Megszavazta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést

Megszavazta az Európai Parlament a Sargentini-jelentést

Eldőlt a magyarországi jogállamiság helyzetéről készült jelentés sorsa az Európai Parlamentben. A strasbourgi plenáris ülésen a képviselők közül 448-an szavaztak igennel, így meglett az abszolút többség.

A szavazáson összesen 693 képviselő vett részt, közülük 448-an nyomtak az igenre, 197-en a nemre, 48-an pedig tartózkodtak.

A plenáris teremben a szavazás után nagy taps fogadta Judith Sargentinit, aki fotózott a döntő pillanatokban. A jelentéstevő azt posztolta a Twitteren, hogy nagyon büszke és megköszönte kollégái támogatását. Hozzátette: ez mindenekelőtt a magyar polgárok jogairól szól.

Mivel azóta kijöttek a név szerinti szavazás eredményei, az is kiderült, hogy 115 néppárti képviselő szavazta meg a jelentést.

A Fidesz csalást kiált

A jelentés elfogadása után Szájer József, Gál Kinga és Deutsch Tamás tartottak sajtótájékoztatót, melyben úgy fogalmaztak:

a jelentés nem más, mint a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja.

„Elítélik a magyar embereket és Magyarországot, mert bebizonyították, hogy migrációra nincs szükség. A jelenlegi Európai Parlamentben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok” – mondta Szájer, aki szerint Magyarországot elítélő, hazug jelentés született, ami tele van tárgyi tévedésekkel.

A Fidesz legfontosabb megállapítása, hogy nem volt érvényes a szavazás, mert azt csak a szavazati szabályok megsértésével sikerült elfogadni. Ha ugyanis beleszámították volna a tartózkodásokat is, akkor nem lett volna meg a kétharmad. (Hétfőn készült el a jogi állásfoglalás, mely kimondta, hogy a tartózkodások nem fognak beleszámítani a szavazásba.)

Ezért azt fontolgatják, hogy meg fogják támadni a jelentést.

Sargetnini megköszönte Webernek

A szavazás után tartott sajtótájékoztatóján a láthatóan felszabadult Judith Sargentini elismerte, tényleg nem volt benne biztos, hogy elfogadják a jelentés szövegét. Szerinte a sikerhez annak is köze van, hogy kedd este Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője kiállt mellette, amit külön megköszönt a politikusnak. Mint mondta, így kellene viselkednie egy igazi csúcsjelöltnek.

Azt Sargentini nem tudta megmondani, hogy mi lesz a következő lépés, de arra számít, hogy felgyorsulnak az események, hiszen Lengyelország miatt már van precedens a hasonló eljárásra, valamint jövőre EP-választások is lesznek, sőt az osztrák elnökség, élén Sebastian Kurz kancellárral biztosan foglalkozni akar a kérdéssel.

Sargentinit állva tapsolták a képviselők a jelentés elfogadása után. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)

A magyar kormány felvetésére, mely szerint a Fidesz fontolgatja a bírósági eljárást, úgy reagált, hogy amikor a jogi szakszolgálat kikérte a véleményét a tartózkodások sorsáról, csak annyit mondott: mindegy, hogyan döntenek vagy szavaznak, csak az eljárás tiszta legyen.

Egy újságíró kérdésére pedig úgy felelt: semmi baja Magyarországgal, nagyon szeret ide járni, imádja a magyar kultúrát, de éppen az a probléma, hogy a magyar kormány lépései és félrevezetése miatt valaki odáig jut, hogy egy ilyen kérdést tegyen fel.

Mi történt tulajdonképpen?

Az EP képviselői tavaly májusban szavazták meg, hogy a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készítse el jelentését a magyarországi jogállamiságról. Akkor 393 igen, 221 nem szavazattal, 64 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt.

A jelentés felelőse, a holland zöldpárti Judith Sargentini ezután kezdett el vizsgálódni. Az Európai Parlament honlapján magyarul is megtalálható dokumentum egy oldalon keresztül sorolja azokat a szervezeteket, melyeknek kikérték a véleményét. A listán nemcsak civilek, szerkesztőségek, vagy éppen a Közép-Európai Egyetem szerepel, a jelentést véleményezte több minisztérium, sőt a brüsszeli magyar állandó képviselet is. Sargentini egy múlt csütörtökön tartott sajtóreggelin azt is elmondta, hogy

rengeteg olyan módosítót vett bele a végső szövegbe, amelyet a Fidesz kért.

A jelentés elkészítésében más bizottságok is segítettek, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság tavaly szeptemberben még a felcsúti kisvasútra is felült, de nemrég a nőjogi bizottság képviselői is itt jártak, tapasztalatairól akkor Maria Noichl mesélt a Zoom.hu-nak. A LIBE bizottság végül idén június 25-én szavazta meg a jelentést, és ezzel az Európai Parlament elé került a szöveg.

Kérdéses volt a sorsa

Bár kedd délelőtt még szinte megjósolhatatlan volt, mi lesz az eredmény, ahogy haladtak előre az események, az körvonalazódott, hogy nemcsak Orbán Viktor, hanem az Európai Néppárt is arra számít, meglesz a többség az Európai Parlamentben.

A plenárisban mondott beszédében Orbán keményen bírálta a jelentést, és az egész Európai Parlamentet, amely szerinte nem a kormányt, hanem a magyar embereket akarja megbüntetni.

Orbán Viktor is felszólalt az Európai Parlament vitáján. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

„Elutasítom, hogy az EP migránspárti erői rágalmazzák Magyarországot. Akármilyen döntést hoznak is, Magyarország nem enged a zsarolásnak, védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt” – mondta Orbán, aki nemcsak felszólalásában, hanem a ritkaságnak számító sajtótájékoztatóján sem hagyott kétséget, hogy a jelentést meg fogják szavazni.

Mi következik most?

A Sargentini-jelentés elfogadása még csak az első lépés egy hosszú eljárásban, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy bármilyen szankciókra kellene számítani.

Ezzel az Európai Parlament képviselői csak javaslatot tettek az Európai Unió Tanácsának, hogy foglalkozzon a magyarországi helyzettel.

A Tanács – a nemzeti kormányok uniós döntéshozó testülete . ezután meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz, de ahhoz a tagállamok négyötödének (azaz 22 országnak) az egyetértése kell, hogy megállapítsák, egyáltalán fennáll a veszélye (!), hogy Magyarország megsérti az unió alapértékeit. Ez viszont még mindig nem az eljárás vége, hiszen ezután még meg kell azt is állapítani, hogy ez valóban így van, és az Európai Tanácsban csak ennek a legvégén dönthetnek arról minősített többséggel, hogy felfüggesszék Magyarország szavazati jogát a testületben.

Sok múlt a Néppárton

Ekkor azonban még hátravolt az Európai Néppárt kedd esti frakcióülése, amely nemcsak értesüléseink, hanem az onnan kilenc körül távozó Orbán szerint is vitásra sikerült. Az EP legnagyobb frakciójában 218 képviselő ül, és létfontosságú volt, hogy ők hogyan döntenek, hiszen ahhoz, hogy elfogadják a jelentést, az igennel vagy nemmel szavazók kétharmadának a támogatása kell, valamint az, hogy a képviselők fele plusz egy fő voksoljon. Ezért volt mindenki számára fontos, ott tesz-e kompromisszumokat a magyar kormányfő, de ez nem így történt.

Strasbourg, 2018. április 18.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. április 18-án. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Sok információ nem szivárgott ki a strasbourgi találkozóról, Manfred Weber néppárti frakcióvezető viszont utána nyilvánosan is elmondta aggályait. Mint fogalmazott, nem követelt frakciófegyelmet, abban egyeztek meg, hogy mindenki a saját lelkiismerete szerint voksoljon, ő maga viszont támogatni fogja a jelentést. Nem látta ugyanis annak a jelét, hogy Orbán Viktor megváltoztatja a véleményét, főleg két olyan területen, ami neki különösen fontos: a CEU ellen irányuló felsőoktatási törvény és a civil szervezetek ellehetetlenítése.

Weber kiállása azért is volt különösen fontos, mert a Sargentini-jelentés nagyon nehéz helyzetbe hozta. A frakcióvezető korábban többször védelmébe vette Orbánt, mivel azonban a jövő évi EP-választásokban ő akar lenni pártja csúcsjelöltje, mindenkinek meg kellett felelnie. Ezért is bízta a döntést a párttagokra, viszont egyúttal iránymutatást is adott.