Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ezt gondolják a nyugdíjasok a kormány új ötletéről

Ezt gondolják a nyugdíjasok a kormány új ötletéről

Januártól jelentős adókedvezményt kapnak a nyugdíjasok, ha dolgoznak, ám a kétmillió potenciális munkavállalóból egyelőre 50 ezren kérnek a kormány ötletéből.

A parlament már elfogadta a 2019-től érvényes adószabályokat, ezek szerint januártól a nyugdíj mellett munkát vállaló nyugdíjasnak nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, sőt, a munkaadó is megússza a 10 százalékos szociális hozzájárulási adót.

Így a nyugdíjasnak csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie, így elvileg azonos bruttó fizetés mellett magasabb nettó jövedelmet szerezhet a nyugdíjasok, mint az aktív dolgozók.

Ám mivel nem történik járulékfizetés – így nyugdíjbiztostáti jogot sem szerez a nyugdíjas munkavállaló – vagyis nem lesz lehetőség kiegészítő nyugdíjemelés kéréserére.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint azzal, hogy a nyugdíjasok magkapták a kedvezményt feleslegessé tették a nyugdíjas szövetkezetekben való munkavállalásukat. A kormány az adókedvezménnyel a már-már krónikus munkaerőhiányt kívánja enyhíteni, hogy minél több nyugdíjaskorú munkavállalót tartson meg a munkaerőpiacon. A GKI felmérése szerint azonban egyelőre nem látszik az a munkáshad amely kihúzná a magyar gazdaságot a munkaerőhiány csapdájából.

Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat. A GKI Zrt. 2018 júniusában 1000 fős, életkorra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív lakossági felmérést készített, melyben a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is szerepeltek. Ennek megfelelően az 1000 fős mintából 250 fő volt valamilyen nyugdíjas. Ez a 250 fős minta csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására, a fő tendenciák jelzésére azonban igen.

A nyugdíjasok 20 százaléka hajlana a munkavállalásra

A felmérés szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna el semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet. 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen, 5 százalékuk kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában, s mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Más oldalról viszont mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben – összegezhető a felmérés.

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában (20 százalék). A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább. Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalék a felsőfokú végzettségűek, 26 százalék a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A fiatal nyugdíjasok még dolgoznának tovább

A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont az ő nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége (60 százaléka) 60 és 70 év közötti.

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével természetesen csökken, s összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor körükből több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni.