Mészáros Lőrinc újabb újságokat vehet – átalakul a NER napilapbirodalma

Mészáros Lőrinc újabb újságokat vehet – átalakul a NER napilapbirodalma

Az Inform Média Lapkiadó Kft-t is bekebelezi a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt. – értesült a Zoom.hu. A következő hetekben eldőlhet a kormánypárti napilapok sorsa is. Újraindul-e a Magyar Nemzet, és ha igen, házon belüli konkurenciát jelent-e majd a Magyar Időknek?

Információink szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks fúziója a kelet-magyarországi médiacéggel várhatóan szeptemberben zajlik le. Az Inform Média volt informatikai vezetője már át is tette a székhelyét a Mediaworkshoz, hogy megkönnyítse az egyesülést. Egy másik, a lapcsoportra rálátó forrásunk azzal egészítette ki az információt, hogy ha a szeptember nem is feltétlen tartható, de az ősszel azért megtörténik az egyesülés.

A napilapok tartalmában látható jelei vannak a készülő átvételnek,

a horoszkóp már egy ideje a Mediaworks kiadványoktól érkezik, illetve több dizájnelemet is átvettek a lapok.

Az Inform Média mögött az a Heinrich Pecina áll, aki korábban a Mediaworks kiadó tulajdonosa volt, és 2016-ban megszüntette a Népszabadságot. Később eladta a médiacéget Mészáros Lőrincnek, majd ezt követően megszerezte a több kelet-magyarországi napilapot kiadó Russmediát, amely felvette ismét korábbi nevét, az Inform Médiát.

Az Informnak jelenleg három napilapja van, az Észak-Magyarország (BAZ megye), a Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és a Hajdú-bihari Napló (Hajdú-Bihar megye). Ezeknek megfelelően három megyei hírportál is a portfólióhoz tartozik, a Boon, a Haon és a Szon.

Informálisan már a választások alatt a Mészáros birtokon belül volt

Már a választási kampányban is erős volt a kapcsolat a Mediaworks lapjaival, a kormányt támogató, az ellenzéket lejárató propagandacikkek ugyanabban a formában, ráadásul egy időben jelentek meg a kiadványokban. Ezek alapján csak idő kérdése volt, hogy Mészáros mikor kebelezi be a keleti végeket. Levezényelték a személycseréket az újságoknál, több újságírót, szerkesztőt elküldtek, mostanra pedig sikerült stabilizálni valamennyire a létszámot.

Egyébként Mészáros engedélye nélkül nem is adhatnák el az Informot – erre utalt egy korábbi cikkében a 24.hu.

A szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB Bank finanszírozta ugyanis hitelezőként Pecinának a vételárat,

és a hitel miatt az Inform Médiára az MKB Bank zálogjogot jegyeztetett be. Ez pedig annyit jelent, hogy a pénzintézet engedélye nélkül a kiadó nem adható tovább újabb tulajdonosnak.

Konszolidálódik a NER országos napilapbirodalma is

A Hír TV bedarálásával új korszak kezdődik a magyar „médiapiacon”, elérkezett a NER-univerzumban a konszolidáció ideje, legalább is gazdasági értelemben. Arra nem lehet számítani, hogy ezen médiumok feladata megváltozna – vagyis maradnak a párt öklei – így tartalmi, szerkesztési oldalról nem csak gazdasági értelemben konszolidálják a NER-lapokat.

A Hír TV ismételt kormányközelivé tétele után sokakban felmerült, hogy a Fidesz mit kezd egyszerre két televízióval, amikor sem elegendő ember, sem erőforrás nincs a házimédia eltartására. Hasonló gazdasági konszolidáció előtt áll a hetilap- és a napilap-piac is. A Hír TV-vel párhuzamosan megszűnt a szintén Simicska Lajos által finanszírozott Heti Válasz, előbb a nyomtatott, majd az online kiadás is. Így a kormánypárti oldalon a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő maradt és a Bencsik András vezette Demokrata.

A NER-napilapok között is hasonló konszolidációra számít a piac, főleg miután a Magyar Nemzet újraindítása immár NER-kompatibilis formában merült fel újra.

Nem véletlen, ugyanis ami a Fidesz számára a televíziós piacon a Hír TV, az a napilapok esetében a Magyar Nemzet. A lap az utolsó Matesz-adatok szerint – 2018 első negyedév – hétköznapokon 12-13 ezer példányban kelt el, míg hétvégén 18 ezer fogyott.

A Magyar Idők és a Magyar Hírlap kiadója ellenben nem auditáltatja ezeket az adatokat

– így joggal élünk a gyanúperrel, hogy ezek példányszáma alig haladhatja meg a néhány ezret, ráadásul az elfogyó példányok többsége közületi megrendelés: kormányzati szervek, önkormányzatok, könyvtárak fizetnek elő a két lapra.

Nem kell három napilap a NER-nek?

A hazai országos napilappiac állapotáról sokat elmond, hogy a legnagyobb példányszámú politikai napilap, a Népszava, 2018 első negyedében hétköznaponként 19 ezres példányszámban kelt el, hétvégén pedig 22 ezret értékesítettek belőle. Mindeközben a Matesz-adatok szerint

a megyei napilapokból 20-50 ezres példányszámban vásárolnak naponta az olvasók – ezért is volt sokkal fontosabb a megyei napilappiac megszerzése a kormánypárt számára.

A 18 megyei napilapból 13-at a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks birtokol, valamint öt lapon Andy Vajna és a Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina osztozik.

Az országos napilapok piacán, amennyiben ősszel valóban újraindítják a Magyar Nemzetet, három NER-politikai kiadványnak és egy ellenzéki Népszavának kellene osztoznia. Előbbi három persze pénzügyileg jól megy, hiszen szerkesztőségeik bejáratánál csapatokban állnak az állami hirdetésközvetítők. Ennek ellenére érthető a konszolidációra való törekvés, hiszen eljöhet még az az idő – ha nem is a közeli jövőben –, amikor mégiscsak a piacról kell megélni.

Magyar Idők, a pénzügyi sikertörténet

A Magyar Idők az elmúlt években hullámzó teljesítményt nyújtott: 2015-ben még Napi Gazdaság Kft. néven működött, amikor Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője megvásárolta az akkor még gazdasági lapot kiadó céget. 2015 szeptemberétől az újság már Magyar Idők néven jelent meg, amely láthatóan meghozta üzleti értelemben az áttörést.

A vásárlás évében 872 millió forintos árbevételt produkáló cég 2016-ra 2,4 milliárdra tornászta fel bevételeit,

igaz, 2017-ben már csak 1,7 milliárd forint folyt a kasszába. A tavalyi forgalomvisszaesés okát a nyereség oldalán kell keresni: 2015-ben 343 millió forintos veszteség jött össze, amit igyekeztek nullára hozni. Ez sikerült is, hiszen 2016-ra 342,1 milliós nyereséget értek el, tavaly pedig ezek után már szolid 82 millió forintot hozott a cég a tulajdonosának.

Széles már eladta volna a Magyar Hírlapot

Kisebb fajsúlyú szereplő az SGH Vagyonkezelő Kft-n keresztül Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlap. Míg a Magyar Idők alkalmazotti létszáma 100 fő felett van, addig a Magyar Hírlapnál 50 ember dolgozik folyamatosan. Az újság 2006-ban került Széles Gábor tulajdonába, ami után a korábbi liberális napilap száznyolcvan fokos fordulatot vett.

Széles missziónak érezte, hogy tetemes magánvagyonával – amit még a rendszerváltás előtt alapozott meg – az akkor még erős médiaellenszélben küzdő Fidesznek média-hátországot biztosítson.

A nagyvállalkozó soha nem vett ki egy fillért sem a médiaérdekeltségeiből, azok csak vitték a pénzt – 100 milliárd fölötti vagyona miatt erre nem is volt rákényszerülve. Ennek ellenére az üzletember meg akart szabadulni médiaérdekeltségeitől, ám amíg az Echo Tv-t sikerült Mészáros Lőrincnek átadnia, a felcsúti milliárdos gázszerelő a Magyar Hírlapra nem tartott igényt.

A Magyar Hírlap az elmúlt években rendre 600-700 millió forintos árbevételt produkált, ami épp ahhoz volt elég, hogy pár millió forintos eredményt hozzon össze. Már ez is nagy szó, hiszen 2014 előtt a lap veszteséges volt, a mérlegadatok szerint az azóta eltel három évben pedig ugyan pozitívba fordult a mérleg, de a korábbi veszteségeket nem sikerült ledolgozniuk.