Életfogytig tartó fegyházra ítélték a körúti robbantót – legkorábban 25 év múlva szabadulhat

Életfogytig tartó fegyházra ítélték a körúti robbantót – legkorábban 25 év múlva szabadulhat

Minden vádpontban bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék P. Lászlót, aki 2016. szeptember 24-én este saját készítésű pokolgépével megkísérelt megölni két rendőrt. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosításért (hogy 25 helyett csak 40 év múlva szabadulhasson), a védelem felmentéséért, illetve enyhébb ítéletért fellebbezett.

A védelem fellebbezése miatt egyelőre az a bírói döntés sem emelkedett jogerőre, miszerint P. Lászlónak a jogerős ítélet kihirdetéséig előzetesben kell maradnia.

P. László, ahogy az augusztusi utolsó tárgyalási napon jelezte, nem vett részt az ítélethirdetésen. Az utolsó szó jogáról már az előző tárgyalási napon lemondott.

Kalina József bíró ezért a távollétében hirdetett ítéletet. Eszerint P. László bűnös

„előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete bűntettében”, robbanóanyaggal visszaélés bűntettében, valamint terrorcselekmény kísérletében.

Az első két bűncselekmény a körúti robbantást takarja, a terrorcselekmény kísérletét pedig azzal követte el, hogy egy emailban egymillió eurót próbált meg kizsarolni a Belügyminisztériumtól azért, hogy a későbbiekben ne történjenek a körútihoz hasonló, de sok emberéletet követelő robbantások.

Az ügyészek terrorcselekmény előkészítésével vádolták meg P. Lászlót (amiért önmagában kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki). Kalina szerint azonban amit P. tett, tudniillik, hogy fenyegető e-mailt küldött a Belügyminisztériumnak, azzal már megkísérelte a terrorcselekményt véghez vinni (a terrorcselekmény kísérletéért önmagában is adhat életfogytig tartó fegyházat a bíró).

Kalina József bíró Fotó: Halász Nóra

Ennek fényében azonban furcsa, hogy Kalina miért tartotta túlzónak az ügyészség azon indítványát, miszerint P. László az életfogytig tartó fegyházbüntetésből legkorábban 40 év múlva legyen feltételesen szabadlábra helyezhető. Kalina döntése értelmében P. László 25 év után feltételesen szabadon bocsátható. Döntését egy, az ügyészekhez intézet kérdéssel magyarázta:

– Milyen büntetést indítványoztak volna abban az esetben, ha a robbantás több ember halálát okozza?

A tárgyalás után az új Büntetőeljárásról szóló törvény adta jogukkal élve az ügyészek válaszoltak az újságírók kérdésere. Arra, hogy miért ragaszkodnak ahhoz, hogy csak 40 év múlva vizsgálhassák meg először P. László feltételes szabadlábra helyezését. A vádbeszédet is tartó Kovatsits Gábor osztályvezető ügyész azt mondta:

– P. László olyan súlyos bűncselekményt követett el, ami a vádhatóság szerint indokolja, hogy legalább 40 évig elzárják őt a társadalomtól. Ölni akart, ezért pakolta tele a robbanóanyagot rejtó táskáját több kilónyi szöggel. A tűzszerész szakértő szerint a bomba ereje akkor volt, hogy egy öt méteres sugarú körön belül képes lett volna az emberi élet kioltására. Csak a véletlen múlt, hogy a körúton akkor éjjel senki nem halt meg.

Kovatsits Gábor emlékeztetett rá: a szakértők szerint a két rendőr életét csak a gyors és szakszerű orvosi ellátás mentette meg, s hogy P. László a tárgyalás során (már, amíg hajlandó volt részt venni a peren) egyszer sem mutatott semmiféle megbánást.

Kalina József bíró az ítélet indoklásában rámutatott: P. László a nyomozás kezdetén nem kívánt együttműködni a hatóságoktól, majd védő jelenlétében folytatólagosan részletes beismerő vallomást tett. Olyan részelteket mondott el, amik közül többet akkor még a nyomozóhatóságok sem ismertek, s amiket csak az ismerhet, aki elkövette a bűncselekményt. Ezért később hiába vonta vissza P. lászló a szóban forgó vallomást, a bíró azt terhelő bizonyítékként értékelte.

Kovatsits Gábor ügyész később újságírók előtt azt mondta: P. vallomása nélkül is bizonyítani tudták volna, hogy ő a körúti robbantó. A rendőröket ért aljas támadás, és az a tény, hogy robbantást Budapest egy forgalmas pontján, civilek sokaságát is veszélyeztetve követték el rég nem tapasztalt összefogásra késztette a Központi Nyomozó Főügyészség, a TEK és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársait. Kovatsits szerint akkor is elegendő lett volna az összegyűlt bizonyíték, ha P. László meg sem szólal.

A bíró P. László beszámíthatóságát illetően a bíró kijelentette: beszámítható. A vádlottat több elmeorvos és pszichológus is megvizsgálta. Majd miután az előzetesben megrongálta a biztonsági kamerákat, majd éhségsztrájkot hirdetett, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben is vizsgálták. Sehol nem állítottak meg nála büntethetőséget kizáró elmebetegséget.

P. László 2016 szeptember 24-én nyolc kiló házi készítésű robbanóanyaggal és hat kiló szöggel töltött hátizsák-pokolgépet robbantott a Teréz körúton, a Király utca közelében.

Két rendőrt akart megölni, akiket korábban nem ismert, semmiféle konfliktusa nem volt velük, ahogy úgy általában a rendőrséggel sem.

P. vallomása szerint a fegyvereikért akarta megölni a rendőröket, a robbanás után oda is lépett hozzájuk, de a nagy füstben nem látta meg a pisztolyokat, ideges is volt, ezért tovább sétált. Elfogása után azt mondta, azért lett volna szüksége a pisztolyokra, hogy megvédje magát. Ismeretlenek egy ideje megfigyelték és követték őt – állította. Később, a tárgyaláson még cifrábbakat is mondott, például azt, hogy

a kórházban chipet ültettek a fejébe, így próbálják lehallgatni a gondolatait, majd kijelentette „valami földönkívüli dolog is van ebben az egészben”, a bolygók is befolyásolják a helyzetet, és így tovább.

P. László orvosi értelemben beszámítható, tehát büntethető, annak ellenére is, hogy amit a tárgyaláson előadott, abból a laikus közönség számára ez erősen kétségesnek tűnik. Az nem egyértelmű, hogy színészkedett-e csupán, vagy tényleg nincs minden rendben a fejében. Ami biztos, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy beszámíthatatlannak láttassa magát. Szülei és a pert a tárgyalóterem karzatáról követő nagyszámú szimpatizánsa szerint P. László ártatlan. A beismerő vallomást, amelyből a vádhatóság szerint kétséget kizáróan kiderült, hogy ő a körúti robbantó, gyógyszerek hatása alatt tette. Később a per során is többször bekiabált a rokonság, „nem látják, hogy most sincs magánál, megint begyógyszerezték”.

Zacher Gábor toxikológus, akit szakértőként hallgatott ki a bíróság a perben, ezzel kapcsolatban azonban leszögezte: nem létezik olyan szer, amelynek hatása alatt valaki magára vállalna és élményszerűen elmesélne egy olyan bűntényt, amit nem ő követett el. A bíróság ezt tudomásul vette, P. László rokonsága azonban az óta is kitart amellett, hogy a fiú ártatlan, bűnbakot csináltak belőle, mert politikai okokból gyorsan fel akartak mutatni egy tettest az ügyben. Ezt a vádat az ügyészség minden alkalommal visszautasította.

Az első néhány alkalom után P. nem vett részt többé az immár hetedik hónapja tartó tárgyalásán.

„Nem érdekel ez az egész. Majd, ha valaki elmondja neki, miért csinálják ezt velem, válaszolok a kérdésekre”

– mondta magáról a bíróság előtt P. László, aki később már az utolsó szó jogával sem kívánt élni.

Kalina József bíró. Fotó: Veres Viktor

P. László homokkomáromi házában készítette el a Teréz körúton felrobbantott bomba alapanyagát. Több kísérleti robbantást is végzett a környező erdőkben, erről a környéken élők is tudtak, de akkoriban még nem törődtek azzal, hogy ki és vajon miért robbantgathat. P. László eredetileg Pécsett akart robbantani, majd Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál. Ott azonban túl sok katona járőrözött a tömeges migráció okozta válsághelyzet miatt elrendelt fokozott biztonsági intézkedések miatt. Tartott tőlük, ezért indult el a körúton és helyezte el a robbanóanyaggal és temérdek szöggel telepakolt hátizsákját a Király utcai kereszteződéstől nem messze.

Alig egy hónappal a merénylet után P. levelet írt a Belügyminisztériumnak, amiben részletesen leírta a körúton felrobbantott szerkezet működését és a házi készítésű robbanóanyag összetételét. Jelezte továbbá, hogy a későbbiekben további követelései lesznek majd. Eredetileg a levélbe azt is írta, hogy fizessenek egymillió eurót, ha nem akarnak sok ember életét kioltó robbantásokat Budapesten. Ezt a mondatot azonban a minisztériumnak elküldött e-mailből törölte, csak később találták meg a teljes levelet a nyomozók P. homokkomáromi számítógépén.

Családja szerint azonban P. László a körúti robbantás előtti hetekben nem fért hozzá a számítógépéhez, valakik meghekkelhették. Csakhogy a nyomozás során a szakértők ennek semmi jelét nem találták. Ellenben P. László homokkomáromi házában számos bizonyítékot találtak arra, hogy ott készült a merénylethez használt bomba, amiről a Belügyminisztériumnak írt e-mail oly pontos leírást adott.

És bár P. Lászlóról a körúton felszerelt számtalan térfigyelő és biztonsági kamera egyike sem készített azonosításra alkalmas felvételt a tetthelyen, a nyomozás összes bizonyítékát figyelembe vévet az ügyészek szerint nincsenek kétségek, hogy ő a körúti robbantó. P. Lászlót végül a rendőrség hekkerei azonosították, majd Keszthelyen fogták el a Terrorelhárítási Központ kommandósai. Az óta előzetesben van.