Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Rossz hírt kaptak a nyugdíjra spórolók

Rossz hírt kaptak a nyugdíjra spórolók

Mind az önkéntes-, mind a még talpon maradt magán-nyugdíjpénztárak megszenvedték az első félévi pénzügyi turbulenciát. Nincs mit szépíteni – csökkent a nyugdíjpénztárak vagyona a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.

Az elmúlt hónapok a forint látványos gyengüléséről és az infláció emelkedéséről, így a hozamok csökkentéséről szóltak a hazai pénzpiacon. A befektetői oldalon az egyik komolyan veendő szereplők az önkéntes- és magán-nyugdíjpénztárak, ők sem tudták magukat függetleníteni a pénzügyi folyamatoktól. A vagyon mind a két pénztártípus esetében csökkent – derül ki az MNB most publikált adataiból.

Az önkéntes pénztáraknál csökkent a pénztártagok száma is, az első félév végén 1 millió 139 ezer tagot tartottak nyilván, ami az első negyedhez képest szűk 600 fős csökkenést jelent – ám az évfordulóhoz mérten viszont 1300 fős növekedést. Az elmúlt években inkább csökkent a pénztártagok száma, 2016-ban 1 millió 150 ezren voltak, ami azt jelenti, hogy ahhoz képest 11 ezer fővel csökkent az önkéntes pénztártagok száma.

Ömlik a pénz az önkéntes nyugdíjpénztárakba, de…

Az önkéntes pénztárak tagjai által fizetett tagdíj az első félévben 47,8 millió forint volt, ami 17,1 százalékos növekedés 2017 első feléhez képest. A növekedés nem meglepő, hisz a nettó keresetek az első félévben 11,9 százalékkal nőttek. Élve a feltételezéssel, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos vagy afeletti jövedelemmel rendelkeznek, teljes érhető a 17,1 százalékos díjbefizetés-növekedés, nem beszélve arról, hogy a bevételeket növelhetik a munkáltatói hozzájárulások, illetve az szja-jóváírás is.

Ám hiába nőtt az előző félévi 40,8 milliárd forintról 47,8 milliárdra a pénztárak összesített tagdíjbevétele, a pénztárak vagyona eközben csökkent. Az MNB adatai szerint a pénztárak összesített vagyona 1379,3 milliárd forint volt az első félév végén, ami egy százalékkal, avagy 12,3 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején volt. Az MNB eközben azzal vigasztal a közleményében, hogy az egy évvel korábbi állapothoz, 2017 júliusához mérten még így is 5 százalékkal nőtt a vagyon, ami infláció feletti növekedést jelent.

A nagy kérdés, hogy a pénztárak a második félévben vissza tudják-e szerezni az első féléves veszteséget. Ez nem teljesen lehetetlen vállalkozás, ám kiemelkedő hozamot nem érdemes idén várni a kasszáktól.

Inkább ráülnek a készpénzre a nyugdíjkasszák

A részletes adatokból látszik az önkéntes kasszák vagyonkezelőinek elbizonytalanodása: nőtt a készpénzállomány, miközben csökkent a portfólióban tartott kötvények értéke. Készpénzből 54 milliárdot, kötvényből 865,6 milliárd forintot birtokoltak az önkéntes nyugdíjkasszák, ennek túlnyomó többsége – 803,3 milliárd forint – államkötvényekben feküdt. Némileg meglepő módon nőtt a pénztárak részvény-portfóliója, 74,6 milliárdról 79,5 milliárdra, míg befektetési jegyekből 367 milliárdot birtokoltak a pénztárak.

Ezzel szemben a három még megmarad egykori kötelező magánnyugdíjpénztár vagyona 246,1 milliárd forintra csökkent az előző negyedévi 250, illetve az év eleji 254 milliárd forintról. Ez azt jelenti, hogy fél év alatt 3,4 százalékkal csökkent a magánpénztárak vagyona, kedvezőtlen piaci folyamatok következtében. A tendenciák hasonlóak, mint az önkéntes pénztáraknál: növekvő készpénzmennyiség, csökkenő (állam)kötvényállomány. Ez utóbbiból 124 milliárd forintot birtokoltak a pénztárak, míg befektetési jegyekbe 64,2 milliárd forintot fektettek. A magánpénztárak taglétszáma 624 fővel, 56 331-re csökkent – ami praktikusan azt jelenti, hogy (közel) ennyien léptek vissza a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.

Népszerűbbek az egészségkasszák

Míg a nyugdíjpénztárak esetében a taglétszám csökkenése figyelhető meg, az egészség- és önsegélyező pénztárak népszerűsége nőtt – ami összefüggésben lehet a romló társadalombiztosítási szolgáltatásokkal. Július végén már 1 millió 46 ezer 5 száz egészségpénztári tag volt Magyarországon, ami 9 ezer fős növekedést jelent félév alatt. Ugyanakkor ez csak arra volt elég, hogy a korábbi csökkenő tendenciát megállítsa, a 2016-os szintet még nem sikerült elérni. A tagok fél év alatt 10 milliárd forintot, a munkáltatók pedig további 8,1 milliárdot fizettek be, s további 5,5 milliárd forintot írtak jóvá szja-kedvezményként.

Az egészségpénztári kiadások 25,2 milliárd forintra rúgtak az első félévben, ami megegyezik a tavalyi első féléves költéssel, ám a kiadások szerkezete megváltozott:

a (magán)egészségügyi szolgáltatások részaránya 21 százalékról 28 százalékra emelkedett, míg a gyógyszer-kiadásokra fordított kifizetések aránya 76 százalékról 65,4 százalékra csökkent 2015 vége óta.

Így az első félévben gyógyszer-kiadásokra 12,1 milliárd forintot fizettek ki az egészségkasszák, míg magán-egészségügyi kiadásokra 6,66 milliárd forintot.

Borítókép MTI Fotó: Koszticsák Szilárd