Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Jozef Roháčnak sokkal biztonságosabb lehet a magyar börtön, mint a szlovák

Jozef Roháčnak sokkal biztonságosabb lehet a magyar börtön, mint a szlovák

Ügyvédje előtt sem teljesen világos, miért vállalta magára Prisztás József meggyilkolását Jozef Roháč. Az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő János meggyilkolása miatt elítélt bűnöző szerint neki már mindegy, de az is tény, hogy élményszerűen idézte fel a 22 évvel ezelőtti gyilkosságot. Egy dolog biztos: sokan szeretnék őt holtan látni Szlovákiában.

Jozef Roháč a Prisztás-gyilkosság olyan részleteiről beszélt a kihallgatásán, amiket csak a tettes ismerhetett” – állítja a Prisztás József vállalkozó lelövéséért két éve már jogerősen 15 év fegyházra ítélt H. István védője.

Patócs Ilona hozzátette: védence ártatlanságát az is bizonyítja, hogy Rohač vallomását minden tekintetben alátámasztják a közvetlenül a gyilkosság után kihallgatott tanúk vallomásai is.

Roháčot korábban már jogerősen életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítélték Fenyő János 1998. február 11-i meggyilkolásáért és az 1998. július 2-án négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásért. Ezekben mindvégig ártatlannak vallotta magát.

Másfél hete azonban magára vállalta a Prisztás-gyilkosságot, ami még 1996. november elsején történt az óbudai Ladik utcában. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói előtt azt vallotta: egy Jozef Hamala nevű szlovák alvilági figura közvetítette a megbízást.

Ő 15 ezer német márkát kapott a „munkáért”.

Roháč vallomása szerint megbízói a gyilkosság előtt napokig figyelték Prisztást, neki csak el kellett mennie a megadott helyre, amikor telefonon hívták, ott átvette a pisztolyt és meghúzta a ravaszt.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Patócs Ilona szerint Roháč élményszerűen számolt be történtekről. Vallomásában elmondta, hogy fekete ruhában és sapkában ült egy biciklin és várta, hogy Prisztás József kijöjjön az önkormányzat Ladik utcai irodájából. Hogy ne legyen túl feltűnő, megkapaszkodott egy közlekedési tábla oszlopában és nézelődött, mint aki épp elindulni készül.

Az iratok között megtalálható annak a szemtanúnak az 1996-os vallomása, aki azt állította, hogy „látott egy biciklist, aki a gyilkosság előtt a közelben téblábolt, majd amikor Prisztás az autójához lépett, mögé kerekezett és közvetlen közelről fejbe lőtte”.

„Számos bizonyíték szólt eddig is amellett, hogy a védencem nem lehetett Prisztás József gyilkosa. Sem a magassága, sem a testalkata nem egyezett a tettes személyleírásával” – mondta Patócs. Ráadásul az ügyvéd arra is emlékeztetett, hogy a nyomozás során többen is eskü alatt vallották, hogy a gyilkosság időpontjában H. István nem is tartózkodott Budapesten, de ez nem érdekelte a hatóságokat.

Roháč beismerő vallomása óta H. István reménykedik, hogy a perújítási eljárásban végre tisztázhatja magát, de ügyvédje szerint nem túl optimista. Amióta meggyanúsították, többször is biztosnak érezte, hogy sikerült bizonyítania ártatlanságát, és már csak órák kérdése és szabadlábra kerül, ehhez képest 15 évre ítélték.

Ügyvédje sem érti

Azt Roháč védője, Fülöp Tamás ügyvéd is megerősítette a Zoom.hu-nak, hogy Jozef Roháč vallomása szerint megbízói már hosszabb ideje megfigyelték Prisztást.

„Védencem azt mondta, ő nem ismeri a részleteket, a megbízást Jozef Hamalától kapta, aki pedig minden bizonnyal, közvetítők útján az orosz-ukrán alvilágtól – mondta Fülöp Tamás.

Roháčot nem is különösebben foglalkoztatta a megbízó kiléte, teljesítette a 15 ezer márkás megbízást, majd elkerekezett. A HÉV-síneken keresztül hajtott, a rakparton várta egy kisbusz, bepakolta a bringáját és eltűnt.

Fotó: Riasztás

Azt Fülöp Tamás sem tudja, miért pont most szólalt meg Roháč, és miért vállalta magára a Prisztás-gyilkosságot, amikor korábban Fenyő János megölését és az Aranykéz utcai robbantást is kitartóan tagadta.

„Nyilván nem látok a fejébe. Azt mondta, neki már minden mindegy, de akkor már legalább »ne üljön más ártatlanul egy olyan gyilkosságért, amit nem is ő követett el, hanem én«” – mondta Fülöp Tamás, aki szerint védence nem férhetett hozzá a Prisztás-gyilkosság aktáihoz, rajta keresztül legalábbis nem, mert ő sem ismeri azok tartalmát. Tehát nem tanulhatta be az abban fellelhető vallomásokat, és a sajtóban olvasott információkra sem alapozhatott.

Patócs Ilonához hasonlóan Fülöp Tamás is azt állítja, hogy Rohác élményszerűen számolt be a 22 évvel ezelőtt történtekről.

Annak, aki végighallgatta a közel nyolcórás vallomását, nem lehet kétsége afelől, hogy ő a tettes.

Ennek ellenére az ügyet (és főleg Roháčot) jól ismerő nyomozók kitartanak amellett, hogy Rohác csak az időt húzza, megpróbálja elbizonytalanítani és hitelteleníteni az igazságszolgáltatást.

Kínos a rendőrségnek

Csakhogy Roháč nem először utalt arra, hogy a Prisztás-gyilkosságért nem a valódi tettest ítélték el. Állítólag többször jelezte a hatóságoknak, hogy szeretne vallomást tenni, de nem hallgatták meg. Pedig a rendőrség egykori első számú koronatanúja, Radnai László (aki korábban egy cégben olajozott a Prisztás-gyilkosságban felbujtóként elítélt Portik Tamással) mindvégig azt állította, hogy Roháč lőtte le Prisztás Józsefet.

A Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás keretében a rendőrségnek most meg kell majd magyaráznia, hogy miért nem hallgatták meg korábban Roháčot.

A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis előírta: tisztázzák, miért nem érdekelt senkit Roháč mondandója.

Közel húsz évvel Prisztás halála után megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen H. Istvánt ítélte el Prisztás gyilkosaként. Felbujtóként pedig a ’90-es évek illegális olajügyeiben annak idején kulcsszerepet játszó Energol Rt. egyik igazgatóját, a Fenyő-gyilkossággal felbujtóként meggyanúsított és az Aranykéz utcai robbantásban ugyanezért már elítélt Portik Tamást.

Ha igaz, amit állít és a bíróság is elfogadja, Jozef Roháč vallomása ezt az ítéletet teheti semmivé, amit azt is jelenti, hogy egy újabb, harmadik megismételt tárgyalás-sorozatot kell tartani az ügyben. Ez hasonló fiaskó lenne, mint a móri bankrablás, ahol első körben szintén az adott ügyben vétlen embereket ítéltek el a nyolc emberéletet követelő rablásért.

Azt, hogy ki lőtt, harmadik nekifutásra talán vélhetően könnyebb lesz tisztázni, mint azt, hogy ki volt a valódi megbízó, akitől Jozef Hamala továbbadta azt Roháčnak. Jozef Hamala volt az, aki hamis magyar személyi igazolvánnyal megvásárolta az Aranykéz utcai robbantáshoz használt kis Polskit és a benne elrejtett négy és fél kiló robbanóanyaggal leparkolta az ottani mélygarázs kijáratának közelében. Miután a rendőrség kiderítette, hogy ki volt Hamala és milyen szerepet játszott az Aranykéz utcai robbantásban, Rohác többé már nem bízott meg benne, ezért kellett meghalnia. Holttestét csak 2016-ban találták meg Szlovákiában.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Roháčnak az állítólagos lelkiismeret-furdaláson túl más oka is lehetett magára vállalnia a Prisztás-gyilkosságot:

így elérheti, hogy egy jó ideig még Magyarországon raboskodhasson.

Még akkor is, ha az őt ismerő rendőrök, volt rendőrök, ügyvédek és az akkori éjszakai élet még életben és már szabadlábon lévő tagjainak erősen megoszlik a véleménye arról, hosszútávon hol lenne nagyobb biztonságban: a szegedi Csillagban, vagy Szlovákiában.

Rohác ugyanis nem egy hétköznapi bérgyilkos. Még létezett Csehszlovákia, amikor úgy próbált meg disszidálni Ausztriába, hogy túszul ejtette az egészségügyi miniszter-helyettes lányát. A határon nem jutott át, emberrablásért lecsukták, de ő rövid időn belül börtönlázadást robbantott ki, és elérte, hogy személyesen a belügyminiszterrel tárgyalhasson a feltételeiről.

Csehszlovákiai kettéválása és a társadalmi átalakulás zűrzavarában Rohácnak hivatalosan nyoma veszett. Számos jel utal azonban arra, hogy ekkor kezdődött az együttműködése a szlovák titkosszolgálattal, nekik is dolgozott, és az alvilágnak is.

Roháč a Sykorovci alvilági csoport tagjaként a szlovák hatóságok szerint a ’90-es években több gyilkosságot is elkövetett. 2016. márciusában a banda három vezéralakját hat gyilkosságért ítélték életfogytig tartó szabadságvesztésre, Roháčot a távollétében.

A második Mečiar-kormány 1998-as bukása után átfogó vizsgálat folyt Szlovákiában

a kormány, a titkosszolgálat (a SIS) és a szlovák alvilág közti kapcsolat feltárására.

A vizsgálat Magyarországot is érintő titkos akciókra is kiterjedt, melyekben Roháčnak lehetett, illetve egyes esetekben szinte bizonyosan volt is szerepe.

Az Aranykéz utcai nyomozás során kiderült például, hogy Roháčnak és csapatának szlovák diplomata útleveleik is voltak, ezekkel jelentkeztek be abba a budapesti szállodába is, ahol később a nyomozók az Aranykéz utcai bombáéval azonos összetételű robbanóanyag-maradványokat találtak.

Roháč sok kínos titok tudója lehet, véli egy névtelenséget kérő informátorunk, aki szerint bizonyos körök szeretnének bosszút állni az általa megölt barátaikért, szeretteikért. Mások – elsősorban Szlovákiában, de nem csak ott – egyszerűen csak szeretnék őt holtan látni, hogy közös titkaikat soha ne fecseghesse ki.