Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Óraátállítás: ha fél sötétben hazamenni, most örülhet

Óraátállítás: ha fél sötétben hazamenni, most örülhet

Úgy tűnik, hogy tényleg eltörlik az óraátállítást Európai Unióban. Önnek fogalma sincs, hogy miért? Nyerünk vele vagy veszítünk? Aki örül neki, az jobbikos, vagy csak fél a sötétben hazamenni? Egyáltalán mikor vergődik át az egész a brüsszeli bürokratákon?

Az elmúlt hónapokban megkérdezték az unió polgárait, és mivel ők az évente kétszer esedékes óraátállítás ellen foglaltak állást, ezért Jean-Claude Juncker pénteken Európai Bizottság elé viszi ennek megszüntetését – mondta el a testület elnöke a német közszolgálati televízióban.

80 százalék

Juncker bejelentése nem azt jelenti, hogy néhány hét múlva el is törlik az óraátállítást. Az Európai Parlament még 2018 februárjában fogadott el állásfoglalást, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy értékelje ki az irányelvet. A konzultáción egyébként 4,6 millióan vettek részt, 80 százalék a kettős időszámítás megszüntetése mellett foglalt állást.

Juncker irányt mutat. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Eltart egy darabig

Először az Európai Bizottság tagjainak kell elfogadnia a változtatást, amire később az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A végső döntést a tagállamok állam-és kormányfői, tehát az Európai Tanács mondja ki, melynek Orbán Viktor is a tagja. Az, hogy ez mennyi ideig fog tartani, teljesen megjósolhatatlan, de mivel a jelenlegi ciklusnak jövő tavasszal vége, nem kizárt, hogy meglehetősen gyorsan a Tanács elé kerül a javaslat.

A finnek kezdték

A kérdés napirendre tűzését Finnország kezdeményezte azután, hogy állampolgárok tízezrei kérték a kormányt, a jövőben tekintsen el az óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás. A jóváhagyott állásfoglalás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy széles nyilvánosság fejezi ki aggodalmát egészségi okokra hivatkozva az évi két átállítás miatt.

Most hol vagyunk?

Magyarország jelenleg ugye a közép-európai időzónában (CET) van, ez egy órával több, mint az egyezményes koordinált világidő (UTC). Nyaranta ez még egy órával hosszabbodik meg (UTC+2). Hazánk a CET időzóna keleti oldalán helyezkedik el, ezért megy le hazánkban feltűnően korán a Nap.

Hogy van, hogy lesz?

Télen reggel 7 körül világosodik ki, mire hazaindulunk a munkából, délután 4 óra körül meg már sötét van. Nyáron pedig 5-kor kel a nap, este 9 előtt sötétedik. Ha a nyári időszámítást törölnék el, akkor annyi változás történne, hogy reggel 4-kor már világosodna, és este 8 előtt mindenképpen sötét lenne, minden nap. A téli időszámítás eltörlésével télen csak reggel 8 körül lesz majd világos, a nyári napnyugta és napkelte azonban nem változna.

Spórolunk vele?

A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták. 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energia-megtakarítási céllal. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. korábbi becslései alapján az óraátállítással a magyar fogyasztók évente 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg áramköltségeikből.

Sprórolhatunk is Fotó: Mohai Balázs/Bloomberg via Getty Images

Élettani hatások

Sok szakértő szerint az átállítások olyan ugrást jelentenek az emberi szervezetnek, mintha évente kétszer öt hét kiesne az életünkből; több kutatás is kimutatta, az emberek az átállítás után fáradtabbak, ingerültebbek lesznek, és négyszer-ötször annyi közlekedési baleset is történik, mint máskor.

A Jobbik akarta

2016 őszén a téma előkerült a magyar parlament gazdasági bizottságában is, ekkor még nem kis meglepésre minden párt támogatta a jobbikos ötletet. Rövid ideig úgy tűnt, akadhat egy téma, amiben a Fidesz megegyezik egy ellenzéki párttal. A részletes vitát azonban néhány hónap múlva nem vették napirendre a bizottságban. Pedig a Jobbik komolyan vette a témát, kampányt is indított, több uniós országgal vették fel a kapcsolatot az ügyben, ahol csak lehetett, népszerűsítették az ötletet. Végül minden parlamenti frakcióból aláírták a finnek által elindított kezdeményezést.

Borítókép: MTI/EPA/Andreas Gebert