Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A kormányban is meglepetést okozott, hogy utcára tettek több ezer kulturális közmunkást

A kormányban is meglepetést okozott, hogy utcára tettek több ezer kulturális közmunkást
  • A közmunka-programért felelős Belügyminisztérium illetékeseit is meglepte, hogy a kulturális közmunkát állami megbízásból koordináló cég jogszabályi változásra hivatkozva utcára pakolt kétezer közmunkást.
  • Legalábbis ez olvasható egy belügyminisztériumi elemzésben, ami egy jogszabálytervezet mellékleteként került nyilvánosságra.
  • Az elemzés szerint a kormány szándékával ellentétben a közmunka nem eléggé híd az elsődleges munkaerő-piacra, mert a járási és kerületi hivatalok cseppet sem törik magukat, hogy a közmunkásokat kiközvetítsék.
  • Azoknak a szakképzett közmunkásoknak a 90 százalékát, akik 2018. január-februárban kiléptek a közmunkából, majd újra beléptek, egyszer sem próbálták meg az elsődleges munkaerő-piacra közvetíteni.
  • A jövőben a közmunkás fizetés teljes egészében beleszámítana a háztartások egy főre eső jövedelmébe. Ennek a szociális segélyek megállapításánál lenne nagy jelentősége.
  • A jövőben a közmunka alapjain létrejött szövetkezetek a “start szövetkezet” elnevezést kapnák, és ugyanolyan kivétel vonatkozna rájuk a közbeszerzéseknél, mint a börtönökben termelt árukra.

A Belügyminisztériumban (BM) is meglepetést okozott, hogy 2018 nyarán utcára tettek több ezer kulturális közmunkást – derül ki a kormány honlapjára feltöltött rendelet- és határozattervezetből, pontosabban a jogszabálytervezethez mellékelt belügyminisztériumi elemzésből, ami a közfoglalkoztatás 2018-as helyzetét, illetve a program 2019-ben várható alakulását mutatja be.

Nem tudta a jobb kéz, mit csinál a bal

Az elemzés (amit vélhetően a BM illetékes része, a Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság munkatársai készítettek) kulturális közfoglalkoztatási programmal foglalkozó részében azt írják, a kulturális programért felelős Nemzeti Művelődési Intézet Kft. (NMI) 2018. május 31-én tájékoztatta a partnerszervezeteket és a közfoglalkoztatottakat arról, hogy “a közművelődési alapszolgáltatás megszervezése az önkormányzatok kötelező feladata lett, így az NMI ezt a feladatot a továbbiakban nem folytatja”.

Erről “szakterületünk hivatalos tájékoztatást nem kapott” – írják az elemzésben.

(Az NMI a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány cége, az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött közszolgáltatási szerződés keretében látja el azokat a közművelődési szakmai szolgáltató és módszertani feladatokat, amit korábban a Nemzeti Művelődési Intézet költségvetési szervként végzett.)

A BM emberei 2018. június 15-én ültek le személyesen beszélni az NMI-sekkel, ahol azok tájékoztatták őket “a szakpolitikát érintő jogszabályi változások közfoglalkoztatotti létszámra gyakorolt hatásáról”. Ez a “hatás” számszerűen azt jelentette, hogy

a kulturális közmunkások létszámát 2205-ről 105-re csökkentették

(a program csúcspontján, 2016-ban több mint 8000 embert foglalkoztattak).

A BM ezek után a következő lépéseket tette az elemzés szerint: “A megyei/fővárosi kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályvezetői részére tartott vezetői értekezleten feladatul szabtuk, hogy a szakmai és foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a programból kikerülők részére biztosítsák a közfoglalkoztatás lehetőségét, hiszen arra a forrást a Belügyminisztérium elkülönítette, így az a továbbiakban is rendelkezésre áll. A kormányhivatalok felé írásban is megerősítettük azt a szakmai irányítói elvárást, hogy kísérjék figyelemmel a programban érintettek életútját és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatás keretében részükre továbbra is biztosítsák a munkavégzést.”

A hivatalok nem törik magukat a közmunkások kiközvetítésével

Az elemzésben a fentieken túl található még egy meglepő, a kormány közmunka-politikájára kevéssé hízelgő megállapítás: a rendszer nem (vagy legalábbis nem megfelelően) látja el azt a szerepét, hogy a közmunkásokat átvezesse az elsődleges munkaerő-piacra, ami pedig a kezdetek óta fontos célkitűzés. Az elemzés készítői szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a közmunkásokat meg sem próbálják kiközvetíteni normál munkahelyekre.

Azoknak a szakképzettséggel rendelkező közmunkásoknak a további karrierjét nézték meg tüzetesebben, akik 2018 januárjában és februárjában léptek ki a közmunka-programból. Június 20-án közülük 12,8 ezer ember álláskereső volt, a 12,8 ezerből mindössze “1 779 fő kapott, legalább egy alkalommal nyílt munkaerő-piaci közvetítést. Tehát

országosan 86,1 százalékukat egy esetben sem közvetítették a nyílt munkaerőpiacra.

A kilépő szakképzett álláskeresők között csak 3,7 százalék volt a sikeresen közvetítettek aránya” – írják.

64,5 ezer olyan szakképzett közmunkást találtak, akik január-februárban kiléptek a programból, majd újra beléptek. Közülük csak “6 105 fő kapott, legalább egy alkalommal nyílt munkaerő-piaci közvetítést. Tehát

országosan 90,5 százalékukat egy esetben sem közvetítették a nyílt munkaerő-piacra”.

Ráadásul rengeteg olyan szakképzett közmunkást találtak, akiket nemhogy az elsődleges munkaerő-piacra, de közmunkás-állásba sem közvetítették ki: “2018. első két hónapjában a közfoglalkoztatásból kilépő szakképzett személyek 20,2 százalékát nem közvetítették sem közfoglalkoztatásba, sem nyílt munkaerőpiacra, és új, támogatást követően kiadott közvetítőlap nélkül sem vonták be a közfoglalkoztatásba.”

Konklúzió gyanánt az alábbiak olvashatók az elemzésben:

“a közfoglalkoztatottak/álláskeresők elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei – közvetítés hiányában – nem javultak,

ellenben nagy számban maradtak jövedelmet biztosító közfoglalkoztatás nélkül az álláskeresők, valamint a futó közfoglalkoztatási programok is egyre komolyabb létszámfeltöltési gondokkal küzdenek.” Az elemzés készítői azt javasolják, hogy “a közfoglalkoztatás ideje alatt törekedjenek a járási hivatalok a megfelelő munkahelyre közvetíteni a közfoglalkoztatásba vont szakképzett álláskeresőket”.

Jöhetnek a start szövetkezetek

Ami a jogszabály-tervezetekben szereplő javasolt módosításokat illeti, többek között az alábbiak lennének azok:

  • A közmunka-programokban a jövőben elszámolható költség lenne a közfoglalkoztató szervezeteknél állásban lévő szakértők fizetései (jelenleg csak a külsős szakértők költségét lehet elszámolni).
  • A közmunkás-fizetések megállapításánál a jövőben elég lenne a szakképzetti szinthez az államilag elismert szekképesítés (magyarán az OKJ-s végzettség), nem kellene középfokú végzettség is.
  • Módosítanák a szövetkezetekről szóló törvényt, a “a közfoglalkoztatás alapjain létrejött szociális szövetkezetek” neve a jövőben “start szövetkezet” lenne.
  • Módosítanák a közbeszerzési törvényt, a start szövetkezetek által termelt áruk és nyújtott szolgáltatások nem tartoznának a törvény hatálya alá az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseken. Ilyen kivételi körbe tartoznak jelenleg például a fogvatartottak által előállított áruk és nyújtott szolgáltatások.

A fentieken túl a szakképzettséggel rendelkezőket csak akkor vonnák be a közfoglalkoztatási programokba, ha a közfoglalkoztatásba történő közvetítés idején a járási (fővárosi kerületi) hivatal nem tud az álláskereső számára megfelelő elsődleges munkaerő-piaci munkahelyet felajánlani. Továbbá a járási (Budapesten kerületi) hivataloknak a iközmunka ideje alatt is ki kellene közvetíteni a közmunkásokat az elsődleges munkaerő-piacra, ha megfelelő munkahely adódk.

Véget vetnének annak, hogy a közmunkás háztartásokban több segélyt lehet bezsebelni

Fontos változás lenne, hogy az aktív korúak ellátására (szociális segély) való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor a közfoglalkoztatási bér összege beleszámítana az egy főre eső jövedelembe. Jelenleg ugyanis az ellátásra való jogosultság megállapításakor a közfoglalkoztatási bér mértékét nem számítják bele a háztartás jövedelmébe, hanem az annál alacsonyabb összegű foglalkoztatást elősegítő támogatással (22.800,- Ft) kell számolni a háztartás egy főre eső jövedelmét. Emiatt előfordulhat, hogy a volt közfoglalkoztatott családja – bár az elsődleges munkaerőpiacon elérhető jövedelem magasabb, mint a közfoglalkoztatási bér – az aktív korúak ellátásának elvesztése miatt rosszabb anyagi helyzetbe kerül a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépéssel, mintha közfoglalkoztatásban maradt volna.

Magyarul: mivel a közmunkásbér nem számít bele (teljes egészében) az egy főre eső jövedelembe, ezért az egy főre eső jövedelem alacsonyabbra jön ki.

Mivel az egy főre eső jövedelem alacsonyabb, a háztartás egy másik tagja több szociális segélyt kaphat.

Így a háztartás közmunkás tagjának adott esetben nem éri meg a közmunka helyett valamivel többet fizető versenypiaci állást vállalni, mert akkor a másik tag kevesebb segélyt kap.

A közmunka-program deklarált célja, hogy a közmunkásokat a versenyszektorba terelje, a BM ezért a szabályok módosításával meg akarja szüntetni a fent vázolt helyzetet.