Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Makacsul tartja magát a vallásosság az Egyesült Államokban

Makacsul tartja magát a vallásosság az Egyesült Államokban

Az amerikaiak 55 százaléka imádkozik naponta legalább egyszer a Pew Survey által készített felmérés szerint. Bár ez csak 6 százalékkal magasabb a globális átlagnál, a fejlett országok között kimagasló aránynak számít. De miért pont Amerika a hagyományos vallásosság utolsó bástyája a fejlett világban?

„Az amerikai öntudat a kezdettől fogva elválaszthatatlanul összefonódik azzal a ténnyel, hogy Amerikát Európából menekülő vallási migránsok alapították” – mondta el megkeresésünkre Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének valláskutatója. Máté-Tóth szerint a vallás az amerikai identitás kiindulópontja, hiszen itt a kezdetektől fogva egy olyan országot akartak létrehozni, amely megvalósítja a bibliai ígéreteket – ez maga az „amerikai álom”. De mit mondanak a számok?

A mostani felmérés során 102 országot vizsgáltak meg, a végeredmény pedig azt mutatja, hogy az Egyesült Államok az egyetlen fejlett és jómódú ország, ahol a vallásosság terén, valamint az imádkozás gyakoriságában is kiugró eredmények mutatkoznak. Azon országok között, ahol az egy főre jutó GDP 30 ezer dollár (8,3 millió forint) felett van, nagyjából az emberek 40 százaléka imádkozik rendszeresen. Európában ez a szám 22 százalék körül van, Nagy-Britanniában viszont mindössze 6 százalék.

Ezzel szemben az amerikaiak 55 százalékos aránya kiugróan magasnak számít.

Hasonló számokkal csak jóval szegényebb országokban, például Bolíviában, vagy Bangladesben találkozhatunk.

Néhány évvel ezelőtt készült egy hasonló kutatás, az akkori eredményekből is elég szépen kirajzolódott a kettősség, hogy míg a szegényebb országok életében meghatározó szerepe van a vallásnak, addig a gazdagabbaknál ennek épp az ellenkezője igaz. Az egyetlen nagy kivétel már akkor is az Egyesült Államok volt, ami bár a világ egyik leggazdagabb országának számít, a vallás szerepe továbbra is jelentős.

Az alábbi ábrán a 2015-ös kutatás eredményeit olvashatjuk le, jól látszik, hogy melyik országok számítanak vallásosnak, és melyek nem. Az amerikai válaszadók 53 százaléka mondta azt, hogy a vallás nagyon fontos szerepet tölt be az életében, míg a hasonló fejlettségű Németországban az emberek mindössze 21 százaléka.

Generally, poorer nations tend to be religious; wealthy less so, except for U.S.

A gondolat, miszerint a vallásosság és az vagyoni helyzet összefüggésben áll, egyáltalán nem új keletű: Pippa Norris és Ronald Inglehart már 2004-ben is „vallásossági szakadékról” írtak. A két szerző elmélete szerint a vallásnak az olyan gyenge és sebezhető társadalmakban jut nagyobb szerep, ahol az emberek jobban ki vannak téve például az elszegényedésnek. Ennek oka, hogy a vallás erősíti a közösségi kohéziót, és elősegíti a szolidaritást.

Akkor mégis hogyan lehet, hogy a világ egyik leggazdagabb országának számító USA-ban a vallás még mindig ennyire fontos?

Az egyik magyarázat a társadalmi egyenlőtlenséget teszi felelőssé. Ebben lehet is valami, ugyanis annak ellenére, hogy az USA a világ egyik leggazdagabb országa, a vagyoni egyenlőtlenségek terén is az élen jár. Vagyis a leggazdagabb és a legszegényebb amerikaiak között hatalmas szakadék tátong, így a szerényebb körülmények között élők számára a vallás továbbra is fontos helyet tölt be. Ugyanakkor a vagyoni különbségek nem magyarázzák meg teljesen a jelenséget.

A vallás az amerikai identitás kvintesszenciája

„Az amerikaiak magas mértékű vallásosságát nem magyarázzák a vagyoni különbségek, hiszen az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozók vallásossága minden társadalomban magasabb szokott lenni” – mondta el Máté-Tóth András, aki szerint a vallás már kezdetektől fogva elválaszthatatlan része az amerikai identitásnak.

„Amikor az amerikaiak vallásosságáról beszélünk, akkor ez alatt nem a személyesen és mélyen megélt hitre gondolunk, hanem egy olyan vallásosságról, ami a nemzeti identitáshoz kapcsolódik, és amit az amerikai szerzők »civil vallásnak« neveznek” – magyarázta a valláskutató.

Fotó: Spencer Platt/Getty Images

A civil vallás azt jelenti, hogy az amerikai polgári kultúrának bizonyos elemei vallási tartalmúak, mindenki által elfogadottak, ugyanakkor nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz. Például minden amerikai elnök utal első beszédében Istenre, a hálaadás napjának ünnepe kifejezetten az imádság és hálaadás ünnepe, és az amerikai dolláron az „Istenben bízunk” mondat szerepel.

Vagyis nem csak arról van szó, hogy az amerikaiak hisznek Istenben, és a társadalom nagyobbik része rendszeresen eljár istentiszteletre.

„Az amerikai vallásosság be van ágyazva ebbe a >>civil vallásba<< is.

És amíg Amerika létezni fog, addig az amerikaiság és a vallás nem választható szét”

– emelte ki a valláskutató.

Ugyanakkor Máté-Tóth azt is hozzátette, hogy Amerikában egészen másképp alakult a társadalom és vallás kapcsolata, mint például Európában.

„Az állam és egyház szétválasztása egészen másképpen zajlott le Amerikában, mint Európában. Éppen ezért, Amerikában a mai napig nincs meg a vallással szembeni kritikus hozzáállás, ami Európára jellemző. Az amerikaiak a vallást egy alapvetően pozitív folyamatnak látják, és nem egy gyanús dolognak. Európában a felvilágosodás következtében a vallásról a felettes hatalomra, a központi ellenőrzésre, az elnyomásra asszociálnak – ráadásul emellé jött még később a marxista valláskritika” – mondta el Máté-Tóth.

Az európai szekularizációról korábban írtunk már Zoom.hu-n, a témáról bővebben itt olvashatnak.

Így néz ki a keresztény Európa, amit Orbán Viktor annyira meg akar védeni

Így néz ki a keresztény Európa, amit Orbán Viktor annyira meg akar védeni Nyugat-Európa lakóinak mindössze 22 százaléka jár templomba.