Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Emelkednek az e-matricák díjai – Évi száz milliárdot visznek el Gyurcsányék szerződései

Emelkednek az e-matricák díjai – Évi száz milliárdot visznek el Gyurcsányék szerződései

Nyáron az M7-es és az M1-es autópályákon halt meg a közlekedés, az elmúlt napokban pedig az M0-s déli szektorán kezdődtek lezárások. Ezt az időszakot választotta a kormány az autópálya-használati díjak emelésére. Az autópálya-üzemeltetés évi több száz milliárd forintos hasznot hoz a költségvetésnek, de a koncessziós autópályákért fizetendő bérleti díjak el is nyelik ezt a hasznot.

A kormány döntése szerint október elsejétől drágulnak a 10 napos autópálya-matricák, illetve nő a fuvarozók által fizetett e-útdíj is. Az áremelések bejelentését soha nem lehet jól időzíteni, ám ez most hatványozottan nem sikerült a kormánynak. Az elmúlt hetekben sorozatban alakultak ki dugók a nagyobb magyar autópályákon: az M7-es minden hétvégén menetrendszerűen beállt, mivel képtelen elvezetni a nyári balatoni forgalmat, ezt tetézte az M1-es autópálya végletesen leromlott állapota. Az M1-es elhanyagolása miatt életveszélyes állapotok alakultak ki, ezért a nyári csúcs közepén kezdték meg a felújítást. Amit az elmúlt napokban kiegészítettek az M0-án állandósult dugók. Itt éppen azért van dugó, mert a Duna-hidak felújítására kerül sor. A kormány ezek után látta alkalmasnak a pillanatot az autópályadíjak emelésére. Azért kerül most erre sor, mert 2013 óta nem változtak a díjak – indokolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az emelés bejelentésekor.

A már megjelent ITM-rendelet szerint október elsejétől minden díjkategóriában emelkednek a heti matricák árai – de minden más egyelőre változatlan marad. A személygépkocsik D1-es matricája az eddigi 2975 forintról 3500 forintra drágul, ami 17,6 százalékos áremelésnek felel meg. A 10 napos matricák esetében nem emelkedik a motorkerékpárok pályahasználati díja. A kormány amúgy kifejezetten visszafogottan döntött, ugyanis az előterjesztésben szerepelt még a havi matricák díjainak emelése is – erre végül nem kerül sor október elsejével. Az indoklás szerint a külföldiek leggyakrabban a 10 napos matricát vásárolják, így nőhet a súlyuk a hazai autópályarendszer fenntartásában. Gulyás Gergely arra hivatkozott, hogy 2013 óta nem változtak az autópálya-használati díjak – ez csak formailag igaz, valójában igenis többet fizetnek az autósok.

A kormány 2015-ben fizetőssé tette a magyar autópálya-hálózat azon részét, amely addig ingyenesen volt használható – ezek jellemzően a nagyobb városokat elkerülő szakaszok voltak – így a majdnem teljes M0-s. A könnyebbséget azt jelentette, hogy bevezették az éves megyei matricákat – így egy 5000 forintos díj megfizetésével már használható az M0-s a teljes szakaszon. (Az Orbán-kormánytól nem idegen a trükkös autópályadíj-emelés, 2012-ben a 4 napos matricát tüntette el az autópálya-kezelő kínálatából.)

Százmilliárdos bevételek az autósoktól

A fizetős úthasználat hatalmas bevételi forrás az állam számára, az útdíjakból az idén az első hét hónapban már 146 milliárd forintos bevétele származott a költségvetésnek – ugyanis a pénzek ide kerülnek, és nem egy külön alapba. Tavaly egész évben 215,9 milliárd folyt be a költségvetésbe, ez az összeg évről-évre növekszik a forgalommal, így

idén várhatóan a teljes díjbevétel meghaladhatja a 220 milliárd forintot, de nincs megállás, 2019-re már 267 milliárdos bevételt terveznek az áremeléseknek köszönhetően.

A nagy biznisz azonban nem az autópálya-matrica, bár az a 42,6 milliárd forint sem elhanyagolható pénz, ami már idén befolyt január és július között. Nem beszélve a tavalyi egész éves 58 milliárd forintos bevételről, ami költségvetési szempontból is jelentős összegnek számít. Az igazán nagy dobása az Orbán-kormánynak az e-útdíj 2013-as bevezetése volt. A HU-GO-rendszer nemcsak az autópályák, hanem az autóutak és az egy- és két számjegyű főútvonalak használatát is fizetőssé tette a teherfuvarozók és az autóbuszok számára. Ebből a forrásból csak az idén már 103,4 milliárd forint folyt be, a tavalyi 157,9 milliárd forint után. A 2019-es költségvetésben pedig már csak ebből a forrásból 197,8 milliárd forintot várnak – amit jól kiegészít matricákból befolyó 69,1 milliárd forintos bevétel.

A matrica-rendszer és a HU-GO-rendszer üzemeltetésének nagyon komoly költségei vannak, ezek csökkentik a nyereséget. A tavalyi 18,1 milliárd forint után a rendszer fenntartására idén 28,6 milliárd forintot tervez a kormány elkölteni – vagyis az

útdíjrendszer idén nettó 180-190 milliárd forintos hasznot hoz az államnak, jövőre pedig akár ez elérheti a 240 milliárd forintot.

Ám ez csak az érem egyik oldala.

Többszörösét költik fejlesztésekre a bevételnél

Az útdíjrendszer bevételei a központi költségvetésbe kerülnek, fontos bevételt jelentenek a számos adó mellett. (Jelzésértékű, hogy míg az útdíjak nettó árbevétele jövőre eléri a 240 milliárd forintot, addig társasági nyereségadóból 399,5 milliárd forint kerül a büdzsébe.) Az útdíj befolyik a büdzsébe, és ott eltűnik, a bevételek nagysága nem determinálja az útfenntartásra vagy épp útépítésre szánt pénzek nagyságát – ami szerencse, mert a kormány a többszörösét költi új utak építésére az útdíjakból elért nyereségnél.

A közutak fenntartására az idei 84,4 milliárd forint után jövőre 90,2 milliárd forintot terveznek elkölteni – ebből kell az útfelújításokat kigazdálkodni. A mindenkori költségvetésben szerepel még egy évi 114-117 milliárd forintos tétel, ez a korábbi PPP-programokban épült autópályák (M5, M6) koncessziós díja – évente ennyit fizet az állam ezen autópályák fenntartására a tulajdonosoknak.

Ugyanis a M5-ös és M6-os nincs állami tulajdonban, ezeket sztrádákat projektcégek építették, és adják bérbe az államnak. Ezek a PPP-megállapodások a Gyurcsány-kormány alatt köttettek. Utólag kimondhatjuk: hatalmas baklövések voltak, ugyanis az éves törlesztőrészletekkel az építésük költségeit többszörösen kifizetik az adófizetők a 2031-ben (M5) illetve 2038-ban (M6) kifutó koncessziós szerződések lejártáig. A két sztráda csak ezt követően kerül a magyar állam tulajdonába. Ezekből a szerződésekből az állam nem tud kihátrálni – így még 20 évig évente ki kell fizetni ezeket a pénzeket az M5 és M6 használatáért.

Így

az autópályák koncessziós díjai és az útfenntartási kiadások fel is emésztik azt a hatalmas, évi 200 milliárd forint feletti bevételt,

ami az útdíjrendszerből befolyik a költségvetésbe, és akkor még egyetlen kilométer új utat sem épített az állam. Erre a célra a kormány – főleg az előző uniós költségvetési ciklusokban – még nagyobb mennyiségű uniós támogatást tudott felhasználni, ám az utóbbi években erre nincs lehetőség, mert Brüsszel a környezetkímélő vasúti fejlesztéseket támogatja. Ettől függetlenül a kormány a költségvetés egyéb bevételeiből évi több száz milliárd forint értékben épít új utakat, vagyis nem lehet azzal vádolni a mostani kormányt, hogy az útdíjat az autósok sarcolására használja – más kérdés, hogy az útdíjért cserébe milyen szolgáltatást lehet igénybe venni a sztrádákon. Az kormány az idén 315 milliárd forintot tervez elkölteni új utak építésére és a meglévők felújítására, jövőre további 255,6 milliárd forint szerepel a kiemelt közúti projektekre elkülönítve a költségvetésben.

Borítókép forrása: MTI Fotó: Mihádák Zoltán