Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Van egy terület, ahol Magyarország is biztosan megszenvedi a klímaváltozást

Van egy terület, ahol Magyarország is biztosan megszenvedi a klímaváltozást

Körülbelül 60 százalékkal kellene növelni a búzatermelést 2050-ig, hogy az addigra 9,6 milliárd főre növekedő világnépesség elegendő élelmiszerhez jusson – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének jelentésében. Ennek eléréséhez folyamatosan zajlik olyan búzafajták nemesítése, amelyek nagyobb termésátlagot adnak, és ellenállóbbak a kártevőkkel szemben. Az utóbbi évtized fejlesztéseit azonban egyre inkább ellensúlyozza a globális felmelegedés, amely fokozatosan rontja a búzatermelés hatékonyságát.

A világban minden évben több ezer búzaváltozatot hoznak létre hagyományos keresztezéssel, ennek során a növény tulajdonságait szabad szemmel figyelik meg a szakértők. Ez a módszer évezredek óta jól működik, azonban a folyamat lassú és költséges – jellemzően 10-15 évbe is beletelik, mire a sorozatos keresztezésekkel egy-egy új búzaváltozat megjelenhet a termőföldön.

Ennek adhat nagy lökést, hogy 13 év kutatás után a Nemzetközi Búzagenom-szekvenáló Konzorcium (IWGSC) közölte, sikerült feltérképeznie a kenyérbúza genomját. Ez azért nagy dolog, mert a kenyérbúza genomja 16 milliárd bázispárból áll – összehasonlításképpen, ez nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé. A kutatók a 21 kromoszómán összesen 107 ezer gént azonosítottak.

Most, hogy már ismert a búza géntérképe, a kutatóknak jóval egyszerűbb dolga lesz, hogy megértsék, mely gének együttműködése szükséges például szárazság-ellenállóbb, vagy nagyobb tápértékkel bíró búzafajták létrehozásához.

Aratás Baranyában. MTI Fotó: Sóki Tamás

Mindez sokat segíthet stabilizálni a klímaváltozás miatt egyre hektikusabbá váló globális búzatermelést, ami más erőforrásokhoz hasonlóan, nagyban befolyásolja egy adott ország stabilitását.

„Egyes területeken, például Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában, a búza teszi ki az összes bevitt kalória 40-50 százalékát, így a megfelelő búzatermelés a régió országainak egyik legfőbb élelmiszer-biztonsági prioritása. Minél nagyobb importra szorulnak, annál inkább függenek más országoktól” – magyarázta a BBC-nek Dr. Hans Braun, a Nemzetközi Búza és Kukoricafejlesztő Központ egyik főmunkatársa.

De a klímaváltozás Európában is egyre inkább érezteti a hatását. Mint ahogyan arról egy korábbi cikkünkben már írtunk, a Földközi-tenger vidéke például kifejezetten szárazzá és aszályossá fog válni az előrejelzések szerint, vagyis ebben a régióban kulcsfontosságú lehet a szárazságtűrőbb búzafajták alkalmazása a megfelelő terméshozam fenntartása érdekében. Az viszont kérdéses, hogy Európa tartani tudja-e a lépést a génmódosított búzafajták alkalmazása nélkül.

GMO-val vagy GMO nélkül?

A búza genomjának feltérképezése jó kiindulópont, de várhatóan továbbra is óriási kutatómunkára lesz szükség, hogy új tulajdonságokkal rendelkező búzafajtákat hozzanak létre. Kézenfekvő lenne a génmódosítás alkalmazása, csakhogy ennek a technológiának az alkalmazása az EU számos országában korlátozva van. A GMO-élelmiszerek (Genetically Modified Organism) körül a megjelenésük óta komoly tudományos és politikai viták zajlanak.

A GMO-melletti legfőbb érv, hogy a különböző gabonafajtákba, zöldségekbe egy olyan, általuk korábban nem hordozott DNS-t építenek bele mesterséges körülmények között, amely ellenállóbbá teszi őket a különböző rovarokkal és kártevőkkel szemben. Így például kevesebb permetszert kell használni, mert a növény már alapból is termeli azt a mérget, ami a kártevőjére nézve halálos, az emberre viszont nem – legalábbis elvileg.

Rákkeltő a Monsato GMO-szójája

Nemrég komoly konfliktusba keveredett a világ egyik legnagyobb GMO-vetőmag előállító vállalata, a Monsato. A Monsato által gyártott egyik GMO vetőmag, a Roundup Ready szóját úgy módosították genetikailag, hogy növény magától termeljen glifozátot, ami a népszerű Roundup gyomirtószer hatóanyaga. Csakhogy erős a gyanú, hogy ez az anyag rákkeltő, emiatt pedig pont a közelmúltban ítélt az amerikai bíróság 290 millió dolláros kártérítést az egyik rákbeteg áldozatnak, amit a Bayer tulajdonába került Monsatónak kell kifizetnie. Az ügy azért kulcsfontosságú, mert ez az első eset, hogy egy bíróság kimondta: a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő. Az ítéletet követően további áldozatok indíthatnak pert a cég ellen.

A kritikák ellenére a génmódosítás önmagában még nem ördögtől való dolog. A jelenlegi GMO-k elsősorban a növénytermesztést könnyítik meg, ám ettől még nem lehet azt mondani, hogy minden GMO veszélyes. Ha a toxintermelő génmódosítás helyett mondjuk magasabb terméshozamot adó, vagy épp a forróság-, és szárazságtűrő búzafajták fejlesztéséről beszélünk, akkor a génmódosítás bizony lehetőség lehet a klímaváltozás miatt romló termésátlagok növelésére – márpedig a géntérkép elkészültével kifejezetten kiélezett verseny indulhat az ilyen búzafajták fejlesztésében.

De ez mit jelent Magyarországra nézve, ahol jelenleg nem engedélyezett a genetikailag módosított növények termesztése? Nos, nem feltétlenül jelent versenyhátrányt a magyar mezőgazdaságnak, ugyanis

hagyományos nemesítéssel is el lehet érni szárazságtűrőbb búzák létrehozását;

ha pedig több búzafajtának megvan a genomja, az nemesítőknek leegyszerűsíti a dolgát, hogy mely fajtákat érdemes keresztezni.

Itthon is érezni fogjuk a klímaváltozást

Magyarországon a két legfontosabb mezőgazdasági terményünk, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk több tanulmány szerint is 30 százalékkal csökkenhet a század végére. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában is kiemelten foglalkoznak a kérdéssel, ebben a várható hatásokat, és a megoldási javaslatokat foglalják össze.

Az előrejelzések szerint Magyarországot is érzékenyen érinti a klímaváltozás, ennek legfőbb oka a Kárpát-medence sajátos klímája, amit az extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintenek.

A hőhullámos napok változása az 1981–2015 időszakban. Forrás: OMSZ

Az OMSZ előrejelzése szerint az évszázad végére éves csapadékmennyiség összességében nem sokat fog változni, azonban a csapadék évszakos eloszlása átrendeződik. Ősszel és télen ugyan több csapadékra számíthatunk, a nyári összeg viszont akár több mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére, az 1971-2000 közötti értékhez képest. A nyarak tehát valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály, így itthon is szükség lesz strapabíróbb búzafajták alkalmazására.

Borítókép: MTI Fotó: Sóki Tamás