Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az ország, ahol 11 kilót fogytak az emberek, és egy hét megszerezni két tekercs WC-papírt

Az ország, ahol 11 kilót fogytak az emberek, és egy hét megszerezni két tekercs WC-papírt

Káosz, éhezés, gyógyszerhiány, hiperinfláció: hogyan omlott össze néhány év alatt Venezuela, a világ legnagyobb kőolaj készletével rendelkező, 31 milliós ország?

„Kedden elfogyott otthon a WC-papír, úgyhogy elindultam beszerezni. Hét napig tartott. Kedd reggel egymás után jártam a boltokat, de sehol nem volt, igaz sampont, szappant és fogkrémet sem lehetett kapni. Csütörtökön édesanyámmal éppen a város bevásárlónegyedében sétáltunk, amikor megláttuk a kígyózó sort: több mint 200 ember állt egy bolt előtt, ahol fejenként két tekercset lehetett venni. Beálltunk, hiszen nem volt választásunk, de két órával később közölték, hogy elfogyott. Még két napig jártam fel-alá a boltokat, de vasárnap feladtam. Hétfő reggel hét órakor végül a nővérem telefonált egy szupermarket elől, ahol csodák csodájára árultak, ő pedig az első várakozók között volt. Valóságos közelharc árán, egymást taposva, de sikerült két csomaggal vásárolnom. Majdnem annyiba került mint egyhavi minimálbér”.

Ritka kincs: húst darál egy eladó egy caracasi üzletben Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutierrez

Bármilyen hihetetlennek tűnik, a fenti idézet egy olyan országból származik, ahol három-négy évvel ezelőtt nem sokban különbözött az élet egy európai nagyvárosétól. 2016 óta azonban Venezuela a káosz szinonimájává vált, ahol a lakosság 90 százaléka éhezik, ahol csak illegálisan lehet készpénzhez jutni, nincs gyógyszer, nincs egészségügyi ellátás, és ahol két tekercs WC-papír megvásárlása is gondot okoz.

A kálváriát papírra vető nő, a Venezuela északkeleti partján fekvő Cumana városában élő újságíró, Nayrobis Rodriguez a szerencsésebbek közé tartozik: neki és családjának még van mit ennie. Ezt viszont egyre kevesebben mondhatják el a 31 milliós országban. A Reuters cikke szerint Venezuelában

a lakosság 2017-ben átlagosan 11 kilót fogyott.

A felmérés, melyből a hírügynökség idézett, azt is megállapította, hogy a venezuelaiak 60 százalékával előfordult, hogy az elmúlt három hónapban éhesen ébredt fel, a lakosság negyede naponta csak kétszer, vagy ennél is ritkábban jut ételhez.

Van olaj, minek más?

A néhány év alatt bekövetkező teljes összeomlás okát röviden két dologgal lehetne jellemezni: a 2013-ban elhunyt Hugo Chávez elnök politikája és az ország hatalmas kőolaj készlete. Venezuela olajban rendkívül gazdag ország, a világ legnagyobb ismert olajtartalékaival rendelkezik. Csakhogy éppen ezért semmi mást nem termelnek, a kormány bevételeinek 95 százaléka az olaj exportjából jön, az így megszerzett bevételből pedig importál mindent, amire a lakosságnak szüksége van. A Chávez által bevezetett „bolivári köztársaság” ráadásul rendkívül bőkezűen osztogatta a szociális juttatásokat, ami egy ideig ugyan jólétet hozott, de az összeomlás sem váratott magára.

Nicolas Maduro venezuelai elnök külföldi hatalmakat vádolt a kialakult helyzetért. Fotó: MTI/EPA

Amikor 2014-ben jelentősen esett az olaj ára, Venezuelában hirtelen hiány lett a valutából, így importálni sem tudott semmit, a kereslet viszont ugyanaz maradt. Az élelmiszerhiányhoz az is hozzájárult, hogy a szocialista kormány sok alapvető élelmiszer árát maximalizálta, csakhogy így a gyártóknak nem érte meg termelni, mert nem maradt profitjuk. Az eredmény: extrém áremelkedés és hiperinfláció.

A kormány meg sem próbálta menteni a helyzetet, sőt újabb és újabb bankjegyeket nyomtatott, amire már nem volt fedezet. 2013-ban Hugo Chávez rákban meghalt, utódja, Nicolas Maduro pedig folytatta a megkezdett politikát, sőt egyre erőteljesebben lépett fel az ellene utcára vonulókkal szemben, így a nagyvárosokban az utcai összecsapások is mindennapossá váltak.

A legutóbbi parlamenti választáson hiába győzött az ellenzék, a törvényhozás jogköreit a kormány és a hozzá hű többi állami intézmény kiüresítette, és Maduro párhuzamos “alkotmányozó gyűlést” állíttatott fel, melynek választását az Európai Unió és Washington is élesen bírálta.

Tüntetők által felgyújtott motokerékpár ég a Nicolás Maduro venezuelai elnök vezette kormány elleni tiltakozáson Caracasban. Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutiérrez

Maduro persze továbbra is igyekszik a legszegényebb rétegeket maga mellett tudni, a nehézségekért a nemzetközi közösséget vádolja, főként az Egyesült Államokat. Az elnök szerint az imperialista USA „elpusztítja a szocializmust”, és közben elveszi az olajat országától. Maduro ellen augusztus elején drónnal próbáltak merényletet elkövetni, de a gyilkossági kísérlet körül is egyre több a kérdőjel. Sokan gondolják, hogy a kormány rendezte meg az egészet, hogy maga mellé állítsa a lakosságot.

Antibiotikum a feketepiacról

Bár vannak, akik szerint még mindig jobban élnek, mint Chávez hatalomra kerülése előtt, a politikai és gazdasági káoszt a lakosság szenvedi meg a legjobban. Nemcsak alapvető élelmiszereket és tisztálkodási szereket nem lehet kapni, gyógyszerekhez is csak a feketepiacon lehet jutni. A terhes nők Brazíliába szöknek szülés előtt, mert a kórházakban a legalapvetőbb eszközök sincsenek meg, és lassan csak középkori körülmények között tudnak életet adni gyermeküknek.

A mindennapjairól blogoló újságíró 29 éves testvére 2017 júniusában fertőzést kapott, ami megtámadta a központi idegrendszerét, és az antibiotikumok hiánya miatt majdnem meghalt.

„Kórházba került, ahol egyre rosszabbul lett, mert nem volt készleten antibiotikum. Megpróbáltunk venni neki, de olyan drága volt, és olyan sokra lett volna szükség belőle, hogy egyszerűen nem volt rá pénzünk. Előfordult az is, hogy becsaptak minket és gyógyszer helyett ártalmas anyagokat adtak el. Végül a családunk és a barátaink segítségével gyűjtést indítottunk a közösségi médiában, így sikerült annyi pénzt összeszednünk, hogy megvegyük az életmentő gyógyszereket, a testvérem pedig megmenekült.”

A bankok előtt mindig óriási sorok állnak, de készpénz alig van. Fotó: MTI/EPA/Humberto Matheus

Az országban készpénzt sem lehet szerezni, az automatákban nincs, a bank csak minimális összeget ad, azért is órákat kell sorba állni. A boltokban mindennek három ára van: ha készpénzben fizetsz, minden olcsóbb, ha bankkártyával, akkor 10 százalékkal, ha átutalással, akkor pedig 40 százalékkal emelkedik az ára. A városokban a fosztogatások is mindennaposak, a bűnözés miatt pedig sötétedés után nem tanácsos az utcára lépni.

Lehet öt nullával kevesebb?

A hiperinfláció közben elképesztő méreteket öltött: nem hivatalos adatok szerint – hiszen a kormány évek óta nem közöl ilyet – idén júliusban elérte a 83 ezer százalékot. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 12 hónapban 830-szorosára emelkedtek az árak. A BBC elég látványos fotókat közölt, hogy Venezuelában mennyi bankjegyet kellett adni egy tekercs WC—papírért, vagy akár egy csirkééért.

Egy csésze kávé például több mint 2 millió „régi” bolivarba került.

Azért csak „régi”, mert kormány drasztikus döntésre szánta el magát: augusztus 20-án öt nullát egész egyszerűen levágott a bankjegyeken szereplő szám végéről, azaz a 2 milliós kávéért augusztus vége óta már csak 20 „szuverén” bolivárt kell fizetni. Csakhogy az infláció ettől még nem állt meg, sőt Maduro azt is kilátásba helyezte, hogy szeptember 1-jétől hatvanszorosára emelné a minimálbért, amire viszont nincs fedezet. Nem csoda, hogy az IMF a teljes évre 1 millió százalékos inflációs mutatót jósol, de több szakértő szerint még ez is óvatos becslés.

A régi bankjegyeket sokszor ládákban cipelték, ez a mennyiség körülbelül egy kisebb csirke megvásárlására volt elég.

Menekülnek, de nincs hova

A kilátástalan helyzet miatt egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják az országot. Az ENSZ adatai szerint

a 31 milliós államból eddig 2,3 millióan menekültek el,

a legtöbben – 800 ezren – Kolumbiába, melyre hatalmas terhet ró a menekültek tömege. Az ország nemrég már a nemzetközi közösségtől kért segítséget, Peru és Ecuador pedig szigorítani akarja a venezuelaiak bevándorlását. Eddig csak személyi igazolványt kértek tőlük, hamarosan viszont útlevél is kell majd ahhoz, hogy átlépjék a határt – amit viszont az összeomló közigazgatásban szinte lehetetlen megszerezni.

Brazília határán sem sokkal jobb a helyzet, a határon ugyanis helyiek támadtak a venezuelai menekültek sátraira. Sajtóértesülések szerint a brazil lakosok tiltakozó menetet szerveztek, miután egy helyi üzletembert venezuelai bevándorlók támadtak meg egy nappal korábban. Az eredetileg békésnek indult megmozdulás erőszakba torkollott, amikor helyi lakosok felgyújtották a venezuelaiak sátrait és házilagos készítésű robbanószerkezetetekkel támadtak rájuk, ezért 1200-an menekültek vissza a határ túloldalára.

Borítókép: Venezuelaiak állnak sorban egy caracasi bankfiók előtt. Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutierrez