A kormány hozzávágott egy kis aprót a Honvédkórházhoz

A kormány hozzávágott egy kis aprót a Honvédkórházhoz

Véget ért a nyári szünet a kormány számára is, ennek csalhatatlanan jele, hogy egyetlen döntéssel 35,9 milliárd forint osztottak szét a minisztériumok között a költségvetési maradványpénzekből.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az első hét hónapban az államháztartás hiánya elérte az egész évre tervezett összeg 110 százalékát, az 1491 milliárd forintot. Magyarán az elfogadott költségvetési törvény értelmében egy fillérrel sem nőhetne tovább az államháztartás hiánya. A magas hiányt az elmaradt uniós utalások okozzák, ha fizet idén Brüsszel, teljesül a költségvetési hiánycél, ha nem, akkor nem – láthatón ez a kormány hozzáállása a költségvetési törvényhez.

Az államháztartási hiányt csökkenthetné, ha kormány visszafogná a kiadásokat, illetve nem költene olyan célokra, amik nem szerepelnek a 2018-as költségvetésben. Ezzel szemben a kormány a nyári szünet utáni első augusztusi kormányülésén költségvetési maradványok elköltéséről döntött, annak ellenére, hogy a hiány már most magasabb az egész évre tervezettnél. A maradvány az elmúlt évek költségvetéseiből a tárcáknak adott, ám el nem költött szabad pénz – amely meglepetés bevétel – így azt lehetne a hiány mérséklésére fordítani.

Idén már 115 milliárd forint ment el a maradványokból

A kormány 35,9 milliárd forintnyi maradvány elköltéséről döntött csak a múlt heti kormányülésen, ezzel együtt az elmúlt évek maradványiból az idén már 114,6 milliárd forintot költött el a kormány olyan célokra, amikre a parlament, mint a költségvetés legfőbb szerve nem adott közvetlen felhatalmazást. Ettől persze a maradványok elköltése teljesen törvényes, hisz a jogszabályok felhatalmazást adnak erre.

Az idén létrehozott Központi Maradvány Alap lépett elő az újabb költségvetési tartalékká, amihez a kormány bármikor nyúlhat, ha pénzre van szüksége. Elvileg ezt a célt szolgálja a költségvetés általános tartaléka (110 milliárd forint) de erre használják az Országvédelmi Alapot is (60 milliárd forint), ezt egészíti ki a maradványalap, ahova az elmúlt években el nem költött költségvetési pénzek kerülnek. Maradványok eddig is keletkeztek a költségvetésben, ezek felhasználása nem újdonság, viszont a maradványalap létrehozásával ezek a pénzek láthatóbbak lettek, ugyanis minden egyes költésről külön kormányhatározatot tesznek közzé. A 3 tartalékalap együttesen így 280-300 milliárd forintos szabad pénzt jelent a kormánynak – amit arra költ az államháztartási törvény keretei között, amire csak szeretne.

A mostani 35,9 milliárd forintos költés kuriózuma, hogy abba több egészségügyi fejlesztés is belefért, viszont stadionra, sporttámogatásra egyetlen fillér sem jutott. Összesen

543,6 millió forintot kap az MH Egészségügyi Központ (magyarán a Honvédkórház),

de a pénzt nem az elmaradt túlórák kifizetésére, hanem napi kiadásokra és új beruházásokra szavazta meg a kormány. Ezen felül az emberminisztérium 5,6 milliárd forintot kapott több címen egészségügyi intézmények fejlesztésére.

Megtolják a turizmusfejlesztés szekerét

A milliárdos támogatások közül messze kiemelkedik az a 9,8 milliárd forintos tétel, ami a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda turizmusfejlesztési cél-előirányzatában landolt. A turizmust a kormányváltás után kaparintotta meg Rogán, a területért korábban a mindenkori gazdasági tárca felelt – ez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt az előző kormányban. Az NFM helyét az innovációs tárca vette át, ám a turizmus elkerült Palkovics László portfóliójából. Rogánék képbe kerülésével

a turizmusfejlesztés forrásai közel megduplázódnak,

hisz az elfogadott 2018-as költségvetés szerint erre a célra 12 milliárd forintot szavazott meg a parlament, a kormány most ezt toldotta meg 9,8 milliárd forinttal.

A 9,8 milliárd forint célja egyelőre ismeretlen, azt nem részletezi a kormányhatározat, ám ezen a pénzen felül 594 millió forintot kap az idén a kabinetiroda a nyaralóhajózás alapjainak megteremtésére. A kormány még tavaly novemberben döntött arról, hogy a Tisza felső folyásán és a Bodrogon megteremtik a hazai nyaralóhajózást. Az akkori tervek szerint 4,6 milliárd forintból 20 olyan nyaralóhajót vásárolnak, amit bárki vezethet bármilyen vizsga nélkül. A programot az állami tulajdonban lévő Mahart Magyar Hajózási Zrt. bonyolítja. A most megszavazott szűk 600 millió forint az első részlet, amit 2019-ben további 1,2 milliárd forint követ.

Kiemelt támogatási cél a nemzetpolitika is

Több más területre is milliárdos támogatást szavazott meg a kormány a maradványokból, így a külügy 1 milliárd forintot kap meg nem nevezett külképviseletek felújítására, a Pénzügyminisztérium alatt működő Közbeszerzési Főigazgatóság pedig 3,5 milliárd forintos extra költségvetési támogatást kap.

De a kormány a maradványokból több milliárd forintot irányít át a határon túlra is. A legtöbb pénz az erre hivatott Bethlen Gábor Alapon keresztül kerül a határon túlra, kerek öt milliárd forintot szavazott meg erre a kormány. A külügy sem marad ki a költekezésből – Szijjártó Péterék arra kaptak felhatalmazást, hogy a gazdaságfejlesztési programokat pörgessék fel. Az erre a célra megszavazott 730 millió forint nagyívű programokra nem lesz elegendő, ám jól kiegészíti azt a 12,5 milliárd forintot, amit eredetileg is tartalmaz a külügymisztérium költségvetése.

Kifejezetten kárpátaljai gazdaságfejlesztésre most 420 millió forintot szavaztak meg, ama 5 milliárd mellé, amit a költségvetésbe is beterveztek. A kárpátaljai fejlesztések a nyáron okoztak feszültséget az amúgy is rendkívül rossz magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokban, amikor is Ukrajna tiltakozott a Kárpátalja fejlesztéséért felelős magyar miniszteri biztos kinevezése ellen. Pontosabban a kijevi külügyi tárca kijelentette, hogy Grezsa Istvánt mindaddig nem engedik be az országba, amíg Magyarország nem ad magyarázatot arra, hogy egyáltalán miért hozta létre ezt a tisztséget.