Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Óvoda után nem lenne kötelező iskolapadba ülni az új NAT szerint

Óvoda után nem lenne kötelező iskolapadba ülni az új NAT szerint

Nagy titkolózás után végre nyilvánosságra került az új Nemzeti alaptanterv tervezete, de ebben a formájában biztos nem fogják bevezetni. Választható lesz az összevont természettudomány, és óvoda után sem lenne kötelező azonnal iskolapadba ülni.

Pénteken este kilenc órakor jelent meg az Oktatás 2030 honlapján a régóta várt új Nemzeti alaptanterv tervezete, amin tavaly december óta dolgozott a Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia professzora vezette százfős szakbizottság. A 312 oldalas dokumentum nem tartalmaz túl sok újdonságot a 2012-es verzióhoz képest.

A korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem gyúrják össze kötelező jelleggel a biológia-fizika-kémia triót általános iskola 7-8. osztályában. Ahogy a kilenc évfolyamos általános iskolai képzés sem valósul meg, helyette óvoda utáni felkészítő évre lehet beíratni a gyerekeket. A tervezet általánosságban

  • tanuló- és tanuláscentrikus,
  • kompetenciaalapú,
  • a tudás felépítését és az aktív tanulást támogatja és
  • a nevelési célokat nemcsak a tanulóra, de a pedagógusra és a szülőre nézve is megfogalmazza.

A cél az önálló tanulás

A magyar oktatást régóta kritizálják amiatt, hogy frontálisan tanítanak, azaz a tanár áll a tábla előtt, az osztály meg hallgatja, amit mond. Ehhez képes az új tanterv tervezete megjegyzi, hogy mindvégig a tanulóközpontú tevékenységet kell előnyben részesíteni, hogy a tanulókat aktivizálják a tanulásban.

„Lehetőség szerint ki kell használni a tanulás társas természetéből adódó előnyöket, a differenciált egyéni munka adta lehetőségeket, valamint támogatni kell a párban vagy csoportban végzett kutatásalapú, felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködő tanulást.”

MTI Fotó: Balázs Attila

Azt is írják, hogy a pedagógiának az a feladata, hogy megteremtse a személyre szabott tanulás feltételeit. A megfelelően irányított tanulási folyamat ugyanis segít, hogy a tanulók hatékonyan szabályozzák önálló tanulásukat.

Kilencedik nem, nulladik igen

Már korábban is volt arról szó, hogy a tananyag mennyiségének, az óraszámok és a tanárok leterhelésének csökkenése miatt bevezetnék a kilencedik évfolyamot. Bár erről régóta sejteni lehetett, hogy nem valósul meg, az alaptanterv tervezetében szerepel az úgynevezett felkészítő évfolyam.

Ennek célja az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése lenne, egyfajta nulladik évfolyam az óvoda utolsó és az általános iskola első évfolyama között.

A felkészítő évfolyamra járó gyerekek már az iskolába járnak, de ott még sokat játszanának, fejlesztenék ritmusérzéküket, kézügyességüket, beszédkészségüket, memóriájukat, figyelemkoncentrációjukat és logikai készségüket. A szülők dönthetnék el, hogy gyereküket első osztályba íratják vagy a felkészítő évfolyamra.

MTI Fotó: Kallos Bea

Érdekesség, hogy a tervezet megállapítja, hogy a 4. és 5. osztály közötti átmenet sem problémamentes. A dokumentumban ezért rögzítették, hogy„legalább az első tanítási héten” előtérbe kerülhetnek a tantervi keretben akár a projekthetek is, amikor egyéni feldolgozással, változatos összetételű csoportokban tanulhatnak a gyerekek, különböző módszerekkel.

„Ez a tanulásszervezési forma és az aktív tanulást szorgalmazó módszertan lehetőséget adhat a kortársak és a pedagógusok változatos szerepekben történő megismerkedésére”, írják.

Választható lesz az összevont természettudomány

A dokumentum nyilvánosságra hozása előtt pár nappal szellőztette meg a hvg.hu, hogy az összevont biológia-fizika-kémia a 7-8. évfolyamon sem szűnne meg. Ebből az alaptanterv annyit tartalmaz, hogy 5-6. évfolyamon össze kellene vonni a kémiát, a fizikát és a biológiát. Bár ebben túl sok újdonság egyáltalán nincs, természetismeretet (amiben egyébként főleg a biológia dominált) eddig is tanultak a gyerekek.

A 7-8. évfolyamra vonatkozóan csupán annyi szerepel a tervezetben, abban az iskolában, ahol a helyi tanterv lehetővé teszi, ott továbbra is összevont tantárgyként oktatnák a három tantárgyat.

De általánosságban a hetedikben – akárcsak eddig – külön válnak a tantárgyak.

Kilencedikben, tehát a középiskola első évében, már különválik a három tárgy, a szakgimnáziumokban viszont folytatódhat az összevont természettudomány. Utóbbival kapcsolatban megjegyzi a dokumentum, hogy „párhuzamosan a választott szakma szempontjából specifikus tantárgy kezdődik, ami lehet biológia, kémia, fizika vagy földrajz”.

Fotó: Erdős Dénes / Képszerkesztőség

A természettudományos tárgyakkal kapcsolatban az alaptanterv hangsúlyozza, hogy az ezek a tárgyak mindenkinek szólnak, nem csak azokhoz, akik későbbiekben komolyabban ezekkel szeretnének foglalkozni. A szakbizottság szerint az lenne a jó, ha ezek a tárgyak nem tartalmaznának sok fogalmat és ismeretet, helyettük a gyakorlati jellegű tevékenységek, megfigyelés, tapasztalás lennének a középpontban. A hangsúly a csoportmunkán és az élményszerű tapasztaláson van, ezzel is elejét lehetne venni, hogy a diákok már az elején megutálják a természettudományos tárgyakat.

Elriaszt a kémia

Míg a tervezet néhány tárgynál nagy általánosságban ír, addig a kémiával kapcsolatban szinte már kritikusan fogalmaz.

„Számos kémiai fogalom elnevezésének és korszerű jelentésének ellentmondásossága, bizonyos fogalmak definiálatlansága, kontextustól függő jelentése, a tudományos és a köznyelvi jelentések különbözősége, valamint a kémia elméleti modelljeinek egymást kiegészítő, szimultán jellege riasztóvá, megemészthetetlenné teheti a kémia tananyagát a kezdők számára”, írják.

A szakbizottság azt ajánlja, hogy a kémiaóra a társadalom és egyén életében betöltött szerepét tanítsa,

mely során hagynak időt feldolgozni az információkat, megérteni és megbeszélni a problémákat. Ezért fontos lenne, hogy ne vezessék be túl korán a részecske- és szimbólumszintű fogalmakat, illetve kerüli a sok új információt tartalmazó témákat.

Nem keresztény, nem hazafias

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter már a múlt csütörtöki kormányinfón hangsúlyozta, hogy a most megjelent alaptanterv csak egy tervezet és ebben a formában biztos nem fogják bevezetni. A dokumentum ugyanis nem tükrözi sem a keresztény, sem a hazafias szemléletet, amit a kormány valószínűleg elvárna.

A kötelező erkölcstan és hittan viszont marad, ahogy a mindennapos tesiórától sem szabadulnak meg.

A kormányzaton belüli törésvonal érezhető, ugyanis Bódis József oktatási államtitkár korábban arról beszélt – miután augusztus 6-án megkapta az új NAT-tervezetet –, hogy nagyon szép anyag született.

MTI Fotó: Kovács Attila

Gulyás a kormányinfón külön kitért arra is, hogy komoly változásokra van szükség a történelem, az irodalom és a természettudományok tekintetében. A történelemre vonatkozó megjegyzése pedig azért érdekes, mert hétfőn a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete gyorselemzésükben elégedettségüknek adtak hangot.

„Örvendetes, hogy a történelem óraszámok nem változtak, sőt érdemi változásnak tartjuk a társadalmi ismeretek megjelenését, mely tantárgy jó néhány jelenleg történelemből tanított jelenismereti tartalmat átvállal.”

Összefoglalójukban azt írták, „a témák számának korlátozásával valódi tananyagcsökkentés történt, ugyanis 2-4 óra alatt dolgozhatók fel, így a tanárnak megmarad a mozgástere, hogy akár 25 százalékban maga határozza meg a tananyagot.”

Kiemelték, hogy „különösen a felső tagozaton az egyetemes történelem csak a magyar történelem háttereként szerepel, amit csak lehet, magyar történelmi példákon keresztül mutatnak be. A nemzeti identitás erősítése az európai civilizációba ágyazottan történik”, mutattak rá.

„Így első olvasatra is átgondolt, koherens koncepciónak tűnik, ami a történelemoktatás jónéhány jelenlegi problémáját orvosolhatja bizonyos mértékben.”

Ósdi és érdektelen

A tervezetről a nyilvánosságra kerülése óta több szakérő és szakmai szervezet megszólalt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tanítanék Mozgalom szombati tanévnyitóján Nahalka István oktatáskutató ósdinak nevezte a tervezetet. Megjegyezte, az anyag részleteiben ugyanaz, mint a 2012-ben elfogadott NAT. Facebook-bejegyzésében pedig továbbra is merevnek, a centralizációhoz hűnek nevezte a dokumentumot.

Radó Péter a Magyar Narancsnak adott interjújában az új NAT-tal kapcsolatban azt mondta, egy központi sillabusz nem tud működni, mert az előíró tantervek képtelenek alkalmazkodni a gyerekek sokféleségéhez.

Szerinte egyáltalán nem érdekes, hogy mi van az új NAT-ban.

Az oktatás egészével kapcsolatban pedig az a vélemény, hogy ezt a kormányzatot egyáltalán nem érdekli az oktatás, mert első számú prioritásuk saját hatalmuk és önmaguk gyarapítása.

Borítóképen egy kislány nézegeti új tankönyveit, mögötte szülők állnak sorba tankönyvekért a Gyáli Bartók Béla Általános Iskolában 2018. augusztus 29-én./MTI Fotó: Koszticsák Szilárd