„Ez a gyávák mellébeszélése” – üzenték Orbánnak az Európai Parlamentben

„Ez a gyávák mellébeszélése” – üzenték Orbánnak az Európai Parlamentben

Csalásokat, a média helyzetét, sőt még saját vejét is felhozták a magyar miniszterelnök ellen Strasbourgban. Orbán azzal vágott vissza, hogy Magyarországot azért akarják elítélni, mert úgy döntött, nem lesz bevándorlóország, de nem fog engedni a zsarolásnak

A jelentéstevő Judith Sargentini felszólalásával kezdődött meg a vita a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Ha kíváncsi rá, élőben, magyar tolmácsolással is követheti a Zoom.hu Facebook-oldalán.

Sargentini előbb üdvözölte Orbán Viktort, aki egy kicsit késett, majd meg is jegyezte, hogy

sajnos így nem tud vele kezet rázni, ahogy szeretett volna.

A jelentéstevő azzal kezdte: nagyon fontos kérdés, milyen helyzetben van most az Európai Unió és kiemelte, hogy az EU alapszerződése kimondja: a jogállamiság kérdését minden tagállamnak be kell tartania.

“Azzal, hogy ezt a szerződést egy tagállam aláírja, kötelességet vállal, hogy betartja a jogokat. A magyar kormány azonban nem így tesz” – foglalta össze bírálatát a zöldpárti képviselő, aki azt is hozzátette, hogy Orbán Viktor kormánya mindezt gyakran uniós forrásokból teszi.

“Megvan a kockázata, hogy az unió értékei súlyosan sérülnek Magyarországon, és sajnos nemhogy javult volna, hanem romlott is a helyzet. Az egyik utolsó független médium is új tulajdonost kapott, elfogadták az új civiltörvényt is. Éppen ezért feladatunk, hogy lépjünk” – sorolta a problémákat.

A költségvetés-ellenőrzési szakbizottság nevében Ingeborg Grassle képviselő folytatta, aki kétszer is járt Magyarországon. Ő is hozzátette, hogy a helyzet még az utolsó vizit óta is romlott, csak Lengyelországban romlott a helyzet, több eljárás is gyanúba került.

Egy államilag vezetett gazdaság jellemzői ezek – mondta.

A kulturális szakbizottság nevében Petra Kammerevert bírálta a magyar kormányt, mely szerinte korlátozza a tudományos életet, az egyetemi életet. Külön kiemelte a CEU helyzetét, és úgy érezte, nagyon fontos, hogy világos jelzést küldjön az Európai Parlamentnek. Hasonló véleményen volt az ő követő Maite Pagazaurtundua Ruiz képviselő, aki emlékeztetett rá, hogy az EBESZ is kritikákat fogalmazott meg.

A nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság nevében Maria Noichl képviselő szólalt fel, aki korábban a Zoom.hu-nak is interjúkat adott. Emlékeztette rá Orbánt, hogy egy demokratikus miniszterelnök megvédi a nőket, egyenrangú partnerként kezeli a nőket a munkában és a családi életben is. Majd emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány még mindig nem ratifikálta az isztambuli egyezményt.

Forrás: maria-noichl.eu

A Tanács nevében Karoline Edtstadler is megígérte, hogy megvizsgálják a helyzetet, és figyelemmel hallgatják majd a vitát.

Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans nemcsak megköszönte Judith Sargentini munkáját, hanem kiemelte: az Európai Unió nem létezhet alapjogok és alapvető értékek nélkül.

“A Bizottság egyetért azokkal az aggályokkal, amiket a jelentés fogalmaz meg” – mondta.

A politikus szerint nem véletlenül indítottak több esetben is bírósági eljárást a magyar kormánnyal szemben, ilyen például a menekültek helyzete. Timmermans utalt az EU-források felhasználása körül kialakult csalásokra is. A magyar operatív programok a legmagasabb pénzügyi korrekciók tárgyává váltak 2016-ban és 2017-ben. Az OLAF is nyomozást indított csalás és egyéb szabálytalanságok gyanúja miatt – sorolta.

A cél, hogy a közigazgatásban a favoritizmus csökkenjen és megfelelő ügyészségi munkával lépjenek fel a korrupcióval szemben. Aggályos a roma gyerekek szegregációja, és a bíróságok függetlensége is – mondta.

Megígérhetem, hogy nem leszünk kíméletesek – fejezte be beszédét.

Orbán Viktor válaszol

Orbán Viktor felszólalását azzal kezdte, hogy nincsenek kétségei, már tudja, hogy meg fogják szavazni a jelentést. Sokan kifütyülték, amikor azt mondta: nem a kormányt, hanem Magyarországot fogják elítélni ezzel a jelentéssel.

“Az önök előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Nem kevesebbet állítanak, minthogy a magyar nép nem tudja, mit akar. A jelentés kettős mércét alkalmaz, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést. Nekünk Magyarországon a demokrácia és a szabadság nem poitikai, hanem erkölcsi kérdés. Márpedig önök így akarnak most megbélyegezni egy népet” – mondta Orbán.

Strasbourg, 2018. szeptember 11.
Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az Európai Parlament plenáris ülésére Strasbourgban 2018. szeptember 11-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Lesznek még vitáink, de ha valóban egységet akarunk Európában, akkor a véleménykülönbségek nem adhatnak okot arra, hogy kirekesszenek egy országot a döntéshozatalból – mondta Orbán.

A jelentés 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmaz – emelte ki Orbán, aki szerint az Európai Unió kevésbé sikeres pártjai így akarnak bosszút állni Európa egyik legsikeresebb pártján.

“Mi sosem vennénk magunkra, hogy kirekesszük azokat, akik nem értenek egyet velünk” – mondta Orbán, ezzel nevetést kiváltva az EP egyes padsoraiban.

A miniszterelnök a migrációra is kitért, szerinte a magyarok védték meg Európát.

“A mai az első alkalom, amikor egy közösség elítéli a határőreit” – mondta.

Úgy folytatta: elutasítom, hogy az EP migránspárti erői rágalmazzák Magyarországot. Akármilyen döntést hoznak is, Magyarország nem enged a zsarolásnak, védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt.

Orbán Viktor beszédét többen is fújolták, többen tapsolták, és sokan bekiabálták, hogy hazudik. (A beszéd teljes szövegét azóta feltették a kormany.hu-ra, ide kattintva lehet elolvasni.)

Manfred Weber visszavág

Orbán Viktor után rögtön Manfred Weber, az Európai Néppárt frakciójának vezetője kapott szót, aki korábban sokszor védte Orbánt, de most többször is bírálta a magyar miniszterelnököt, például a Közép-Európai Egyetem ellehetetlenítése miatt.

De arra is utalt, hogy a magyarok korábban hajlamosak voltak a kompromisszumokra. A Fidesz még az ország alkotmányát is megváltoztatta annak érdekében, hogy az előző bizottság véleményét figyelembe vegye. Ha azonban a magyar kormány nem akarja megoldani a jelenlegi kérdéseket, akkor a hetes cikkely elindításával kapcsolatos párbeszédre lehet, hogy szükség van – üzent Weber.

A frakcióvezető azt sem tagadta, hogy a Néppárt tagjai ma este fognak dönteni arról, hogyan voksolnak a holnapi szavazáson. Weber ugyanakkor többször is kiemelte, hogy nagyon fontos számára a kompromisszum, láthatóan próbál egyensúlyozni az Európai Parlament és a magyar miniszterelnök között.

Kevésbé volt megértő Udo Bullmann, az S&D frakció elnöke, aki rögtön ellentmond Orbánnak, hiszen szerinte ezzel a vitával a magyar embereket akarják megvédeni.

Ön a szimbóluma a legkorruptabb rendszernek, ami az Európai Unión belül létezik – közölte a hallgatóság sorában ülő Orbánnak.

Bullmann nem felejtette el megemlíteni Orbán vejét, Tiborcz Istvánt sem. A sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága sem nyomható el tovább Magyarországon, és azt szeretnénk, hogy országuk térjen vissza a normalitáshoz – tette hozzá. Majd a Néppárt tagjaihoz fordult, akiktől azt kérte, döntsenek Európa mellett, ne pedig Orbán korrupt rendszere mellett.

Ahogy várható volt, a lengyel Ryszard Antoni Legutko (Jog és Igazságosság pártja) megvédte Orbán Viktort, hiszen szerinte az EU egy demokratikusan megválasztott kormányt támad, és elfogultnak nevezte a jelentést. A lengyel konzervatív képviselő azt sem érti, mi a baj a CEU elleni hadjárattal, hiszen az egyetem előjogokat élvez, ami elfogadhatatlan, és más országokban sem tesznek máshogy.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának (ALDE) vezetője. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Guy Verhofstadt, az ALDE részéről biztosította Orbánt, hogy nem megy el addig, amíg John MacCain, aki fasisztának nevezte Vlagyimir Putyint. Mégis, ilyen körülmények között lehetetlen lenne, hogy Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozzon. Kiemelte, hogy nagyon szereti Magyarországot, ezért is tartja sajnálatosnak, hogy Orbán úgy gondolja, az országát támadják.

“Magyarország sokkal több, mint ön” – fordult a magyar kormányfő felé.

Verhofstadt is arra kérte a Néppárt tagjait, hogy döntsenek helyesen a holnapi szavazáson.

A Zöldektől sem számíthatott túl sok jóra a magyar miniszterelnök. Philippe Lamberts is arra mutatott rá, hogy nem a magyar népről van szó a jelentésben, hanem a magyar kormány fellépéséről. Utalt arra is, hogy sok magyart ismer, akik nem értenek egyet Orbánnal.

“Ha egyszer kereszténynek nevezi magát, hogyhogy nem védi a menedékkérőket?” – kérdezte.

Marie-Christine Vergiat az Egységes Európai Baloldal nevében rögtön beszéde elején kitért Soros Györgyre. Mint írta, ha a magyar médiára hallgatnának, azt lehetne hinni, hogy a jelentést maga a milliárdos készítette. Ez persze nem így van, a képviselő is súlyos bírálatokat fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben.

Épp az ellenkezőjét állította Nigel Farage, akitől ez nem volt meglepő, hiszen az ironikusan EU-ellenes EP-képviselő mindig is vehemensen védte Orbán Viktort. Hálát adott neki, hogy legalább valaki megvédi a saját kultúráját. (A magyar miniszterelnök is csak bólogatni tudott Farage beszédére.) Csak azért támadják önt, mert volt mersze kiállni Soros György ellen – tette hozzá.

“Kérem, csatlakozzon a Brexit klubjához, nagyon jól fogja magát érezni velünk” – mondta.

A dicséretet a francia Nicolas Bay folytatta a Nemzeti Front képviseletében, szerinte Orbán az értékek igazi védelmezője. Haza is üzent, amikor Emmanuel Macront bírálta. Morvai Krisztina, jelenleg független EP-képviselő sem fukarkodott a dicséretekkel Orbán számára.

Mi magyarok megakadályoztuk a migrációt, hazaküldtük a Nemzetközi Valutaalapot, óvtuk a keresztényi értékeket – mondta.

Keményen kezdte felszólalását Szájer József. “Van önnek bőr a képén, hogy bennünket demokráciából oktat ki? Ön egy kommunista” – üzente Szájer a korábban felszólaló Marie-Christine Vergiatnak.

Szájer szerint a vádlottnak méltányos lehetőséget kellene kapnia a védekezésre. Nem jogállam, ha csak öt percre szólalhat fel a magyar miniszterelnök, és utalt arra is, hogy a tartózkodást nem számítják majd bele a holnapi szavazásba.

Szájer után egymás után szólalnak fel az EP-képviselők, van aki védi, van, aki támadja Orbánt, főleg aszerint, hogy melyik pártcsaládhoz tartozik.

A jobbikos Balczó Zoltán például azt jelentette be, hogy tartózkodni fog.

Az ő felszólalásánál már több mint fél órás csúszás volt, pedig még legalább 30 felszólalás van hátra.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő felszólalásának kezdetén azt üzente Orbánnak, hazudik.

“Nincs mitől megvédeni az országot, csak attól a bűnös, bűzös rezsimtől, amit kiépített – mondta a politikus, kezében egy kokárdával. Ujhelyi szerint Orbán legnagyobb bűne az, hogy megosztotta a magyarokat, azzal kezdve, hogy ezt a kokárdát elvette.

A haza mindenkié, nemcsak az ön bűnös rezsiméé – mondta.

Gál Kinga (Fidesz) viszont úgy gondolta, a magyar nők és anyák felháborodottan tiltakoznak amiatt, hogy meg akarják őket védeni a saját akaratukból. Szerinte csak külföldről pénzelt NGO-k csúsztatására alapoz a jelentés, és nem veszi figyelembe,hogy Magyarországon több ezer civil szervezet működik, minden probléma nélkül.

A politikus szerint a jelentés egy bosszúhadjárat Magyarország migrációs politikája ellen, és semmi más célja, csak hogy megossza az Európai Néppárot.

Járóka Lívia (Fidesz) szerint ezt a jelentést most kell megállítani, és semmi nem változott 1989 óta, amikor 15 évesen plakátolt a Fidesznek a jobb Európáért. Szerinte különösen fájdalmas, hogy megvezetve látja az EP-képviselőket. Ma Magyarország az, amely mindent megtesz a cigány gyerekek szegregációja ellen, már háromévesen óvodába járnak, hatévesen iskolába, de addigra nem is kell őket fejleszteni.

“Felismertük, ha a romákat nem képőezzük, akkor az összes állam gazdasági hátrányba kerül. Meg kellene köszönni, amit a magyar kormány a romákért tett, nem elítélni” – mondta.

Niedermüller Péter (DK) követi Járókát, rögtön azzal kezdve, kiábrándító, hogy tényszerű vita helyett Orbán büntetésről és meghurcolásról beszél.

“Erről szó sincs. A cél Magyarország visszavezetése az európai családba. Végeredményben ugyanis Európa jövőjéről van szó. De Európa jövője nem az, amit Ön, Salvini, Farage vagy éppen Steve Bannon képvisel. Európa jövőjét nem az információk manipulálásán alapuló, nacionalista, autoriter politika, hanem a demokrácia, a szabadság, a nyitottság, a szolidaritás, a befogadás jelenti” – tette hozzá.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő úgy vélte, a magyarok nem kérnek az illegális bevándorlásból, és azt sem akarják, hogy kioktassák őket. A fogyatékossággal élő képviselő szerint az unió sokszor a fogyatékossággal élők rovására akar többletforrásokat adni a migránsokat segítő szervezeteknek.

Kapott még két percet

Bár a kezdetben csak egy felszólalásról volt szó, Orbán Viktor végül két percben válaszolhatott a kritikákra.

A magyar kormányfő úgy vélte: megfejtette Guy Verhofstadt érzéseit. Szerinte ő jobban gyűlöli a konzervatív keresztényeket, mint amennyire szereti Európát.

“Jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a saját hazájukat” – üzente a képviselőknek.

A miniszterelnök sorra vette a konkrét kritikákat is. A CEU-t is említette, Manfred Webernek például az üzente, hogy a bajor szabályok szigorúbbak ebben az esetben, mint Magyarországon. Orbán saját bevallása szerint éppen ma ment fel az egyetem honlapjára, amiről azt idézte: a CEU szerint minden biztosított a működéséhez a következő tanévre. Azt is tagadta, hogy antiszemitizmus lenne Magyarországon, sőt Nyugat-Európában folyamatosan nő az antiszemitizmus, miközben Kelet-Európában csökken.

Frans Timmermans válaszában bírálta Orbánt, amikor azt mondja, hogy nem a kormányt, hanem Magyarországot vádolja.

“Ez a gyávák mellébeszélése” – mondta.

Sargentini záróbeszédében ismét annyit kért, hogy képviselőtársai szavazzák meg a jelentést másnap.

Nagy a tét, nehéz a találgatás

Néhány órával az Európai Parlament kedd délutáni vitája előtt sem volt könnyű dolga annak, aki meg akarta jósolni, vajon elfogadják-e Judith Sargentini jelentését a magyar jogállamiság helyzetéről az EP-képviselők. Bár korábban már több parlamenti frakció bejelentette, hogyan fognak szavazni, az igazi kérdés az, hogyan voksol legnagyobb csoport, az Európai Néppárt tagsága, akiket egyre jobban megoszt a magyar kormány politikája. És ez az a pártcsalád, amelyikhez a Fidesz is tartozik.

A szavazás majd csak szerdán lesz, de a kedden történtek alapvetően határozzák meg annak kimenetelét.

Annak ellenére, hogy a hetes cikkely végső alkalmazásának akkor sincs sok esélye, ha esetleg megszavaznák a jelentést, a helyzet súlyát Orbán Viktor is átérzi, nem véletlenül utazott Strasbourgba és kért felszólalási időt a vita elején.

A Facebook-oldalára posztolt videóban Orbán úgy fogalmazott: „Az Európai Parlamentben a bevándorláspárti képviselők vannak többségben, ők most bosszúra készülnek Magyarország ellen, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy nem lesznek bevándorlóország. Az igazság az, hogy az ítéletet már megírták, én most azért megyek Brüsszelbe (sic!), hogy megvédjem Magyarországot és a magyar embereket az igazságtalan vádakkal és hazugságokkal szemben”.

A vita után este fél hatkor a magyar kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatót tart, de ennél is fontosabb, hogy hatkor az Európai Néppárthoz (EPP) megy, ahol akár a jelentés sorsa is eldőlhet.

A dokumentum elfogadása ugyanis a Néppárton múlik.

Ahhoz, hogy a jelentés szerdán zöld utat kapjon, a leadott szavazatok kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének – minimum 376 főnek – a támogatására van szükség. Hétfőn arról is megszületett az állásfoglalás, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, így biztosan szoros eredmény várható. Az EPP tagjai már tavaly májusban sokféleképpen szavaztak: 67-en igennel, 93-an nemmel, a tartózkodók száma pedig 40 volt. Sőt, 16-an nem nyomtak meg egyetlen gombot sem.

Most az a fő kérdés, hogy az eddigi tartózkodók és távolmaradók hogyan szavaznak, vagy esetleg azóta megváltoztatta-e valaki a véleményét. Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfő este egy interjúban bejelentette be, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) öt tagja megszavazza a jelentést. Manfred Weber, az EPP frakciójának elnöke viszont úgy fogalmazott, hogy nem adnak ki iránymutatást a tagjaiknak.

Információink szerint sok EPP-képviselő arra vár, mit fog mondani nekik zárt ajtó mögött a magyar miniszterelnök.

Ha ugyanis Orbán Viktor hajlandó lesz kompromisszumokat kötni – például a CEU ügyében – akkor esélyes, hogy támogatják.

Ha viszont továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió hadjáratot indított ellene, akkor könnyen kihátrálhatnak mögüle azok is, akik eddig összezártak a Fidesz mögött.