Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Nem adja át Magyarország a Mol-vezért a horvát ügyészségnek

Nem adja át Magyarország a Mol-vezért a horvát ügyészségnek

Végrehajtotta Magyarország az Európai Bíróság döntését azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék határozatban kimondta: nem adja át a korrupcióval vádolt Hernádi Zsoltot a horvát ügyészségnek. 

A bíróság rapid eljárásban döntött: Magyarország nem adja ki Hernádi Zsolt Mol-vezért Horvátországnak, ahol korrupciós bűncselekményekkel vádolják – közölte az Index.

A tárgyalásról a rendszerváltoztatás óta példátlan trükkel igyekezett távol tartani a bíróság a sajtót. A 14:00-kor kezdődő tárgyalásról szóló értesítést pontosan 14:00-kor tették ki a bíróság honlapjára, majd néhány perccel később küldték csak ki azt a sajtónak. A ”meghívó” a kiadandó személy nevét, de még a monogramját sem tartalmazta, és talán nem véletlenül, kimaradt belőle az is, hogy hol lesz a meghallgatás. A törvényszék sajtóosztályának munkatársa telefonon semmiféle magyarázatot nem volt hajlandó adni a Fővárosi Törvényszék példátlan lépésére.

A bíróság döntésével amúgy Magyarország eleget tett az Európai Bíróság elvárásának, mely szerint formális döntést kell hozniuk a magyar igazságügyi szerveknek arról, miért nem teljesítik a horvát kiadatási kérelmet. Ezzel azonban a Mol-INA-szappanopera és a Hernádi-ügy még biztosan nem ért a végére.

Hernádi Zsoltot Mol-vezért azzal gyanúsítja korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK), hogy

2008-2009-ben tízmillió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek

azért, hogy a Mol irányítói jogot szerezhessen az INA olajtársaságban.

A Mol és Hernádi egyaránt visszautasították a vádat.

A horvát ügyészség Interpol-körözést és európai elfogatóparancsot adattak ki ellene. Hernádi emiatt jó ideig nem hagyhatta el az országot.

Budapest, 2018. június 15.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a fõváros és a Mol-csoport közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Városházán 2018. június 15-én. Balról Tarlós István fõpolgármester.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Magyarország 2013-ban hivatalosan is visszautasította a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, miután egy 2011-ben nyomozás azzal a megállapítással zárult, hogy

„a Mol érdekében és a vezetői részéről semmiféle bűncselekmény nem valósult meg, sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár részéről”.

Ezt a nyomozást ismeretlen tettes ellen a nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanújával rendelték el, és lényegében a Sanader-ügy esetleges magyar vonatkozásait lett volna hivatott feltárni.

Azonban már akkor látszott, hogy a magyar ügyészség nyomozást megszüntető határozata nem fogja megnyugtatni a horvát hatóságokat. Elkerülhetetlen volt, hogy az ügy bírságon dőljön el, de úgy, hogy ne a ügyészség legyen Hernádi vádlója, hiszen ők egyszer már kimondták, hogy szerintük nem történt bűncselekmény.

Végül Bánhegyi Ilona – aki 2006-ig a Mol jogi igazgatója volt – dobott mentőövet az ügy miatt kínos helyzetbe került kormánynak, és Hernádinak egyaránt. Pótmagánvádas eljárást indított Hernádi ellen ellen amiatt, hogy a Mol-INA-ügy kirobbanása miatt 600 millió forint értékű Mol-részvényei 24 millió forinttal leértékelődtek.

Hernádit felmentette a bíróság, és a Mol-vezér azt remélte, hogy ezzel – tekintettel arra, hogy az ügyet Magyarországon már jogerősen elbírálták – az ellene Horvátországban indított büntetőeljárás is okafogyottá válik. Várakozását csak fokozta, hogy a horvát alkotmánybíróság 2015 nyarán hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amelyben részben azzal vádolták a korábbi miniszterelnököt, hogy kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.

Úgy tűnik azonban, hogy a horvátok nem szállnak le Hernádiról és az INA visszaszerzése érdekében továbbra is fel akarják használ a Mol-INA-ügyben korábban is bedobott korrupciós kártyát.

A Mol-INA-ügy és

a Hernádi ellen újból élesített horvát nemzetközi körözés téma volt Andrej Plenković kormányfő és Orbán Viktor múlt heti találkozóján is.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Legalábbis ezt írta a Vecernji Listre hivatkozva a 444.hu. Arról nem szivárgott ki semmi, hogy végül miben állapodtak meg a kormányfők.

Ha megállapodtak egyáltalán bármiben is. Horvátország szeretné visszaszerezni az INA feletti irányítást. Magyarország és a Mol elvileg nem zárkózik el a horvát igény teljesítésétől, a kérdés azonban, hogy milyen áron kerüljön horvát kézbe a cég feletti irányítás joga.

Ebben a vitában újra előkerült a Hernádi-kártya, miután az Európa Bíróság döntése értelmében Magyarország nem tagadhatja meg Hernádi kiadását arra hivatkozva, hogy az ügyészség megszüntette az ügyben – az egyébként is ismeretlen tettes ellen indított – az eljárást. Az uniós tagállamok igazságügyi szervei a bíróság döntése értelmében az ilyen esetekben kötelesek határozatot hozni. Azaz a bíróságnak kell kimondani és megindokolni, hogy miért nem adja ki Hernádit.

Hernádi Zsolt Horvátországban nem számíthat tisztességes eljárásra az ügyében – egyebek között erre és a horvát hatóságok szerint Hernádit is érintő horvátországi korrupciós ügyben született jogerős magyar bírósági döntésre hivatkozva határozott úgy a Fővárosi Törvényszék, hogy elutasítja a Hernádi Zsolt átadását kérő horvát kérelmet – tájékoztatta a Zoom.hu-t Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt ügyvédje.

Zamecsnik, mint elmondta, 12 oldalon keresztül sorolta Hernádi csütörtöki meghallgatásán azokat az érveket és bizonyítékokat, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy Horvátországban politikai célokra akarják használni a büntetőeljárást. Bizonyítékai között volt egyebek mellett az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökről született horvát alkotmánybírósági döntés. A zágrábi taláros testület két éve épp azt a Sanader ügyében hozott ítéletet helyezte hatályon kívül, amelyben a horvát ügyészség szerint Hernádi volt a vesztegető.

De a horvát alkotmánybírákon kívül egy svájci választott bíróság is aggályosnak és elfogultnak ítélte meg a horvátok eljárását – mutatott rá a védő.

– Horvátországnak el kellene gondolkodnia azon, hogy folytatja-e az igazságszolgáltatás politikai célú felhasználását ebben az ügyben – szögezte le Zamecsnik Péter, aki szerint az sem véletlen, hogy tucatnyi Interpol tagállam sem veszi már komolyan a horvát elfogató parancsot ebben az ügyben. Ők is pontosan látják, hogy a büntetőeljárással csupán a Mol-INA vitában szeretné Horvátország erősíteni a saját pozícióit – tette hozzá.