Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Kormány és kormánypártok nélküli, 30 perces ülést tartott a Parlament

Kormány és kormánypártok nélküli, 30 perces ülést tartott a Parlament

Rövid és érdemi munka nélküli tanácskozást tartott pénteken az Országgyűlés, kizárólag ellenzéki témákkal és ellenzéki képviselők részvételével. A nyári, törvényalkotási szünetben jobbikos, LMP-s, DK-s és független képviselők kezdeményezésére tart rendkívüli ülést a parlament, ám távol maradnak a kormány és a Fidesz-KDNP képviselői, így – a megfelelő létszám hiányában – határozatképtelenség miatt semmi nem történik.

Két közös – jobbikos és LMP-s – javaslatról tárgyaltak volna: az ápolási díj emeléséről és a a devizahitel-károsultak megsegítéséről.

Az ülésnap bojkottját a kormánypártok azzal indokolták: “egyértelmű, hogy a devizahitelezési válságért felelős baloldali pártok egy öncélú politikai akcióhoz akarják felhasználni a devizahiteleseket”. Az ápolási díj ügyében pedig közölték, hogy zajlanak az egyeztetések, ősszel lehet is róla kormánydöntés. Az erőforrástárca ehhez annyit tett hozzá: szerintük is hiteltelen mindkét ellenzéki javaslat, azok csak „öncélú politikai akciók.

Magával vitázhatott az ellenzék

A kormány és a kormánypártok képviselőinek bojkottja miatt legfeljebb magával vitázhatott az ellenzék a rendkívüli ülésen: nem volt senki, aki a kormány részéről reagált volna napirend előtti felszólalásaikra. Így például a kormányzás felelősségére vonatkozóra sem, amit a jobbikos Varga-Damm Andrea mondott, és egy 2010. júniusi Orbán-nyilatkozatot idézett az üres kormánypárti padsorok felé fordulva.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka beszél az Országgyűlés rendkívüli ülésén MTI Fotó: Bruzák Noémi

Ebben a 8 évvel ezelőtti nyilatkozatban a miniszterelnök még azon sajnálkozott, hogy utvcára kerülnek emberek a hiteltartozásuk miatt. Idézett a képviselő egy másik, szintén 2010-es Orbán-nyilatkozatot, amelyben a kormányfő megemlítette az otthonápolást végzőket is. Ám Varga-Damm szerint egyik kérdésében sem tett előrelépéseket az elúlt 8 évben Orbán.

Szabó Tímea, a Párbeszéd-frakció vezetője szintén bírálta a távollévő kormánypártiakat. Jelezte, hogy a keresztényi értékek megőrzését szajkózó Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP nem emelt szót az elmúlt napokban, amikor több terhes anyukát, rokkantakat, időseket lakoltattak ki, tettek utcára, mert nem tudta fizetni a devizahitelét, pedig állítólag a kormány „megmentette a devizahiteleseket”. Úgy vélte,

ha a miniszteri fizetéseket lehet 2-3 szorosára emelni, akkor az ápolási díjat is lehetne.

Az LMP-s Csárdi Antal szerint csak szavakban a „Családok Éve” 2018, mert a kormány ezt tettekkel nem bizonyítja. A DK-s Arató Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány cserben hagyja az embereket, „az ápolási díj havi összege pedig annyi, amennyit Mészáros Lőrinc 12 másodperc alatt keres meg.” Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető pedig

Szent István intelmeit idézte a kormány figyelmébe: „semmi sem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg.”

Ezután az ülést vezető elnök, Latorcai János bejelenetette, hogy az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikóval szemben egy magánvádas ügyben kezdeményezték az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfügesztését, amiről a továbbiakban a mentelmi bizottság foglalkozik. (Magánvádas ügyekben az eddigi gyakorlat és szokásjog szerint nem szokták kiadni a képviselőt, csak közvád esetén.) Végül Latorcai megállapította, hogy csak 38 képviselő van jelen a 199-ből, így az ülés határozatképtelen. Ezzel érdemi döntések nélkül, bő 30 perc után véget ért a rendkívüli ülés.

Kevés a kormány adósmentése

Az ellenzék azért látta szükségét egy, a devizahitel-károsultakat segítő jogszabálycsomagnak, mert szerintük van e téren még tennivaló. A kormány viszont azt ismételgeti, mennyit tettek így is. Az erőforrástárca ide sorolta a devizahitelek forintosítását, és a tisztességtelen banki szerződések átírását, mellyel szerintük 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, és 1000 milliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok.

Fotó: AFP/Europress

Csakhogy – és erre felhívta a figyelmet elemzésében a Zoom.hu is – valójában csőd a kormány adósmentése. Egyrészt a forintosítással csak átmenetileg csökkentek a törlesztőrészletek, az árfolyam befagyasztása után pedig az árfolyamkülönbségből fakadó tartozás egy elkülönített számlán, újabb hitelként gyűlt tovább. A családvédelmi intézkedésnek kikiáltott magáncsőd lehetőségével pedig 3 év alatt csak 1300 esetben éltek.

Pedig az Európai Bíróság döntéseinek egyike lehetővé tette volna, hogy a kormány jobban megvédje a devizahitel-károsultakat. Horvátországban éltek is a lehetőséggel, de a magyar kormány nem. Ezért is ada be a jobbikos Varga-Damm Andrea saját törvényjavaslatát az LMP-sek támogatásával a végrehajtások, árverezések és kilakoltatások leállításáról. Erről itt írtunk bővebben:

Varga-Damm ejtette Orbánt, megírta a törvényjavaslatát és Dömötörrel tárgyalna

Benyújtotta a parlamentnek a devizahitel-károsultakkal szemben indított végrehajtásokat, ingatlan-árveréseket és a már elrendelt kilakoltatások leállítását azonnali hatállyal és határozatlan időre elrendelő törvényjavaslatát Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő.

Ápolási díj-emelés: talán ősszel

Még ennyi sem történt az ápolási díjak emelése ügyében. Noha a kormány azt állítja, hogy „a balliberális kormányokkal ellentétben a polgári kormány számos olyan intézkedést hozott, amely az ápolási díjat igénylőknek segít. Valóban, 2010 óta többször emeltek az ápolási díjak összegén, de az még mindig megalázóan alacsony, ráadásul nem is számít munkaviszonynak az ápolással töltött idő.

Jelentősen megemelné az ellenzék az otthonápolási díjakat Fotó: AFP/Europress

A Zoom.hu is többször írt már a témáról – az otthonápolás anyagi és jogi elismeréséért ugyanis jó ideje közdenek az érintettek. A szociális államtitkárság nemrég jelentette be, hogy széles körű párbeszédet indít az ápolási díj emeléséről – igaz, csak azután, hogy ennek érdekében civilek ismét tüntettek a Parlament előtt.

A július végi, sokadik demonstrációt azután hirdették meg, hogy előzőleg órákon át egyeztettek a kormány kijelölt képviselőivel a civilek, jelentősebb előrelépés mégsem történt az ügyben. Ami a kormány most Harrach Péter által érzékeltetett nyitottságát illeti, a Zoom.hu már korábban úgy értesült, hogy

az őszi parlamenti ülésszakban egy, a 2019-es költségvetéshez benyújtott módosítóval dönthetnek az emelésről.

Ezt nem várta meg a jobbikos Varga-Damm Andrea, és e témában is – szintén LMP-s támogatással – benyújtott egy törvényjavaslatot. Eszerint jövő júniusig 76 ezer forintra nőne az ápolási díj alapösszege. Sőt, volt már a témában egy másik – DK-s, független és jobbikos – ellenzéki indítvány is, amiben két dolgot javasoltak: ismerjék el munkaviszonynak azt az időt, amely alatt a hozzátartozó ápolási díjra jogosult, továbbá emeljék meg az ápolási díj összegét a minimálbér 100-180 százalékára. Ezt sem fogadták el.

Mi ez, kinek jár és mennyi?

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Alapösszegű ápolási díjra jogosult, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolását, gondozását végzi. A neki járó alap ápolási díj havi bruttó összege 2018-ban 32600 Ft. Ennél magasabb, emelt összegű ápolási díjra jogosult, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. A neki járó emelt ápolási díj havi bruttó összege 2018-ban az alapösszeg 150 százaléka, bruttó 48900 Ft. Ennél is magasabb, kiemelt összegű ápolási díjra jogosult, aki olyan személy gondozását, ápolását végzi, akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes, illetve olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. A részére folyósítandó kiemelt ápolási díj havi bruttó összege 2018-ban az alapösszeg 180 százaléka, bruttó 58680 Ft.

Végül két hete a KDNP-frakcióvezető Harrach Péter ígérte meg, hogy átviszik az ősszel a Parlamenten az otthonápolási díj emelését. A politikus azt mondta: ősszel előkerül a parlamentben ez a téma és lesz rá pénz. Ebben bíznak az ügyért küzdő civilek is, akik köszönik az ellenzéki pártok kiállását, de jelen helyzetben a kormánypártokon múlik, ez megvalósulhat-e. Közölték: tovább küzdenek a díjak minimálbérre emeléséért és munkaviszonnyá alakításáért – a petíciójukat eddig aláíró 35 ezer ember és 39 szervezet nevében is.

Borítókép: Üres padsorok a parlamenti ülésteremben / Fotó: Veres Viktor