Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Rétvári Bence megbukna matekból – nincs plusz 600 milliárd az oktatásban

Rétvári Bence megbukna matekból – nincs plusz 600 milliárd az oktatásban

Az Orbán-kormány jövőre 606 milliárd forinttal költ többet az oktatásra, mint a Bajnai-kormány – mondta Rétvári Bence Emmi-államtitkár. A számok makacs dolgok, és azok szerint közel sem nőtt 600 milliárddal a költés, sőt GDP-arányosan romlott a helyzet.

Az elmúlt napokban több mint egymillió fiatal és gyerek kezdte meg iskolai tanulmányait, ezekben a napokban hozta nyilvánosságra a kormány a Nemzeti Alaptanterv kissé hazafias tervezetét, és az emberminisztérium államtitkáráról kiderült, hogy magániskolába járatja gyermekeit. Az iskolakezdéssel a szülők többsége szembesült azzal, hogy az elsős gyermekeknek akár hét órájuk is lehet egy nap, a mindennapi testneveléshez mind a mai napig nem épültek meg a tornatermek és tanuszodák, az állami fenntartású iskolák közül sok emberhez nem méltó körülmények között működik. A tanárok frusztráltak, a pályakezdő pedagógusok a felesleges adminisztratív terhekről és a megalázóan alacsony bérekről panaszkodnak. Ezekről a dolgokról gyakorlatilag csak az nem tud, akinek gyermeke, unokája, vagy akár saját maga nem kerül kapcsolatba a magyar közoktatással.

Eltűnt 140 milliárd forint a növekményből

Ezek után érthető, hogy a kormányzati médiauniverzumban ellentámadásba indult a nem létező oktatási minisztérium. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az M1-ben azt találta mondani, hogy szerinte 2019-ben (nem idén, hanem majd jövőre) 606 milliárd forinttal többet költ az állam oktatásra, mint 2010-ben. Az államtitkár szerint ez 1,6 százalékkal magasabb GDP-arányos költést jelent. 600 milliárd forint hatalmas pénz, jól kommunikálható szám, egy probléma van, hogy az államtitkár által közölt számok tévedésen alapiulnak.

A fideszes parlament által jóváhagyott 2010-es zárszámadásai törvény szerint 2010-ben a magyar állam 1576,03 milliárd forintot fordított az oktatás támogatására. Ez akkor a bruttó hazai termék (GDP) 5,8 százaléka volt. Ezzel szemben 2019-ben 2036,73 milliárd forint megy az iskoláknak, ami a GDP 4,6 százaléka. Vagyis nominálisan a növekedés nem 606 milliárd forint, hanem 460,7 milliárd. Az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium/Pénzügyminisztérium számaiból vettük, bárki számára leellenőrizhetőek az interneten.

(Az Emmit megkérdeztük, hogy Rétvári Bence honnan vette a számait, ha válaszolnak, közöljük.) A legvalószínűbb magyarázat szerint a Emmiben a 2010-es terveket vetették össze a 2019-es tervszámokkal, így kijönne 602 milliárdos többlet. Ám végül 2010-ben a terveknél 140 milliárddal több jutott a oktatásra – így a két év különbözete “csak” 460,7 milliárd forint. Így “véletlenül” keverhették össze az Emmi szakemberei a tényeket a tervekekel.

EMMI: a zoom.hu nem tud olvasni

Nem Rétvári államtitkár úr nem tud számolni, hanem a zoom.hu nem tud olvasni – reagált az EMMI kérdésünkre. Rétvári államtitkár úr a költségvetési törvények számait vezette össze egymással. A baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetés és az Országgyűlés által már elfogadott 2019-es költségvetés számait. Ezt saját cikkük is elismeri. Mivel a 2019-es költségvetés zárszámadását csak 2020-ban fogadja el az Országgyűlés, ezért a 2019-es zárszámadást csak akkor lehet összevetni a 2010-essel – olvasható az Emmi válaszában.

 

Valóban nőtt, de nem annyival

Így 2010 és 2019 között az oktatára fordított összeg 29,2 százalékkal emelkedett, amit némileg mérsékel az időközben bekövetkezett 16,8 százalékos infláció – de még így is mintegy 13 százalékos reálnövekedésről beszélhetünk. Vagyis valóban emelkedtek az oktatásra fordított kiadások – ám messze nem az ország lehetőségeihez képest. Míg 2010-ben a GDP 5,8 százaléka ment oktatásra, addig jövőre már csak 4,6 százaléka. Míg 2010-ben az állami kiadásokon belül az oktatás részaránya 11,6 százalék volt, jövőre ez 10,4 százalék lesz. A kormány jövőre annyit költ a magyar oktatásra, amennyit az állam működtetésére. Ez azt jelenti hogy más kiadások – állami bürokrácia, rendőrség, sport- és egyházi támogatások – jóval gyorsabban nőttek, mint az oktatási kiadások, ezért csökkent utóbbiak részaránya.

Az Eurostat 2016-os összehasonlító adatai szerint Magyarország 2016-ban a GDP-jének 4,9 százalékát költötte oktatára, míg a 28 tagállam átlaga 4,7 százalék volt, vagyis nemzetközi összehasonlításban a helyzet nem olyan rossz. A hasonló fejlettségű országok közül a csehek a GDP-jük 4,5 százalékát, a lengyelek 5 százalékát, a szlovákok 3,8 százalékát fordították oktatási kiadásokra. Az előre mutató példának tekinthető finnek ezzel szemben a bruttó hazai termékük 6,1 százalékát költötték oktatásra a magyarok 4,9 százalékával szemben.