A South Parkban nem utálják annyira Kanadát, mint most Szaúd-Arábiában

A South Parkban nem utálják annyira Kanadát, mint most Szaúd-Arábiában

Kiutasított nagykövet, befagyasztott kereskedelmi kapcsolat, hazarendelt egyetemisták, leállított repülőjáratok – mindez egy Twitter-üzenet miatt. Szaúd-Arábia és Kanada diplomáciai háborúja mögött azonban sokkal több rejtőzik, mint egy trónörökös szeszélye.

A közösségi média használatának veszélyeire gyakran figyelmeztetnek szakértők, de arra valószínűleg senki nem számított, hogy egy átlagosnak tűnő Twitter-üzenetből valaha is teljes diplomáciai háború keletkezik. Már ha persze Donald Trump amerikai elnök Tweetekben formát öltött ámokfutásait most figyelmen kívül hagyjuk. Márpedig pontosan ez történt, amikor a kanadai külügyminisztérium posztolt egyet a népszerű közösségi oldalon.

„Kanada nagyon aggódik civil és nőjogi szervezetek aktivistáinak újabb letartóztatása miatt Szaúd-Arábiában, Samar Badawit is beleértve. Felszólítjuk a szaúdi hatóságokat, hogy azonnal engedje szabadon őt és más békés emberi jogi aktivistákat” – szólt az üzenet.

A kiírás néhány országtól talán furcsa lett volna, de Kanadától kevésbé. Mióta az Egyesült Államok elnökét Donald Trumpnak hívják, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és kormánya az eddiginél is jobban odafigyel az emberi jogok helyzetére a világban, és ahol kell, ott a nyilvánosság előtt is felemeli a szavát. Néhány szakértő már egyenesen úgy fogalmaz, hogy Ottawa átvette Washington korábbi szerepét, mint az emberi jogok védelmezője a világban.

Malala Juszufzai Nobel-békedíjas pakisztáni jogvédő (j) és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök: nem csak a zoknijaival szerzett hírnevet. (MTI/EPA/Laurent Gillieron)

A hátteret ismerve tehát még inkább meglepő, milyen következményei lettek ennek a néhány sornak. Ahogy a Foreign Policy diplomáciai szaklap fogalmazott: Kanada nem szankciókat vezetett be Szaúd-Arábia ellen, nem sértegette az iszlámot, egész egyszerűen csak egy két hete bebörtönzött nőjogi aktivista szabadon engedését követelte a szunnita királyságtól.

Ehhez képest a szaúdi állam válaszul:

  • kiutasította a kanadai nagykövetet, a sajátját pedig hazahívta konzultációra,
  • felfüggesztette a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat,
  • leállította a szaúdi légitársaság kanadai járatait,
  • megszüntette a diákcsere-kapcsolatokat és 16 ezer, Kanadában tanuló szaúdi diákot utasított, hogy térjen haza, vagy keressen magának más országban iskolát,
  • felfüggesztette az egészségügyi kezelésekre vonatkozó programokat,
  • valamint a szaúdi jegybank és az állami nyugdíjalapok elkezdték felszámolni kanadai részvény-és kötvényállományukat.

Más szóval: finoman szólva is túlzásba esett. A kérdés már csak azért, miért.

Egy trónörökös mind felett

Miközben a világ nagy részének teljesen váratlan és mindenekelőtt érthetetlen volt a szaúdi válaszreakciók sora, a térséget jobban ismerők szerint semmi meglepő nem volt a rijádi intézkedésekben.

Szaúd-Arábia királya jelenleg Szalmán bin Abdel-Azíz, kijelölt utódja pedig 32 éves fia, Mohamed bin Szalmán. Ez nem volt mindig így: Mohamed herceg csak 2017 óta trónörökös, édesapja ekkor váltotta le a két évvel korábban a posztra kinevezett unokaöccsét, Mohamed bin Najefet.

A szaúdi trónörökös a külpolitikában is agresszív, de nem mindig sikeres. Fotó: MTI/EPApool/Olivier Douliery)

A forrófejűnek tartott Mohamed bin Szalmán (ahogy a nemzetközi színtéren hívják, MBS) azóta is mindent megtesz, hogy bebiztosítsa hatalmát és tekintélyt szerezzen magának mind otthon, mind pedig külföldön. A korrupcióellenes bizottság vezetőjeként tavaly például az volt az első intézkedése, hogy elrendelte a királyi családhoz tartozó tizenegy herceg, négy tárcavezető és mintegy harminc volt miniszter őrizetbe vételét. Emellett az ő nevéhez fűződik a Vision 2030 névre keresztelt reformcsomag is, melynek keretében már a nők is vezethetnek autót, stadionokba is ellátogathatnak és a fiatalok járhatnak koncertekre, moziba, sőt a herceg

a mindenható vallási rendőrség jogait is megkurtította.

Csakhogy ami egyes társadalmi rétegeknek a haladás előszele, az a konzervatívok egy részét és a vallásrendőrséget is felháborította. A reformprogramok másik pillére, az állami bürokrácia csökkentése is érzékenyen érint sok szaúdit, az elbocsátások miatt egyre többen veszítik el az állásukat.

A koronahercegnek ezért életbevágó, hogy keménykezű vezetőnek állítsa be magát, amire tökéletes alkalom volt a kanadai bírálat.

„Mióta Mohamed bin Szalmán hatalomra került, még jobban elnyomják a rendszer kritikusait. A mostani helyzet is csak annak a bizonyítéka, hogy a trónörökös próbálja másokra hárítani a felelősséget” – nyilatkozta a CBS hírtelevíziónak a Human Rights Watch jogvédő szervezet szaúdi kutatója.

Erre szolgálhatott az újabb emberi jogi aktivisták bebörtönzése is: Mohamed bin Szalmán ezzel is megüzente, hogy mindenki elégedjen meg azokkal a reformokkal, amelyeket ő bevezetett, és senki ne lépje át az általa megszabott határokat.

Kitágult határok

A Kanada elleni kirohanás másik fele már nem az otthoniaknak, hanem a nemzetközi közösségnek szól. Egyrészről Rijádnak kapóra jött a kanadai kritika, hiszen a válaszreakcióval elterelhetik a figyelmet egyébként katasztrofális külpolitikájukról. Másrészről az is elképzelhető, hogy Washingtonban akar jó pontokat gyűjteni.

Donald Trump nem akar közbeavatkozni. Fotó: AFP/Europress

Donald Trump amerikai elnök viszonya nem éppen felhőtlen a kanadai kormánnyal, és nem nehéz észrevenni azt sem, hogy a Fehér Ház most is távol tartja magát a két ország vitájától.

„A két félnek együtt kell megoldania ezt a nézeteltérést. Mi ezt nem tudjuk helyettük megtenni” – nyilatkozta a sajtónak a Fehér Ház szóvivője. Erre azonban egyelőre sem a kanadaiak, sem pedig a szaúdiak nem hajlandóak.

Több szakértő attól tart, hogy az esetnek hosszú távú következményei lehetnek az egyetemes emberi jogokra. Ha az Egyesült Államok nem lép fel határozottabban az ügyben,

az felbátoríthat más autoriter rezsimeket is a jogsértésekre,

és a mostanihoz hasonló diplomáciai csörtékre.

„Szaúd-Arábia viselkedését sok szempontból a Trump-adminisztráció teszi lehetővé azzal, hogy eltávolodik az emberi jogsértések bírálatától. Az Egyesült Államok elnöke kitágította a normál viselkedés határait. Emiatt pedig más országok sokkal szabadabban mozoghatnak ezek között a határok között” – nyilatkozta a Brookings Institute kutatója, Hady Amr.