Nem fizet Brüsszel – Megugrott az államadósság

Nem fizet Brüsszel – Megugrott az államadósság

Július végén GDP 74,5 százalékára emelkedett az államadósság, így az elérte a 28 743 milliárd forintot – közölte a friss adatokat a Magyar Nemzeti Bank. A forint leértékelődése és az uniós támogatások elmaradása felelős az adósság növekedésért.

Az elmúlt fél évben átlagosan 4,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami az elmúlt évek legmagasabb növekedési üteme – ilyen növekedés mellett jelentősen kellene csökkennie az államadósságnak. Ennek ellenére 2017 év végi 27 359 milliárd forintról a második negyedév végére 28 743 milliárd forintra nőtt az állam adóssága, ami 1384 milliárd forintos növekedés félé év alatt – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB). (Az államadósságba már újra beszámítják az 100 százalékos tulajdonban lévő Eximbank Zrt. adósságát is, ami korábban szakmai vita tárgya volta az Eurostat és a magyar kormány között.)

GDP arányos az adósság a 2017 végi 73,6 százalékról 74,5 százalékra emelkedett – miközben elvileg a kormány az államadósság csökkentésért harcol és célként a GDP 60 százalék alá szeretnék nyomni az állam adósságát.

Ám a kormány hosszú távú államadósság elleni harcát rendre felülírják a rövid távú politikai célok. Most éppen az uniós támogatások megelőlegezése ez a rövid távú (gazdaság)politikai irány; mint az közismert a kormány az elmúlt években politikai szándékként tűzte ki az uniós támogatások minél gyorsabb elköltést – ennek végrehajtásra milliárdos prémiumokkal ösztönzik az állami alkalmazottakat –, ám egy ebbökkenő van; Brüsszel nem fizet a magyar kormánynak. Így kormány eladósodik, növeli az államadósságot, hogy kifizethesse a meg sem érkezett támogatásokat, holott lehet, hogy ezt a pénzt Brüsszel csak jövőre vagy 2020 után fizeti ki. Már ha éppen kifizeti, hisz a korrupciós ügyek miatt százmilliárd forintos nagyságrendben készül visszatartani Magyarországnak járó forrásokat.

A forintgyengülés is betett az adósságnak

Az uniós támogatások elmaradása mellett a forintgyengülés is növelte az államadósság mértékét, hisz a forint leértékelődik a devizaadósság forintban számolt mértéke megnövekedett. Az MNB adatai szerint a második negyedévben 698 milliárd forinttal nőtt az adósság – ebből 322 milliárd forint volt az átértékelődési veszteség. Az első negyedévben a 989 milliárd forintos növekedésből még csak 59 milliárd forintot bukott az állam az árfolyamon – vagyis a második félévben az Államadósság Kezelő Központ állampapír-kibocsátásokat visszafogta.

A kormány tervei szerint az idén – tavaly decemberi 73,6 százalékról – a GDP 69,9 százalékra kellene csökkenteni az államadósságot az immár 74,5 százalékról. Más szóval az előttünk álló hat hónapban GDP 4,6 százalékával, 1844 milliárd forinttal kellene csökkenteni az államadósságot. Ehhez az kellene, hogy Brüsszel megkezdje az utalásokat és a kormány második félévben szigorú költségvetési gazdálkodást folytasson, amit a választások megnyerése után akár meg is tehetne. Az eddig meghozott kormányzati intézkedések azonban nem épp spórolás irányába mutatnak. Ennek ellenére minimális esélye megvan annak, hogy az év végére 70 százalék alá csökkenjen az adósság – ám ez nagyobb részben Brüsszelen múlik.

Paks 2 újabb tőrdöfés lesz az államdósság elleni harcban

A fő probléma azonban az, hogy az a kormány 4,5 százalékos gazdasági növekedés mellett sem tudja csökkenteni a GDP-arányos államadósságot, akkor miként teszi majd ezt ennél alacsonyabb 2-3 százalékos növekedési környezetben. Mégpedig a Brüsszelnek benyújtott konvergencia-program nagyon ambiciózus – legalább is papíron, hisz 2022-re a mostani kormányzati ciklus végére már 60 százalék alatti (59,7) államdóssággal számol. Mindezt tették úgy, hogy a következő években felpörög Paks 2 építése, a maga 10-13 milliárd eurós költségével, ami önmagában 3000-4000 milliárd forinttal, vagyis a várható mai GDP 7-10 százalékával dobja meg az államadósságot.