Négy év alatt 96 titkot gyártott az Orbán-kormány

Négy év alatt 96 titkot gyártott az Orbán-kormány

A 2014-2018-as ciklusban csaknem száz, titkos, 3000-es határozatot hozott az Orbán-kormány – valószínűleg sosem tudjuk meg, miről. Május óta pedig újabb kilencet. Ezzel sokkal több döntésüket zárják el a nyilvánosság elől, mint korábban a baloldali kormányok.

Orbán Viktoron és kormányának tagjain kívül legfeljebb néhány tucat ember tudja, mi az a 96 fontos döntés az elmúlt négy évből, amit annyira titokban kell tartani, hogy semmilyen módon nem nyilvános, úgynevezett 3000-es kormányhatározatban kellett rögzíteni.

Ezek lehetnek akár tízmilliárdnyi közpénzt felemésztő döntések éppúgy, mint a lakosság életét alapvetően befolyásoló intézkedések

– mégsem tudhat róluk szinte senki. Talán csak évtizedek múlva derülhet ki, miről szólnak.

A harmadik Orbán-kormány 2014-2018 között összesen 96 ilyen titkos kormányhatározatot hozott, az új Orbán-kormány pedig idén május és július között újabb kilencet – derült ki a Miniszterelnöki Kormányiroda által a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére küldött válaszból. Mivel az ilyen kormányhatározatoknak nemcsak a tartalma, de még a címe is minősített adat, csak a darabszámot közölték.

Ismeretlenek, mégis nagy hatásuk van

A rendszerváltás utáni kormányok az elmúlt 28 évben több ezer titkos kormányhatározatot hoztak, ezek nagy része még ma is érvényben lehet és hathat a mindennapi életünkre, anélkül, hogy egyáltalán tudnánk a létezésükről. Nemcsak hatnak ránk, sokuk szabályozza is az életünket számtalan területen.

A Magyar Közlönyben hiába keressük a 3-as számmal kezdődő kormányhatározatokat, mert nem jelennek meg benne MTI Fotó: Máthé Zoltán

Egy ilyen kormányhatározatnak sem a részletei, se a témája nem tudható. Közös jellemzőjük, hogy tartalmukat az állampolgárok nem ismerhetik meg, sőt egy szűk körön kívül még a kormányzati szervek és az államigazgatásban dolgozók előtt sem ismert, hogy miről szólnak. Titkosságukat pedig az indokolja , hogy a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek, vagy egyszerűen

a döntések nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.

A háromezres jelzőt pedig azért kapják ezek a döntések, mert négyjegyű azonosító számuk hármassal kezdődik. Titkosságuk miatt az ezres sorszámmal kezdődő, normál kormányhatározatokat közlő Magyar Közlönyben sem hozzák őket nyilvánosságra.

Havi 2-4 titkot gyárt az Orbán-kormány

A Miniszterelnöki Kormányiroda által közölt statisztika szerint a tavasszal véget ért kormányzati ciklus 96 titkos kormányhatározata nem egyenlően oszlott el a négy év alatt. Egyre gyorsuló titkosítási tempóról árulkodnak az adatok: a 2014-es nem teljes évben 16 ilyen döntést hozott a kormány, 2015-ben 19-et, 2016-ban 25-öt, 2017-ben pedig már 33-at. Idén májusig pedig újabb három 3000-es határozat született.

Az előző ciklusban tehát átlagosan havonta két titkos kormányhatározatot hozott a kabinet. A választás után megalakult, sorrendben negyedik Orbán kormány már az első hónapokban tovább gyorsított a tempón: az új kormány május 23-i első ülését követő 2 hónapban, július végéig már 9 titkos kormányhatározat született, ami a korábbi átlag csaknem duplája.

Azzal, hogy az előző ciklus végére a titkos kormánydöntések száma megközelítette a százat, Orbánék túlszárnyalták saját korábbi teljesítményüket: a 96 harmadával több, mint az a 72, amit a második Orbán-kormány 2010-2014 között hozott. (Cikluson belül akkor a számok így alakultak: 2010-ben 1 db, 2011-ben 13, 2012-ben 18, 2013-2014-ben pedig összesen 40 db.)

Egymás után kapták a kormány döntései a titkosítást Forrás: giphy.com

A 96 döntés majdnem a duplája az utolsó, baloldali kormányok által kitöltött négyéves ciklus hasonló döntéseinek, amikor a 2006-2010 között hivatalban lévő két kormány 51 darab 3000-es határozatot hozott. A második Gyurcsány-kormány összesen 38 ilyen határozatot fogadott el, míg a Bajnai-kabinet további 13-at.

Titkosítottak, mintha nem lenne holnap

Noha 2010 után megnőtt a titkos kormányhatározatok száma, a 2010-2014 közötti 72, de még a 2014-2018 közötti 96 sem sok ahhoz képest, amennyit az első Orbán-kormány titkosított. A mostani miniszterelnök első kormánya ugyanis 1998-2002 között még 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. Ez a szám valamivel nagyobb, mint az őt követő Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok 2002-2006 közötti, összesen 339 döntése.

De még a ma már soknak tűnő, évi 80-100 titkos döntés is semmi ahhoz képest, amit a rendszerváltás utáni első két ciklusban műveltek az akkori jobb- és baloldali kormányok. Az Antall-, majd a Boross-kormány például olyan tempóban titkosította saját döntéseit, mintha nem lenne holnap. Közvetlenül

a rendszerváltás után nem havi 2-4, hanem csaknem 48 kormánydöntés kapta meg az Államtitok! feliratú pecsétet.

A legtöbb 3000-es döntést, 2299-et tehát az Antall-, majd a Boross-kormány hozta négy év alatt. Az akkori tempó oka a túlzott óvatosság, a minősített adatokkal való biztonsági játék lehetett, vagy csak – ahogy Orbán Viktor nevezte a rendszerváltás utáni éveket – az „átmenet zavaros éveinek” sajátossága volt ez. Az ezután hivatalba lépett Horn-kormány a következő négy évben már „csak” összesen 486 döntését titkosította.

Kevés 3000-es kerül nyilvánosságra

Nem példátlan ugyan, de elég ritka, hogy a 3000-es kormányhatározatok valamelyike utólag nyilvánosságra kerül. Az első Orbán-kormány 380 titkos döntéséből például máig csupán egyről derült ki, miről szólt: a 2001-ben hozott határozat a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről döntött. A 3008/2004-es kormányhatározat pedig

arról szól, ki adhat parancsot terroristák által eltérített polgári repülőgép lelövésére Magyarország légterében.

A 2001. szeptember 11.-e után más országokhoz hasonlóan kialakított szabály szerint erre a „Nemzeti Döntéshozó Személy” jogosult, aki a honvédelmi miniszter, vagy az általa kijelölt személy – például a Honvédség légierejének ügyeletes vezetője – lehet.

A legtöbb döntés titkosítását az Antall-Boross kormányok idejéből oldották fel – nem az érintett kabinetek, hanem az utániuk következő Horn-kormány, egy átfogó felülvizsgálat keretében. Úgy döntöttek, hogy – az 1081/1994-es kormányhatározattal – közzéteszik az 1990-1994 közötti 3000-es határozatok közül az anyagi kötelezettségvállalást tartalmazókat.

Boross Péter volt kormányfő Fotó: Veres Viktor

Egy ilyen, 1993-as döntés írta elő a lakosság és a fegyveres erők ellátását a Gazdaságbiztonsági Tartalékból átmeneti vagy tartós piaci zavar, hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet esetén. Több titkos határozat született ekkoriban a bős-nagymarosi vízlépcsőről – például a szivattyúk vízkiemelés-kapacitásáról – is.

Van titok, amire 2040-ig kell várni

A Horn-kormány felülvizsgálata persze nem érintett minden döntést, így van olyan 1992-es kormányhatározat, ami majd csak 2040-ben válik hozzáférhetővé. Néhány 2006-os, a Gyurcsány-kabinet által elfogadott kormánydöntés megismerésére 2030-ig kell várni, de

az első Orbán-kormány több titkos határozata majd csak 2019-2020 táján ismerhető meg.

Mivel a Bajnai-kabinet alapesetben csak 5 évre minősítette titkossá saját határozatait, a 13 közül több már nyilvánosságra került. Ezek „nagybefektetők magyarországi beruházásainak támogatásáról” szólnak, ezzel mások mellett a CEVA-nak és a Bosch-nak is juttattak állami milliárdokat beruházásösztönzésre. Alighanem született/születni fog hasonló 3000-es határozat az Orbán-kormánytól is a BMW-gyárral kapcsolatban.

Titkosították az űrutazást és az állampárti vezetők bérét is

A kormányzati döntések titkosítása a rendszerváltás előtt is létező gyakorlat volt, akkor is születtek 3000-es határozatok. Egy ilyen, az 1976-os 3446-os számú kormányhatározatszabályozta például „a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét”. Egy másik, a Minisztertanács 1986-os határozata a kétszintű bankrendszer kialakításához szükséges intézkedéseket rögzítette a bankreform előzményeként. Nem volt nyilvános a rendszerváltás előtt a pártállami vezetők bére – a bértáblát is 3000-es határozatban rögzítették. Végül a listát a Grósz-kormány 1987-ben nyilvánosságra hozta.

Borítókép: Néhány, időközben nyilvánosságra került 3000-as határozat a Bajnai-kormány idejéből / Fotó: Halász Nóra