Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A jóléti skandináv állam, ahol minden ötödik ember a szélsőjobbra fog szavazni

A jóléti skandináv állam, ahol minden ötödik ember a szélsőjobbra fog szavazni

Monica és Bengt Borg, a nyugdíjas házaspár a Stockholmtól délre fekvő Flen városában él, de lakóhelyük már nem is emlékezteti őket az egykori Svédországra. A település főutcáján egy iraki férfi kurd televízióadást néz a telefonján. Egy fiatal lány fejhallgatójából arab zene szűrődik ki, miközben a környéken Szomáliából, Etiópiából és Szíriából érkező, fejkendős nők sétálnak.

„Nem ismerünk rá az országunkra” – mondta a 66 éves férfi, akinek 64 éves felesége nem érzi magát biztonságban éjszaka az utcán. Mind Monica, mind pedig Bengt úgy tervezi, hogy a szélsőjobboldali, bevándorló-ellenes Svéd Demokratákra fog szavazni a vasárnapi parlamenti választáson.

A sokféleséget és türelmet reklámozó plakát egy stockholmi bevásárlóközpont kirakatában Fotó: MTI/AP/Michael Probst

Az AP hírügynökség svédországi riportjának első két bekezdése nem is foglalhatná jobban össze a közhangulatot a skandináv országban, ahol az országgyűlési választások eredménye nemcsak Svédország, hanem akár az Európai Unió jövőjére is hatással lehet.

Az országban az idei lesz az első választás 2015 óta, amikor a 10 milliós nemzet 163 ezer menekültet fogadott be. Ez a lakossághoz viszonyítva a legmagasabb arány egész Európában. Érzékeltetésül: Flen városában hatezren élnek, közülük 1500-an menedékkérők.

A jobboldali sajtóban – mind Svédországban, mind pedig a világban – Svédországot egyre többször állítják be kaotikus helynek, ahol mindennapos a menekültek által elkövetett erőszak, a gyújtogatások és a nők zaklatása. Hasonló hírekért nem is kell messzire menni: a magyar közmédia és a propagandasajtó is előszeretettel ír cikkeket a „káoszba fulladt országról”. Emlékezetes példa erre a magyar származású Natalie Contessa af Sandeberg interjúja az M1 Híradójában, amiről utólag több érdekes részlet is kiderült.

Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője, Gustav Fridolin, a Zöld Párt szóvívője, Ebba Busch Thor, a Kereszténydemokrata Párt vezetője és Stefan Löfven svéd miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője (b-j) egy stockholmi televíziós vitán. Fotó: MTI/EPA/TT/Soren Andersson

Mindezek után nem csoda, hogy a svéd választási kampányt is a menekültkérdés uralja, még ha nem is egészen úgy, mint Magyarországon. A 349 tagú stockholmi parlamentben jelenleg nyolc párt képviselői ülnek, a Zöldekkel együtt koalícióban kormányzó Szociáldemokraták pedig – élükön Stefan Löfven miniszterelnökkel – gyakorlatilag 1917 óta vezető helyet foglalnak el a svéd politikában. Csakhogy népszerűségük az utóbbi években folyamatosan csökken, a közvélemény-kutatások alapján az sem elképzelhetetlen, hogy most vasárnap

történetük valaha volt legrosszabb szereplésére készülhetnek.

Velük ellentétben akár a szavazatok ötödét megszerezhetik a már említett Svéd Demokraták, amely náci pártból vált bevándorló-ellenes és populista tömegpárttá, programja pedig egyre vonzóbb azok számára, akik fenyegetve érzik magukat a migrációs válság miatt.

Az országot a politológusok sokáig „erkölcsi szuperhatalomnak” tartották, amely hagyományosan nyitott volt a bevándorlók felé – jegyezte meg a The New York Times. A globalizáció, a migrációs válság és a nemzeti identitás elvesztése felett érzett félelem azonban mindezt megváltoztatta. Csakúgy, mint Németországban és Franciaországban, a svédeknél is előretörtek a radikális pártok, mind a jobb, mind a baloldalon.

A svéd parlament 349 helyéért megy a harc. Fotó: MTI/AP/Michael Probst

A Svéd Demokraták hihetetlen népszerűsége a nemzetközi trendek ellenére mégis sokakat meglepett. A párt egy neonáci csoportosulásból indult, de azóta sokat puhultak nézetei. Harminckilenc éves vezetőjük, Jimmie Akesson már korábban kirúgta legszélsőségesebb tagjait, és a lángoló fáklyát ábrázoló zászlójukat is lecserélte a svédek kedvenc virágára. Programjukat az ötvenes évek után érzett nosztalgia élteti: amikor Svédország biztonságos volt, gazdag, és persze főként fehérek lakták.

Azt is gyakran hangoztatják, hogy megvédik a jóléti államot, amely arra épült, hogy a nemzet olyan, mint egy család, ahol mindenki törődik a másikkal. Ezt a fogalmat egyébként még a szociáldemokraták vezették be, de sok svéd gondolja úgy, hogy a bevándorlás, az iszlám és a bűnözés fenyegeti mindazt, amit elértek. A Svéd Demokratákat nagyban segítette a migrációs válság miatti félelem, a bandaháborúk és az utcai gyújtogatások, melyeknek képei a nemzetközi sajtót is bejárták.

Jimmie Akesson igyekezett puhítani pártja megítélésén, de nem mindenkit győzött meg. Forrás: Wikipedia

A stratégiájuk a jelek szerint működik, hiszen míg 2010-ben még csak a szavazatok 5,7 százalékát szerezték meg, idén már 20 százalék körüli támogatottságra számítanak, amivel ők lehetnek a második legnagyobb parlamenti párt. Ha ez így is történik, nem lesz könnyű dolguk, hiszen a többi párt kategorikusan elutasítja, hogy koalícióra lépjen velük.

Martin Westmont, a párt egyik jelöltje szerint a svédek többsége hasonló tapasztalatokkal rendelkezik, mint ő. A New York Times-nak úgy fogalmazott: fiatalkorában a Mérsékelt Párt ifjúsági szervezetének tagja volt, de hamarosan rájött, hogy eszméik túl liberálisak a számára.

„Egy stockholmi külvárosban nőttem fel, ahol a gyerekek fele bevándorló volt. Egészen korán láttam már a problémákat és tudtam, hogy amit a többi párt mondott, egész egyszerűen nem volt igaz” – tette hozzá.

A bevándorló hátterű svédek egészen másként látják a helyzetet és attól félnek, hogy ha hatalomra jutnak, a Svéd Demokraták visszatérnek gyökereikhez. A svéd média több olyan esetet is megszellőztetett a kampány alatt, amikor a párt tagjai náci érzelmű írásokat vagy képeket posztoltak a közösségi oldalakra. Az Expressen című lap szerint például egyikük Anne Frank fotóját posztolta, pólójára pedig photoshoppal azt írta: „A legmenőbb zsidó a zuhanyzóban”.

Malmőben 2008-ban több napig tartottak a zavargások egy bevándorlók lakta külvárosi negyedben a helyi iszlám kulturális központ bezárása miatt. Fotó: MTI/EPA/DrRAGO PRVULOVIC

Az országban persze nem mindenki támogatja a memekültellenes szólamokat. Sokan önkéntesként svédet tanítanak az érkezőknek, a politikusok pedig azzal érvelnek, hogy az öregedő svéd társadalomnak szüksége van bevándorlókra – éppen azért, hogy a jóléti államot fenn tudják tartani. Az sem mellékes szempont, hogy tíz éve most a legalacsonyabb a munkanélküliség, a gazdasági mutatók növekednek, az infláció alacsony és a költségvetés is erős lábakon áll.

A szakértők éppen ezért egyelőre megjósolni sem tudják, milyen eredményekkel zárul a vasárnapi voksolás. Bár a Svéd Demokraták jó szereplése borítékolható, a párt elutasítottsága miatt könnyen lehet, hogy jó ideig nem sikerül majd kormányt alakítani, vagy a szociáldemokraták kisebbségi kormányzásra kényszerülnek, ami szintén nem tenne jót a sok állam számára példaként tekintett svéd jóléti államnak.

Borítókép: Fiatal afrikai bevándorló nő egy helybeli asszonnyal beszélget Flenben Fotó: MTI/AP/Michael Probst