacon hozamemelkedés fut végig, amelyre a befektetők részéről azt a válasz érkezhet, hogy a részvénypiacról a kötvények felé fordulhatnak. Ez pedig a feltörekvő piacokról további tőkekivonást eredményezhet. A folyamatot erősítheti a kereskedelmi háborúk durvulása, s elhúzódása. Utóbbi valóban érezhetően komolyabb csapást jelent az unió gazdaságára. A közösség gazdaságának fejlődése jövőre 2 százalék közelébe csökkenhet, míg 2020-ra ez már csupán 1,7 százalékra tehető.

Ráadásul az ebből fakadó feszültséget csak élezi több, déli országban tapasztalható bizonytalanság, s a Brexit. Utóbbi miatt a font már 13 százalékkal értékelődött le a népszavazás óta. Bármennyire is jók hírek kaptak szárnyra a tárgyalásokkal kapcsolatban, de akkor is a beszállítói láncokat újra kell gondolni a kilépés kapcsán, az adminisztratív és vámterhek lehetősége is komoly fenyegetést jelent. A Brexit miatt erősödő romló üzleti hangulat és az elhalasztott beruházások sem tesznek jót a brit és az uniós gazdaságnak sem. Ezek pedig mind-mind feszültséget kelthetnek.

Ajaj, déli államok…

A déli államok kapcsán egy jelentős uniós gazdaság, Olaszország ismét célkeresztbe kerül. Rómában olyan kormány jöhet, ami fiskális lazításokat hozhat, ami nagyon könnyen adósságspirálba viheti az ország gazdaságát. Ráadásul az olasz eladósodottság sem mutat jól. Nem lehet megkerülni a menekültek kérdését sem, ami a déli állam kapcsán újra feszültséget szül. Ráadásul az olasz gazdaság már olyan méretű, hogy az ottani problémák komoly fertőzést okozhatnak a közösség egészét tekintve.

Komoly kockázatot látnak az Equilor elemzői abban is, hogy Görögország visszatér a tisztán piaci finanszírozásra ősszel. Ennek sikerességéhez ugyanis nagyon szigorú gazdasági politika kell az Athén részéről, amivel kapcsolatban azonban vannak kétségek. Ráadásul az emlegetett fejlődő piacoktól való elfordulás a Törökországban– a komoly dollárkitettség miatt a– eredményez súlyos nehézségeket, de hasonló okok miatt nehéz időszak vár Ukrajnára, Brazíliára vagy Dél-Afrikára is. Ezek pedig egyáltalán nem kedveznek az uniós gazdasági fejlődésnek.

A magyar gazdaságban sem minden kerek

Az emlegetett tőkekivonás, a kereskedelmi háború a magyar gazdaság számára sem hoz könnyű helyzetet. A török válság nem okoz drámai hatást nálunk, ám a forint ez alól azért nem vonhatja ki magát. Ez pedig az infláció emelkedését hozhatja magával. A tartósan gyenge magyar deviza, valamint a hordónkénti 65 dollár feletti olajár esetében a pénzromlás üteme felpöröghet. A kamatemelés a befektetési cég szerint azonban csak 2020-ra jöhet meg a jegybanktól. Mindent egybe véve a társaság idén 4,2 százalékos GDP növekedést vár, amit a belső kereslet és a hitelezés felpörgése, s az uniós forrásból finanszírozott projektek húzzák.

Jövőre azonban ezek a hatások sokat mérséklődhetnek, így a gazdasági fejlődés 3,3 százalék lehet. Ez pedig azért jóval elmarad a kormánypárt által a választások előtt megjelölt legalább 4 százalékos fejlődéstől. A költségvetési fegyelem erős marad, ezzel együtt az idei utolsó hitelminősítői felülvizsgálat során novemberben a Moody’s már nem változtat Magyarország adósbesorolásán.

Ilyen felminősítés a befektetési cég szerint a jövő év elején jöhet.

Az államadósság leépítése lassú ütemben folytatódhat – ezt hitelminősítők egyébként rendre szinte elvárás szerűen meg is jegyzik riportjaikban – idei év végén ez GDP arányosan 73 százalék, jövőre pedig 71 százalék lehet.

A mai Magyarországot érintő európa parlementi szavazással kapcsolatban a cég részéről kifejtették. Ennek lesz hatása, s már látható is volt tőzsdei árakon is, ám hosszútávon ez politikai kérdés, s ezt ekként is kell majd kezekni.