Hidegháborús helyzetbe kerülhet Magyarország a Sargentini-jelentés után

Hidegháborús helyzetbe kerülhet Magyarország a Sargentini-jelentés után

A Sargentini-jelentés elfogadása után Magyarország puskaporos hordón ül ugyan, és hidegháborús helyzetbe kerülhet, viszont Brüsszel aligha dobja le az atombombát, vagyis kevés az esélye az akár a szavazati jog megvonásával járó, rettegett hetes cikk alkalmazásának. A “magyar helyzetet” viszont Magyarország és más tagállamok is kihasználhatják a saját politikai céljaiknak megfelelően a jövő májusi EP-választásokra készülve.

Bíróságra mehet a Fidesz

Kétséges az eredménye, viszont politikai szempontból jól kiaknázható, ha a Fidesz illetve a kormány tényleg bíróságon támadja meg a szavazás eredményét – mondta a Zoom.hu kérdésére Feledy Botond külpolitikai elemző arról, hogy a Fidesz-KDNP EP-képviselői és Szijjártó Péter külügyminiszter is csalást kiáltott, illetve kilátásba helyezték, hogy megtámadják a jelentést.

Feledy szerint fordulhatna a Fidesz az Európai Bírósághoz, de ennek a jogorvoslati eljárásának aligha van felfüggesztő hatálya a Sargentini-jelentés következményére nézve, vagyis nem valószínű, hogy a Fidesz illetve a kormány lépése blokkolná a Magyarországgal szemben a hetes cikk élesítéséhez vezető, többlépcsős folyamatot. Ráadásul maga az Európai Bírósági döntés is hosszadalmas lenne, eredménye pedig kétséges.

Inkább csak fenyegetésre jó

Azt egyébként Feledy Botond is elismerte, hogy a hetes cikk alkalmazására nem sok esély van. Tény, hogy fenyegetően hangzik ez a többlépcsős eljárás, hiszen lehetővé teszi az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az adott tagállam szavazati jogának a felfüggesztését vagy más komoly szankciót, de éppen ez is a lényege, az elrettentés – mondta a szakértő, aki szerint

“olyan ez mint a hidegháború: van atombomba, de az a lényege, hogy nem dobják le, csak fenyegetnek vele.”

Feledy szerint nem véletlen, hogy a hetes cikk szerinti eljárást még nem alkalmazták egy tagállammal szemben sem. Lengyelország ellen ugyan tavaly év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte, nem az Európai Parlament.

A hetes cikk “elrettentő jellegét” bizonyítja, hogy csak többlépcsős eljárásban, nagyarányú együttszavazással érhető el vele valamelyik tagállam súlyos megbüntetése. A Sargentini-jelentés elfogadása még csak az első lépés egy hosszú eljárásban, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy bármilyen szankciókra kellene számítani.

Ezzel az Európai Parlament képviselői csak javaslatot tettek az Európai Tanácsnak, hogy foglalkozzon a magyarországi helyzettel.

A Tanácsnak – amely a nemzeti kormányok uniós döntéshozó testülete – először is döntenie kell arról, hogy egyáltalán fennáll-e a gyanúja Magyarországgal szemben annak, hogy súlyosan sérülnek az unió alapértékei. Erről négyötödös többséggel kell döntést hozni, ami már önmagában kétséges.

A Tanács nemcsak megállapítja a kockázatot, hanem ajánlásokat is tesz az adott tagállamnak – ha egyáltalán eljut idáig a folyamat. Ezen a ponton viszont Magyarország még kitérhet a további veszélyek elől azzal, ha hajlandó a konkrét bírálatokat elismerve jogszabálymódosításokra – ahogy tette ezt a 2010-2013-as alkotmányos vita után is.

Ha mégsem ezt az utat választja a magyar kormány, és nem hajlandó kompromisszumokra, akkor jön az újabb lépcső az eljárásban. A Tanácsban az atombomba ledobásáról, vagyis a Magyarországgal szembeni jogi- illetve pénzügyi szankciókat is jelentő hetes cikk élesítéséről a folyamat legvégén egyhangú döntést kell hozni, ami már csak a hasonló cipőben járó Lengyelország várható vétója miatt sem valószínű.

Borítókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs