Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Egyre többen élik meg a 100 éves kort, de ez drasztikusan átalakíthatja a társadalmakat

Egyre többen élik meg a 100 éves kort, de ez drasztikusan átalakíthatja a társadalmakat

Mi a hosszú élet titka? Egyesek szerint a rendszeres testmozgás, mások szerint a mérsékelt éghajlat, vagy éppen a család szerető gondoskoása az oka, ha megéri valaki a századik szülinapját. Úgy tűnik, az elkövetkezendő időszakban egyre több alkalma lesz a tudósoknak az extrém hosszú életkort megélőket vizsgálni, hiszen a várható élettartam egyre magasabb lesz.

A Monacói hercegségben, Szardínián és Japánban (jelenleg az utóbbiban a legmagasabb a 100 év felettiek száma) ma már szinte

nem is számít ritkaságnak, ha háromjegyű szám kerül a születésnapi tortára.

A Japán Egészségügyi Minisztérium statisztikái szerint 2017-ben 67 824 százéves vagy annál idősebb ember élt az országban, amely elképesztően nagy ugrásnak számít ahhoz képest, hogy 1965-ben még csak 153 ilyen idős embert tartottak számon. A japán politikai döntéshozók ezért azt kezdték el vizsgálni, hogyan oldják meg a száz év felettiek ellátását – az eredmény pedig úgy tűnik, az egész világ számára hasznos lehet. A kutatások során a társadalombiztosítási politika és a vállalati gyakorlatok reformja is felmerült, de ennél természetesen jóval több kérdést vet fel a száz év feletti élet gondolata.

Elöregedő társadalom

Ha a Japán társadalomnál maradunk, a népesség 27 százaléka (!) 65 éves vagy annál idősebb – ez az arány 1990-ben még csak 11 százalék volt. A hosszú élet természetesen nagyon jó dolog, de a jelenlegi helyzet jó néhány olyan kihívás elé állítja a társadalmat, mint például az államra nehezedő terhek, az egyre nagyobb számban lévő nyugdíjasok ellátása vagy a munkaképes korú állampolgárok számának csökkenése. Ha a demográfiai mutatók nem változnak az elkövetkezendő években, Japán népessége 2060-ra 126,26 millióról 86,74 millióra csökkenhet.

Az egyik megoldást az hozhatja, ha az elöregedő társadalommal küzdő országok kormányai és vállalatai azt kommunikálják a lakosság felé, hogy létezik egy többlépcsős életforma, ahol tovább dolgozhatnak, de van lehetőségük „szünetet tartani” a karrierjükben, sőt,

több területen is ki tudják próbálni magukat.

Ez a párbeszéd segíthet az idősödő társadalmak tagjainak megbirkózni az előttük álló kihívásokkal. A japán kormány javaslatot tett a köztisztviselők nyugdíjkorhatárának emelésére – 60-ról 65 évre vinnék fel a határt. Emellett pedig mindenkit arra buzdítanak, hogy

vegyen részt felnőttképzésben,

hogy akik időskorukban egy új területen szeretnének dolgozni, legyen rá lehetőségük. A rugalmas munkakörülmények azt segítik, hogy a dolgozók minél tovább akarjanak az adott cégnél aktív munkavállalók maradni. Emellett pedig a technológiai fejlesztések, a robotizáció is hozzájárulhat, hogy az idősebbek tovább maradhassanak pozíciójukban – a gépek ugyanis éppen azokat a fázisokat végzik el helyettük, amelyekre már esetleg a korukból, fizikai állapotukból nem lennének képesek.

Globális probléma

Talán úgy tűnhet, Japán küzd leginkább az elöregedő társadalommal, hiszen ők kommunikálnak a leginkább nyitottan erről a problémáról. Pedig egy globális jelenségről van szó: jelenleg (2017 es felmérés) 962 millió idős (60 feletti) ember él a Földön, ami pont a duplája az 1980-as számoknak, legalábbis az ENSZ jelentései alapján. Az előrejelzések szerint

2050-re ez a szám eléri majd a 2,1 milliárdot.

Ha területenként vizsgáljuk, az elöregedéssel leginkább Európa (Magyarországon 2016-ban a népesség 18 százaléka 65 év feletti volt) és Észak-Amerika küzd Japánon kívül, de kisebb mértékben megfigyelhető a jelenség más ázsiai országokban (Hong-Kong, Dél-Korea, Szingapúr) és Ausztráliában is. Kicsit több mint 30 év múlva Európa 35, Észak-Amerika 28, Latin-Amerika 25, Ázsia 24, Afrika népességének pedig 9 százalékát a 60 felettiek teszik majd ki.

Több ország is elkezdett már dolgozni a megoldáson, Dániában az idősek ellátására vonatkozóan hoztak új rendeletet, Szingapúrban pedig arra próbálják rábírni a cégeket, hogy a szépkorúakat se kezeljék másként mint a fiatalokat – számukra is minden területen meg kell adni a lehetőséget. Ám míg több országban is fiatal külföldi munkásokkal próbálják betölteni az üresen álló munkahelyeket, Japán elzárkózik ettől a megoldástól, kérdés, hogy hosszú távon ez működőképes modell lesz e.

A lehetőségek kora

Egy elöregedő társadalom ugyanakkor nemcsak kihívásokat, lehetőségeket is rejt magában. Japánban már nyíltak olyan fitnesszklubok, amelyek kifejezetten a szépkorúakra koncentrálnak és fejlesztenek olyan robotokat amelyek az idősgondozásban hatalmas segítséget nyújtanak.A szigetországban az 55 felettiek a gazdaságnak is jót tesznek abból a szempontból, hogy jóval többet költenek mint a fiatalabbak.

A kutatók szerint az országnak a munka-nyugdíj modellről át kell álnia egy háromlépcsős megoldásra és ahelyett, hogy a lakosság arra fókuszálna, milyenek lesznek majd “öreg” évei, inkább abban kell gondolkodiuk,

hogyan tudnak minél tovább fiatalok és egészségesek maradni.

Borítókép forrása: Pixabay