A krónikus betegellátás színterévé válhat a Szent Imre a szuperkórház miatt

A krónikus betegellátás színterévé válhat a Szent Imre a szuperkórház miatt

Hiába újult még 20 év alatt 20 milliárd forintból a Szent Imre Kórház, funkcióját veszti, ha megépül a dél-budai szuperkórház. László Imre, a korábbi igazgató a Zoom.hu-nak arról beszélt, már tíz évvel ezelőtt is mindenki tudta, hogy tökéletesen megfelelne erre a célra az intézmény, de a főváros másként döntött és elpazarolt több száz millió forintot egy helikopter-leszállópályára.

„Amikor tíz évvel ezelőtt én voltam kórház vezetője, és a rekonstrukció második üteme zajlott, megkértem a tervezőket, hogy vizsgálják meg, a terület beépítettségi fokának figyelembe vételével van-e lehetőség arra, hogy olyan épületszárnyat húzzanak fel, ami be tudja fogadni a hiányzó szakmákat” – mondta a Zoom.hu-nak László Imre, a Szent Imre Kórház korábbi igazgatója.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere épp Szent Imre Kórházban tartotta azt a sajtótájékoztatót, amikor a dél-budai centrumkórház építését jelentette be MTI Fotó: Mónus Márton

A Demokratikus Koalíció szakpolitikusát a szakma egybehangzó véleményéről kérdeztük, azaz, hogy a kormány által tervezett dél-budai centrumkórház megvalósítása a Tétényi úti intézmény felújításával történhetne meg a leghatékonyabban. Mint megírtuk, ehelyett egy teljesen új épületet húznak fel a XI. kerületi Dobogó városrészben.

László Imre kiemelte, a tervezők egy évtizeddel ezelőtt azt mondák: a Szent Imrében minden adott ahhoz, hogy átalakítsák, és betöltse ezt a funkciót.

„Ezt nem csak én és a tervezők gondoltuk így, később az a 14 fős szakmai stáb is hangoztatta, amelyiknek az volt a feladata, hogy megkeresse a dél-budai régió legalkalmasabb helyszínét. Nem csak a bővíthetőség volt egyébként fontos szempont. Könnyen megközelíthető és ismert kórházat találtak”– hangsúlyozta.

László Imre MTI Fotó: Bruzák Noémi

Úgy tudjuk, a csapat javaslatát a kormány nem vette figyelembe, fideszes frakció ötlete a dobogói telek beépítése volt, amihez végig ragaszkodtak.

László Imre 2001-ben került a kórház élére, akkor fejeződött be a rekonstrukció első, hároméves üteme. A második 2007-ben kezdődött és 2011-ig zajlott. Mint lapunknak elmondta, mindent elkövetett azért ez idő alatt, hogy a sürgősségi ellátás szempontjából tökéletes helyen fekvő intézmény rendelkezzen azokkal a szakmákkal, amelyek szükségesek a sürgősségi ellátáshoz, és egy színvonalas baleseti sebészeti osztály jöjjön létre.

Ehhez azonban elmondása szerint a főváros nem járult hozzá.

Két körben újult meg, most fölöslegesség válhat Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

László Imréék szerették volna baleseti sebészetet, de szükség lett volna az invazív kardiológiai ellátás lehetőségének a megteremtésére is, hogy infarktusos betegeket fogadhassanak.

A főváros azonban paradox módon csak egy helikopter-leszállópályát épített, arra több száz millió forintot áldozott. Az ellátáshoz szükséges szakmákat azonban nem engedte ide helyezni.

„Amikor arra készültünk, hogy a Szent Imre Kórház a sürgősségi ellátó intézmény legyen a régióban, akkor tehát leszálló is épült. Ott azonban eddig egyszer landolt az Országos Mentőszolgálat helikoptere: amikor kipróbálták. Azóta senki sem használta. Jelenleg sincs ugyanis olyan szakma az épületben, ami indokolná ennek használatát”– tette hozzá a szakpolitikus.

Senki sem használja Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

A szakember szerint 30 milliárd forintból tokkal-vonóval elkészülhetne a szuperkórház a Szent Imréből.

Mint mondta, az alapok megvoltak hozzá, a két említett ütemben egyetlen épületszárny kivételével valamennyi megújult. Ha pedig – mint szó van róla – elviszik onnan a szakembereket az új intézménybe, akkor a krónikus betegellátás színterévé válik. Ez nem lenne probléma, ha az utóbbi 20 évben nem költöttek volna rá mintegy húszmilliárd forintot.

A dobogói tervek jelenleg 160 milliárd forintnál tartanak, ez azonban László Imre szerint biztosan nem áll meg itt. Mint mondta, a kivitelezők hamarosan rájönnek, hogy laza az altalaj és komoly statikai munkára van szükség. Ki kell még alakítani az oda vezető tömegközlekedést és útrendszert, így az összköltség meghaladhatja majd a 300 milliárd forintot is.

Borítókép: Ivándi-Szabó Balázs