Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

“Nem ő követte el!” – A körúti robbantó felmentését kérte a védő

“Nem ő követte el!” – A körúti robbantó felmentését kérte a védő

Jogász aktivisták feljelentették a bírót és az ügyészeket, koncepciós eljárást kiáltottak és az Andrássy út lámpavasait emlegették a körúti robbantóként elhíresült P. László szerdai tárgyalásán. A védő a vádlott felmentését kérte.

Botránnyal kezdődött a körúti robbantóként elhíresült P. László perének utolsó tárgyalási napja szerdán délelőtt a Fővárosi Törvényszéken. Előbb P. László adta elő, hogy őt nem érdekli „ez az egész”, „megmondta már, hogy nem akar részt venni a tárgyaláson, hagyják már végre békén”.

Csakhogy a legutóbbi tárgyalási nap óta hatályba lépett új Büntetőeljárásról szóló törvény alapján újra nyilatkoznia kellett a bíróság előtt, hogy végig akarja-e ülni a saját perét vagy sem. És, hogy élni akar-e az utolsó szó jogával.

P. László mindenre nemet mondott. Közölte, neki nem kell ügyvéd. Ám, amikor Kalina József bíró közölte vele, hogy a törvény értelmében választania kell: vagy meghatalmazza az ügyvédjét, hogy egyfajta kézbesítési megbízottként ezentúl a tágyalás minden iratát ő kezelje vagy itt kell lennie.

Fotó: Halász Nóra

P. végül – mint mondta – muszájból megadta ügyvédjének a szükséges felhatalmazást, aztán három kommandós kíséretében távozott a teremből. Édesapja a hallgatóság soraiból hiába próbálta rábeszélni, hogy álljon ki magáért, P. csak zavartan mosolygott és elment.

Ekkor többen is bekiabáltak (P. rokonsága és pár jogász aktivista), hogy „nézzék meg, nincs is magánál”, „megint be van gyógyszerezve”, „így nem is tudja megvédeni magát”.

„Itt bűncselekmény zajlik, szégyellje magát, aki erre utasította a bíróságot”, tiltakozott egy másik aktivista, akit végül Kalina bíró kiparancsolt a teremből.

Egy fotós közben többször is az ügyészek számítógépét fényképezte, amit a vádhatóság emberei igencsak rossz néven vettek. „Minket lehet fotózni, de az iratokat és a számítógépünk monitorját nem”, mondták. Miután a fotós nem tudta igazolni, hogy sajtómunkás volna, Kalina a karzatra száműzte.

A bíró ezek után ismertette, hogy nagyrészt a teremben egy ideig még hangoskodó aktivistáktól és más, a perben jogilag nem érdekelt személyektől milyen feljelentések, indítványok és bejelentések érkeztek. Az egyik például azt javasolta a belügyminiszternek, vizsgáltassa ki, hogy a bírónak milyen érdekeltsége van abban az üzlethelyiségben, amelyet a robbantás súlyosan megrongált, és hogy Kalina bíró pontosan holt tartózkodott a merénylet időpontjában.

Az ügyészeket is feljelentették. A védő – aki már a sokadik ügyvédje P. Lászlónak – leváltását pedig a család kérte, mert nem kereste a kapcsolatot védencével.

Jován László ügyvéd, P. László kirendelt védője csak ezek után láthatott neki perbeszédének. Elöljáróban elmondta, hogy P. László vele sem működött együtt, ahogy eddig másokkal sem, de ő ennek ellenére fel tudott készülni a tárgyalásra,és el tudja látni védence képviseletét. Később azt hangsúlyozta, hogy szerinte igencsak aggályosak azok a bizonyítékok – köztük számos szakértői vélemény –, amelyekkel a vádhatóság védence bűnösségét bizonyítani próbálta. Márpedig, ami kétséget kizáróan nem bizonyított, az nem írható a vádlott terhére – tette hozzá.

Jován hosszan részletezte a nyomozás során elkövetett bűnjelkezelési és egyéb eljárási hibákat, amelyek alapján szerinte P. László bűnössége nem állapítható meg. Sőt, szerinte

alaposan nyomozás esetén akár más is lehetne ennek a történetnek a főszereplője.

Jován kijelentette, nem védence követte el a bűncselekményt, ezért azt kéri a bírságtól, hogy mentse fel őt a vádak alól.

Fotó: Halász Nóra

Perbeszédében a védő kitért több olyan kérdésre is, amelyek a perben és a pertól függetlenül a sajtóban rendre előkerültek. Furcsállotta például, hogy miképpen tudtak a hatóságok DNS-t rögzíteni a pokolgép maradványain. A robbanás hatalmas hővel jár, ami a tapasztalatok szerint megsemmisíti a DNS-t hordozó emberi szöveteket. Emlékeztetett továbbá, hogy a helyszínelők számos DNS-t rögzítettek, de a hatóságok csak P. Lászlóéval foglalkoztak, a többit meg sem kísérelték azonosítani.

Felemlegette, hogy a hatóságok nem jártak el kellő körültekintéssel annak a levélnek az ügyében sem, amit a vád szerint P. László írt a Belügyminisztériumnak, és amelyben leírta a körúton felrobbantott bomba összetételét és működését. Jován azt mondta, meg sem kísérelték tisztázni, hogy valóban ő írta-e azt a levelet, és hogy esetleg nem hackelték-e meg P. számítógépét.

Külön kitért arra is, amit főleg a férfi hozzátartozói hoztak fel időről időre, hogy P. László “be volt-e drogozva”, amikor egyik kihallgatásán akkori ügyvédjét is meglepve beismerő vallomást tett. Jován leszögezte, nem osztja az erről szóló konteókat, ám nem érti, miért nem vizsgáltatták meg az ügyészek azonnal P. Lászlót egy toxikológussal. Sok találgatásnak és konteónak elejét vehették volna.

Az ügyész – bár mint elmondta, más esetekben nem szokott ilyet tenni, ebben az esetben – azonnal és részletesen reagált az ügyvéd szavaira és pontról pontra visszautasította Jovánnak a nyomozási hibákkal, eljárási szabályszegésekkel kapcsolatos állításait. A kábelekkel is minden rendben volt, nem vettek el és nem is tettek hozzá a vizsgálatok során. P. számítógépét nem érte külső támadás, tehát nem más valaki küldte a Belügyminisztériumnak írt fenyegető levelet azon keresztül.

Elmondta, hogy a robbanás csak tizedmásodpercekig tartott, és ennyi idő alatt – szerencsére – nem semmisült meg minden hemogenetikai nyom, senki nem tette azt „oda”, ahogy egyes összeesküvés-emléketek feltételezik. Egyébként sok ember DNS-ét megtalálták a tetthelyen, és sokat azonosítottak, ki is hallgattak közülük.

Fotó: Halász Nóra

Azzal kapcsolatban, hogy bedrogozták volna P. Lászlót, az ügyész Zacher Gábor toxikológiai szakvéleményét idézte: nem létezik olyan szer, melynek hatására bárki is képes lenne élményszerűen beismerő vallomást tenni egy olyan bűntényről, amit nem ő követett el. Amúgy a szóban forgó kihallgatáson P. akkori ügyvédje is jelen volt és a jegyzőkönyvet mindketten aláírták.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 12-én hirdet elsőfokú ítéletet az ügyben.

P. László 2016. szeptember 24-én este saját készítésű távirányítású pokolgépével kísérelt meg megölni két rendőrt, A. Szabinát és V. Lászlót a Teréz körút és a Király utca kereszteződésénél. A férfi elfogása után azt vallotta, hogy

a fegyvereiket akarta megszerezni, mert veszélyben érezte az életét.

Hónapokig kísérletezett homokkomáromi háza környékén, mire végül sikerült „megfelelő erejű” robbanóanyagot előállítania terve megvalósításához. Azt a nyomozóknak nem sikerült kideríteniük, hogy miből vásárolta a vegyszereket, sem azt, hogy honnan volt pénze a homokkomáromi ingatlanra, mivel P. Lászlónak nem volt bevallott jövedelme.

Először Pécsett próbált célpontot keresni magának a bomba bevetésére, végül mégis Budapestet választotta. Azért ment a körútra, mert a pályaudvarnál, ahol eredetileg felrobbantotta volna a bombát, katonák járőröztek, és velük nem mert ujjat húzni.

Rengeteg szög a hátizsákban

Azért, hogy minél nagyobb legyen a bomba pusztító ereje, több maréknyi 40-es, 60-as, 80-as és 100-as szöget pakolt a hátizsákjába, amibe a házi készítésű robbanóanyagot tette. Valóságosa csoda, hogy a szétrepülő szegek nem oltották ki senki az életét a szombat este igencsak forgalmas körúton.

Amikor alig egy hónappal a merénylet után a rendőrség elfogta P. Lászlót, a számítógépén találtak egy levelet, ami más megvilágításba helyezte a férfi azon vallomását, hogy a fegyvereikért robbantotta volna fel a járőröket, akiket egyébként nem ismert, és korábban a rendőrséggel sem került összetűzésbe.

A levélben – amit körülbelül egy héttel a robbantás után e-mailben küldött el a Belügyminisztériumnak – részletesen leírta a körúti robbantásnál használt pokolgép pontos összetételét és bombakészítő tanfolyamnak is beillő részletességgel magyarázta el, hogyan hozta működésbe a szerkezetet, végül sejtetni engedte, hogy hamarosan egy újabb levél érkezésére számíthatnak.

Eredetileg azt is beleírta a levélbe, hogy

ha nem akarják, hogy sok ember életét kioltó robbantások történjenek Budapesten, fizessenek egymillió eurót.

Fotó: Halász Nóra

Azonban ezt a követelést az e-mail elküldése előtt törölte.

Ennek ellenére a hatóságok tényként kezelik, hogy P. László zsarolni próbálta az államot, ezért is vádolja az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérlete mellett többek között terrorcselekmény elkövetésével is.

Valami földönkívüli is van itt

A januárban kezdődött perben P. László kezdetben azt magyarázta, hogy már évek óta megfigyelték (valakik), és tulajdonképpen ennek akart véget vetni a rendőröktől zsákmányolt fegyverekkel. Később kijelentette, nem tart igényt ügyvédekre, mert azokat kiképezték ellene. Máskor arra hivatkozva tagadta meg a választ egy neki nem tetsző kérdésre, hogy attól fél, „lehallgatják a gondolatait”. Szerinte

valakik egy chipet építhettek a fejébe, amikor kórházban volt, így akarták megfigyelni

azok, akik korábban is követték. Egy másik alkalommal pedig már azt sem zárta ki, hogy „valami földönkívüli dolog van az egészben”.

Hogy mit mondott erről korábban a Zoom.hu-nak nyilatkozó szakértő, arról bővebben itt írtunk. Édesapja nyilatkozata pedig itt olvasható.

A vádhatóság képviselői P. László zavaros vallomásai ellenére magabiztosak. Szerintük hiába próbálkozik a férfi beszámíthatatlannak nyilváníttatni magát. Az eljárás kezdetén, majd később is átesett elmeorvosi vizsgálaton, és a szakemberek szerint büntethető.

Fotó: Halász Nóra

P. László már az első tárgyalási napon hol nevetgélt, hol aludt, hol idegesen reagált a tárgyalóteremben elhangzottakra. Végül bejelentette, hogy nem kíván több tárgyaláson részt venni. De most meg kellett jelennie a bíróság előtt.