Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az ELTE tanszékvezetője Orbán Viktor kijelentéséről: “A magyar-türk nyelvrokonság tudománytalan, politika célú állítás”

Az ELTE tanszékvezetője Orbán Viktor kijelentéséről: “A magyar-türk nyelvrokonság tudománytalan, politika célú állítás”

Hiába volt hatással a török a magyar nyelvre, ez még nem jelent rokonsági kapcsolatot a két nyelv között. Klima László, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője szerint a téma a keleti nyitáshoz szükséges politikai eszköz.

Orbán Viktor miniszterelnök napok óta Kirgizisztánban van, ahol először megnézte a III. Nomád Világjátékok megnyitóját, majd részt vette a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén.

„A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban”

– mondta többek között a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban/MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A miniszterelnöknek az ázsiai országban tett kijelentéséről Klima László, az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője a Zoom.hu-nak azt mondta, egyáltalán nem igaz.

„Ennek az állításnak nem sok valóságalapja van. Az uráli nyelvek egyik ága a szamojéd,míg a másik ága a finnugor, ahová a magyar tartozik. A török nyelveket egyes nyelvészek az altaji nyelvcsaládba sorolják be a mandzsu-tunguz nyelvekkel és a mongollal együtt, de a nyelvészek körében többen vitatják, hogy egyáltalán beszélhetünk-e altaji nyelvcsaládról – tisztázta Klima László, aki a részletekbe is belement. – Az uráli és az altaji ősnyelvek között voltak minimális kapcsolatok, de nem több, mint az uráli és az indoeurópai alapnyelv között. Ez a több ezer évvel ezelőtti kapcsolat nyelvek másodlagos érintkezéséből származik, nem nyelvrokonságszerű, és abban az időben, amikor a már nyelvileg önállósult ősmagyarság török nyelvű népekkel került kapcsolatba, már lezárult.”

Vitathatatlan a török hatás

A tanszékvezető rámutatott, hogy a magyar nyelvben 350-400 régi, török jövevényszó található, melyek a honfoglalás előtti és utáni időszakból is származnak. Például a komondor jelentése kun kutya.

Ettől függetlenül nyelvtani kapcsolat nincs a két nyelv között, a finnugorral viszont van.

A nyest.hu-n Fejes Lászlónak a témában megjelent cikke is azt írja, hogy „az, hogy egy nyelv melyik nyelvcsaládba tartozik, pontosan azt jelenti, hogy mely nyelvekkel azonos származású, és nincs köze ahhoz, hogy milyen és milyen mértékű hatás érte.”

Lovasok felvonulása a Kurultáj, a rokontudatú népek háromnapos közös ünnepének seregszemléjén Bugacon 2016. augusztus 13-án./MTI Fotó: Ujvári Sándor

„A finnugor eredetű szavaink sokkal régebbi időkre vezethetők vissza, amikor a magyarok még halászó és vadászó életmódot folytattak. A török hatás ennél jóval későbbi, amikor már ismert volt a magyarok körében is az ekés földművelés” – mondta el a tanszékvezető.

Nem először vitáznak róla

A finnugor-türk vita nem először merül fel a magyar történelemben, az 1870-es években igen jelentős diskurzus zajlott, hogy a magyar az ugor vagy a török nyelv rokona-e. Vámbéry Ármin turkológus a magyar nyelv török eredetét hangoztatta, míg Budenz József, aki Vámbéryhoz hasonlóan rendelkezett turkológiai ismeretekkel, a finnugor nyelvrokonságot pártolta. A tudományos vita a finnugor nyelvrokonság javára dőlt el. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy

a honfoglaló magyarság kultúrájában a sztyeppi nomád – túlnyomórészt török nyelvű – népekhez hasonlított, a kultúra és a nyelv eredete azonban különválasztandó.

Klima László azt is kiemelte, hogy a magyarság összetartó erejét a nyelvének, és csak annak köszönheti. Ugyanis a honfoglalás kori magyarok génállományának kevesebb mint tíz százaléka található meg a mai magyarokban. Olyan sok háború érte az országot történelme során (sokszor előjövő példa a XIII. századi tatárjárás, mely során a legminimálisabb becslések szerint is a népesség 20 százaléka elpusztult), hogy nagyon sok a külföldről érkezett, befogadott népcsoport (pl. svábok, szászok, rácok, szlovákok). Nekik köszönhetően a mai magyarok genetikája már alig hasonlít az ezer évvel korábbiakéhoz.

Keleti nyitás eszköze

A türk-magyar kapcsolat azért merülhetett fel, mert a hun-magyar rokonság régóta visszatérő téma itthon. Európai krónikások már a magyar történetmesélők előtt arról beszéltek, hogy a magyarok a hunok leszármazottai, és feltételezhető, hogy a magyarságnak is volt a hunokkal kapcsolatos hagyománya, de ezt nem tudjuk bizonyítani.

„Az őstörténet, ősi kultúránk eredete nagyon átpolitizált. Már a reformkor idején támadták a finnugor nyelvrokonság eszméjét, és azt hangoztatták, hogy a magyarok keletről jöttek.

A miniszterelnök kijelentését nem tudományos, hanem politikai céljai szempontjából kell értékelnünk: célja a keleti nyitás elősegítése.

Amennyiben közvélemény-kutatások igazolják, hogy a magyar-türk nyelvrokonság a magyar emberek többsége számára tetszetős, akkor nyilván folytatása lesz a közbeszédben, bármilyen tudománytalan is ez az állítás. Ha nem arat sikert, akkor majd elfelejtik” – vélekedett Klima László.