Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kórházi adósságok: az állam a végén úgyis fizet, hogy elkerülje a botrányt

Kórházi adósságok: az állam a végén úgyis fizet, hogy elkerülje a botrányt

A kórházi adósságok témája valójában egy többszereplős játék, amiben az intézmények és a beszállítók is tudják, hogy a végén a kormány úgyis fizet, hogy elkerülhesse a botrányt.

Hiába üzent az Állami Számvevőszék elnöke a kórházigazgatóknak, tovább romlott a kórházak finanszírozási helyzete. Pedig decemberben zajlott le a menetrend szerint konszolidáció az állami kórházakban – ám az is csak arra volt elegendő, hogy 17,5 milliárd forintra mérsékeljék az adósságállományt.

A csúcstartó

Már tavaly sem volt cél a teljes adósságállomány eltüntetése, különbséget tettek a kormány szerint jól és rosszul gazdálkodó kórházak között. A január elsejei 17,5 milliárd forint hét hónap leforgása alatt ráadásul 41,5 milliárdra nőtt, vagyis

bő fél év alatt megduplázódott az adósságállomány.

Ebből 100 millió forinttal tartoznak csak az államnak, ugyanis az adókat, járulékokat nekik is be kell fizetniük a költségvetésbe. Nagyobb tartozást a beszállítóikkal, például a gyógyszerforgalmazókkal és az energiaszolgáltatókkal szemben tudnak felhalmozni. A Magyar Államkincstár héthavi adatai szerint egyre több az olyan intézmény, amely milliárdos tartozást görget maga előtt, de már két olyan intézmény is van, ami átlépte a kétmilliárdos határt.

A csúcstartó a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet, ahol 2,5 milliárdra nőtt a lejárt adósság.

A csúcstartó Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A béreket általában rendezik

„A kórházaknak muszáj kifizetniük a béreket, mert azokat a Magyar Államkincstár utalja a közalkalmazottaknak. Rendezni kell a saját döntés alapján a vállalkozói, orvosi számlákat. Ha ugyanis nincs altatóorvos, akkor leáll műtő” – mondta lapunknak Kincses Gyula egészségügyi szakközgazdász.

A szakember is megerősítette, hogy akikre ilyenkor nem jut pénz, azok a szakmai beszállítók, tehát azok, akik a gyógyszert, a kötszert hozzák.

Szerinte a közüzemi tartozások inkább régebben voltak komolyak, azon a területen sok javulás történt, a szolgáltatók befenyítették a kórházakat. A beszállítók azonban türelmesebbek, pontosan tudják, hogy a kórház késik, nem fizet pontosan, de azzal is tisztában vannak, hogy valamikor biztosan rendezi a számlát, hiszen az állam úgyis besegít.

„A hitelek kamatszintje annyira alacsony az utóbbi években Magyarországon, hogy ha kell, a beszállítók inkább kölcsönt vesznek fel, hiszen tudják, úgyis megkapják majd a pénzt a kórházaktól. A hitelköltséget egész egyszerűen beépítették az árakba. Olyan ugyanis nem történt az utóbbi harminc évben, hogy ne konszolidáltak volna egy kórházat.

Ez egy olyan játék, ahol mindenki tudja, hogy az állam a végén biztosan fizet”

– jegyezte meg Kincses Gyula. Szerinte az Állami Számvevőszék jelentése valójában erről szól, ezt a spirált szeretnék megtörni. Hogy sikerül-e nekik, az már egy másik kérdés.

Számlás aneszteziológusok

A kórházak helyzetét tovább rontja a szakember szerint, hogy az intézmények finanszírozásába a közalkalmazotti béreket építették csak be.

Vannak azonban szakmák, melyek képviselői csak vállalkozóként, számlásan dolgoznak.

Ők jellemzően többek között aneszteziológusok, képalkotók, akik jóval több pénzt keresnek így. A kórház pedig nem tud mit tenni, ha nem adja meg a kért összeget, akkor leáll a műtő. Erre azonban nem kapnak fedezetet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Kérdésünkre válaszolva Kincses Gyula elmondta, a központosított közbeszerzés nem oldja meg a rendszer problémáit, mert az a korrupció melegágya. Szerinte akkor lehetne az egész rendszert helyretenni, ha egy erős alapellátást hoznának létre, ha sok egynapos sebészetet alapítanának a kórházon kívül, azaz a járócentrumok is végeznének ilyen feladatot. Így kevesebb kórházra és ágyra lenne szükség, ugyanez a pénz jobb körülményeket teremtene.

Sok az 1 milliárd forint?

Az utóbbi napokban megint nagy figyelmet kapott Honvédkórház januárban még konszolidált eredményt mutatott, nem volt adóssága. Július végére azonban már 1 milliárd forintra rúgott a hiánya. Erről Kincses Gyula azt mondta, ez valójában nem is számít nagy számnak, a kicsikkel szemben ugyanis a a hasonló kórházak, ahol sürgősségi centrumok is működnek, nem küldhetik tovább a beteget. El kell látniuk, akármilyen drágán kezelhető betegsége van, ez pedig növeli a kiadásokat. Kincses szerint ez az a terület, ahol jól láthatóan csapódik le az alulfinanszírozottság.

Így aztán természetesnek nevezhető egy ekkora tartozás.

„A politika sehol sem meri bevállalni, hogy ne konszolidálja az intézményeket. Ha egyszer csak a hónap 25. napja után leállná az ellátás, mert elfogyott a pénz, abból óriási botrány és káosz alakulna ki” – mondta a szakértő.

Borítókép: A fővárosi Szent János Kórház MTI Fotó: Balogh Zoltán