Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

A magyar nőknek a stabil párkapcsolat a lényeg, nem a házasság

A magyar nőknek a stabil párkapcsolat a lényeg, nem a házasság

Hiába éli reneszánszát éli a házasságkötés, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2016-ban a gyerekek 43 százaléka házasságon kívül született az Európai Unióban. Ez 15 százalékos növekedést jelent 2000-hez képest, ami az elemzők szerint a családmodell lassú, de folyamatos változását jelzi. Tényleg az élettársi viszonyból született gyerekeké a jövő? Szakértőkkel beszélgettünk.

Mindegy a formája, a lényeg, hogy hosszútávú és biztonságos legyen – röviden így lehetne összefoglalni, mit várnak a mai fiatalok a párkapcsolatoktól.

„A kutatások azt mutatják, hogy a fiataloknak nagyon fontos, hogy párkapcsolatban éljenek, de ennek formája már hosszú évek óta lényegtelen a gyermekvállalás szempontjából. A hangsúly a stabilitáson van” – mondta a Zoom.hu-nak Szalma Ivett az MTA családszociológusa. A szakember szerint az élettársi kapcsolatok arányát az is emelte, hogy

a válások számának emelkedésével a házasság veszített az értékéből.

Az hosszú évek óta látszik, hogy a házasságkötések csökkenésével párhuzamosan növekszik a házasságon kívül született gyerekek száma. Így ma már nyolc uniós tagállamban (Hollandia, Portugália, Dánia, Svédország, Észtország, Szlovénia, Bulgária, Franciaország) magasabb a házasságon kívül született gyerekek aránya, mint a házasságban születetteké.

A házasságon kívül született gyerekek arányának változása 2000-2016 között.

Csakhogy folyamat nem minden európai országban tűnik ennyire egyértelműnek. Míg Hollandiában, vagy Franciaországban a házasság visszaszorulása és a házasságon kívül született gyermekvállalás növekedése látszik, addig Magyarországon és több más uniós tagállamban is fordulni, vagy legalábbis megtorpanni látszik a trend.

Esküvőpárti a magyar

Hazánkban a házasságon kívül született gyermekek aránya 2015-ben érte el a csúcspontját, ekkor az újszülöttek 48 százalékának nem voltak összeházasodva a szülei. Ez az arány 2016-2017-ben csökkenni kezdett, amit a KSH kutatói a házasságkötések elmúlt években tapasztalt emelkedésével magyaráznak. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa ugyanakkor arra figyelmeztetett: egyelőre nem tudhatjuk, hogy trendváltásról, vagy csak átmeneti ingadozásról van szó.

Ami biztos, hogy Magyarországon

tavaly 46 százalékkal kötöttek több házasságot 2010-hez képest.

Ezt több szakember is a kormány családpolitikai intézkedéseivel indokolja. Szalma Ivett szerint a családi adókedvezmény, a csok és az öröklési szabályok módosítása is abba az irányba terelte az embereket, hogy érdemes legyen megházasodni.

Szalma szerint ugyanakkor létezik egy általánosabb magyarázat is: a 2008-as gazdasági válság okozta bizonytalanság miatt sokan elhalasztották a házasságokat, a „feltorlódott” esküvőket pedig most pótolják be. Ezt igazolja, hogy az utóbbi években a harminc fölötti korosztály házasságkötési kedve nőtt meg leginkább.

Fotó: AFP/Europress

Az már kérdéses, hogy a házasságkötések reneszánsza tartós lesz-e: a KSH legfrissebb adatai azt mutatják, a házasságkötési kedv öt éven át tartó masszív növekedés után 2018-ra megtorpant Magyarországon. A most nyilvánosságra hozott Eurostat jelentés is arra enged következtetni, hogy az Európai Unióban tovább fog emelkedni az élettársi viszonyban élők száma.

A folyamat már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött, hiszen a házasság és a gyermekvállalás időpontja jóval későbbre tolódott a nagyszüleinkhez képest, a fiatalok számára pedig ma már természetes, hogy összeköltözzenek, mielőtt egybekelnének – ha egyáltalán egybekelnek. Sőt most már egyre több olyan házaspár van, akik tudatosan nem vállalnak gyereket.

„Magyarországon a nők döntő többsége a tartós, és biztos párkapcsolatot jelöli meg a gyermekvállalás előfeltételeként, és nem fókuszál a házasságra. A magyar nők legnagyobb félelme, hogy mi lesz, ha egyedül maradnak a gyerekkel” – mondta Szalma Ivett.

Biztosabb alapok

A házasságnak ugyanakkor vannak vitathatatlan előnyei is. Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője szerint a házasságon kívül született gyerekek könnyebben válnak egyszülőssé, mivel a házasság azért nagyobb stabilitást ad egy párkapcsolatnak.

„Persze a házasság sem ad teljes védelmet az egyszülősség ellen, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a házassággal még mindig kevesebb esélye van rá, hogy az egyik szülő magára marad a gyermekével” – mondta a Zoom.hu-nak.

A magyarok családszeretők, de a házasságot egyre kevesebb fiatal tartja fontosnak. Fotó: AFP/Europress

Azt pontosan senki sem tudja, hány egyszülős család lehet Magyarországon, de körülbelül 300 ezerre teszik a számukat, ezek a családok valamivel több mint félmillió gyerekeket nevelnek, vagyis

összesen 800 ezer érintett lehet.

„Ez kifejezetten magas szám, főleg ha a hazai gyerekszám mellett nézzük. A magyar számok európai viszonylatban mégsem számítanak kiugróan magasnak, bár az élbolyban vagyunk. Az elmúlt 20-40 évben nagyjából megduplázódott az egyszülős családok száma, ez egy olyan nemzetközi tendencia, amivel szembe kell nézni” – mondta Nagy Anna.

Nagy szerint a családok döntő többsége válás, vagy özvegyülés miatt válik egyszülőssé, igaz ez a házasságban, és az élettársi viszonyban élőkre egyaránt vonatkozik.

Magyarországon az állam külön nem, csak szociális alapon segíti az egyszülős családokat. Az egyedülálló szülők életét segítheti a most tavasszal létrehozott Egyszülős Központ, ahol gyakorlati és lelki támogatást is adnak az érintetteknek.

„Tavaly készítettünk egy kutatást, hogy a központ tényleg abban tudjon segíteni, amire a szülőknek szüksége van. Kiderült, hogy az anyagi problémákon felül, a legnagyobb problémát az elmagányosodás és elszigetelődés okozza. Nagyon egyedül maradnak ezek a szülők, mind lelkileg, mind praktikus szempontból” – tette hozzá Nagy Anna.