A kőbányai szopófantom lett a mi Slandermanünk

A kőbányai szopófantom lett a mi Slandermanünk

Immár az online folklór része lett a ligeti „hős”. Társai a Pécsi Fosórém, a Szegedi Picsaember.

A városlakók már évszázadok óta szórakoztatják egymást különböző urbánus legendákkal, amelyek általában valóságalappal rendelkező morbid történetek, viszont terjedésük során a szereplők, a helyszín, az időpont cserélődik. Biztos hallott már midnenki sztorit arról, hogy valaki AIDS-es tűvel szúrkálja a szórakozókat az E-Klubban/a Morrisons 2-ben/a Mammut mozijában vagy a Dagály strandján; mint ahogy valószínűleg azt is, hogy emberi ondót találtak egy Boráros téri/Blaha Lujza téri/Nyugati téri gyrosos tzatziki-öntetében; esetleg arról a férfiról/nőről, aki játszadozott egy villanykörtével és sebészeknek kellett eltávolítani azt a legkülönbözőbb testnyilásokból. Ami összeköti ezeket a sztorikat, hogy

misztikusak, félelmetesek vagy viccesek, a benne szereplők valódi identitása (kivel történt) teljesen másodlagos és nem igazak.

A városi legendák egyik vadhajtása a creepypasta (van gyűjtőoldala is ezen történeteknek), amely egyenesen horrorisztikus elemeket tartalmaz, a sztorikat pedig folyamatosan lemásolják majd bemásolják különböző oldalakra, így terjednek az interneten (erre utal a copy-paste-re hajazó elnevezés is). Gyakran használt toposzai között feltűnnek gyilkosságok, öngyilkosságok és paranormális jelenségek is. Többféle ilyen creepypasta történet szól Gyilkos Jeffről, Nevető Jackről, Szem nélküli Jackről, de mind közül a legismertebb Slenderman, akiről pont ezen a héten (teljesen érdektelen és rossz) mozifilm is készült.

Slendermant eredetileg 2009-ben Eric Knudsen (Victor Surge álnév alatt) találta ki, aki egy photoshop verseny alkalmából készítette. A férfi egy régi, gyerekeket ábrázoló fényképre helyezte rá a hátborzongató lényt, aki irreálisan vékony és magas. Még egy konkrét háttértörténetet is kapott, amit Stephen King és H.P. Lovecraft szellemisége ihletett, eszerint a Slenderman egy olyan mumusféle, amely gyerekekre vadászik, hogy megegye őket,

viszont úgy teszi el őket láb alól, hogy előtte őrületbe kergeti őket.

A történet hamar közkedvelt lett, majd folymatosan kapott újabb és újabb rétegeket, mindenki hozzáköltött egy kicsit, bár igazán akkor lett ismert, amikor 2014. május 31-én a Wisconsin állambéli Waukesha városának erdős részén egy 12 éves kislányt találtak, akinek testét számtalan késszúrás borította. A lány túlélte az esetet, így később kiderülhetett, két barátnője, Morgan Geysert és Anissa Weier volt a tettes (erről az esetről készült is egy remek dokumentumfilm, a Slenderman: Az internet réme életre kel). A hasonló korú lányok azzal magyarázták tettüket, hogy Slenderman erre kényszerítette őket, mert amennyiben nem teszik meg, a lény megölte volna családjukat.

A Slenderman ekkor kapott nagyobb médiapublicitást, és lépett ki a digitális folklórból a valóságba, mémből vált realitássá.

A kőbányai szopófantom viszont épp ellentétes utat járt be, hiszen a teljesen hihetetlen történet eleve olyan, mintha valaki egy urbánus legendát kívánt volna beteljesíteni. Az elkövetőből pikkpakk mém lett, a „hős” kiléte pedig annyira megihlette az internet népét, hogy a Zoom.hu-n is merítettünk egyet a legjavából.

Szájjal vetette rá magát az alvó hajléktalanra a népligeti szopófantom – videó

Szájjal vetette rá magát az alvó hajléktalanra a népligeti szopófantom – videó 2018. augusztus 22., 10:35 Egészen elképesztő dolgot rögzített egy térfigyelő kamera a fővárosi Liget tér közelében néhány napja. Fiatal fiú zaklatott egy alvó hajléktalant, de nem úgy, ahogy azt elsőre elképzelnénk. A felvételen tisztán kivehető a csak erős idegzetűeknek ajánlott jelenet.

Epitheton ornansa (állandó vagy díszítő jelzője) lett és olyan nagy nevek örökébe lépett, mint a Balatoni Óriásbéka, a Mátrai Szúnyogember, a Mátranováki Fanyűvő, a Verebélyi Jetidisznó, a Badacsonyi Görényember, a Pécsi Fosórém, a Szegedi Picsaember (esetleg alteregója, a Pécsi Picsaember), vagy Egres, a sétáló szatír (igaz róla kiderült, hogy csak egy hoax).

Bár a hírek arról szólnak, hogy a rendőrség már azonosította a Liget téri elkövetőt, sőt akár az is elképzelhető, hogy napokon belül elkapják (ehhez csak a térfigyelő kamerák segítségével házig kell követni az illetőt), igazából nem fontos az identitása. Az interneten terjedő folklór szereplői ugyanis ugyanolyan ismeretlen egyének, mint amilyen ismeretlenek a folklóralkotók, vagyis a mémkészítők. Itt jöhet a képbe a Slenderman-effektus is, és nem olyan értelemben, hogy hirtelen követőket kap a kőbányai szopófantom. Lapunknak egy mémkutató szociológus elmondta, az eset még hetekig adhat alapanyagot beszélgetéseknek, cikkeknek, és mémeknek:

„Az internet mémgépezete sokak számára ismert, elég a legismertebb és legrégebbi internetes hírességet, Szalacsi Sándort említeni, akinek személye számos zene, mashup videó és flash játék ihletője lett. Az internetalapú digitális népművészetéhez azonban közel áll a továbbköltés intézménye, így hamarosan újabb történetek kerülhetnek elő arról, hogy hol tűnhetett fel már korábban a szopófantom, míg mások ismerni vélhetik az illetőt. Megjelenhetnek majd történetek arról, hogy valójában poén, buli, vagy megrendezett volt az eset, mint ahogy ez most is előfordul vádként számos kommentelői hozzászólásban. Az biztos, hogy ez a történés van annyira meghökkentő, hogy napokig, sőt hetekig meghatározza majd a netes közbeszédet, de ahogy minden mém, ennek is szépen lassan lejár majd a szavatossága és csak esetlegesen kerül majd elő”.

Viszont továbbköltések ide vagy oda, film valószínűleg nem születik róla, mint a Slendermanről,

„de az elképzelhető, hogy egy filmben utalásként, poénként előkerül majd a neve vagy az, amit tett.”