Például ezért menekülhetnek tömegesen az egyenruhások a rendőrségtől

Például ezért menekülhetnek tömegesen az egyenruhások a rendőrségtől

Somogy megye rendőrfőkapitánya előbb parancsba adta, hány embert kell tetten érniük a rendőröknek az év végéig és hogy mi történik, ha nem teljesítik a kvótát, majd „félreértelmezés miatt” később visszavonta azt.

„Itt az ideje nekiállni dolgozni!”

– adta ki a parancsot 2018. július 11-én Somogy megye rendőrfőkapitánya egy a Zoom.hu birtokába került, eligazításról szóló dokumentum szerint. Hogy „egészen pontos legyen a feladatmeghatározás”, utasította a Kaposvári Rendőrkapitányságot, hogy

  • a körzeti megbízotti alosztálynak heti négy, azaz az év végéig száz, a kapitánysághoz tartozó öt őrsön pedig őrsönként kettő, azaz év végéig ötven bűnözőt kell tetten érni.
  • Ezen kívül a körzeti megbízottaknak hetente három, míg az őrsöknek egységenként harmincöt bűncselekmény-gyanús előállítást is végre kell hajtaniuk (jelentsen bármit is a bűncselekmény-gyanús előállítás).

A főkapitány azt is előírta, hogy a közterületen járőröző rendőröknek miképpen kell szankcionálniuk a szabályszegőket:

  • az esetek felében figyelmeztetéssel, míg 35 százalékukban helyszíni bírsággal kell zárulniuk az intézkedéseknek, és csak a fennmaradó 15 százalékban kell feljelentést tenniük a rendőröknek.

A feljegyzésből az viszont nem derül ki, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy héten keresztül egyetlen bűncselekményt sem követnek el a kaposvári kapitánysághoz tartozó rendőrőrsök körzetében, és így senkit nem tudnak tetten érni.

Az ellenben egyértelműen megfogalmazódott a parancsban, hogy ha valahol nem teljesítik az előírt normákat, ott minden rendőr kimarad a következő évi teljesítmény alapú jutalmazásból.

„Kifogás, magyarázkodás, vélemény nem lehet”

– olvasható az eligazításról készült feljegyzés végén.

És valóban: a Nagybajomi Rendőrőrsön szolgáló rendőrök az eligazítás előtti éjszaka csupán 16 embert igazoltattak és öt sofőrt szondáztattak. Feletteseik – a birtokunkban lévő irat szerint – nem fogadták el tőlük azt a magyarázatot, hogy

„arrafelé a tyúkokkal fekszenek az emberek”.

Kerestük az ORFK-t, hogy megtudjuk, ki adta ki az utasítást az előírt kvótákról, helyettük – érintettségük okán – a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság válaszolt.

Kérdésünkre azt írták, nem létezik központi direktíva a rendőri intézkedések számát és a szabályszegések elbírálását illetően, ugyanakkor pár sorral lejjebb kifejtették: „A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság egyik kiemelt célja a bűncselekmények elkövetőinek tettenérése, elfogása és előállítása, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy szavatolják, illetve tovább javítsák a közbiztonságot. (Konkrétan ez a rendőrség közterületi szolgálatának a törvényben előírt feladata – a szerk.)

Mindezek okán a Kaposvári Rendőrkapitányság részére a hatékonyabb rendőri munkavégzés céljából meghatározásra kerültek bizonyos normák és elvárások. A feladatmeghatározás helyi szinten történő félreértelmezése okán az visszavonásra került.”

Szerintük ugyanis a rendőrök tevékenységének legfőbb célja az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének javítása, a közrend és a közbiztonság fenntartása. A statisztikai adatok csupán a vezetői döntések meghozatalához, „a stratégiai célok elgondolásához” szükségesek, melyek eléréséhez meg kell tudni fogalmazni a végrehajtó állomány részére a konkrét feladatokat – tették hozzá.

A retorziót érintő, teljesítményalapú megvonást firtató kérdésünkre egy belügyminisztériumi rendelettel feleltek: „A teljesítményértékelést a 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet szabályozza, ami többek között arról rendelkezik, hogy az egyén konkrét eredményeinek, kompetenciáinak mérésén, elemzésén alapul a teljesítmény megállapítása”.

Az ugyanakkor továbbra sem világos, hogy vajon törvényes-e parancsba adnia egy rendőrkapitányságnak a tettenérendő, vagy bűncselekmény gyanújával előállítandók számát (még ha később vissza is vonja azt), mint ahogy az sem, hogy vajon nem minősül-e zaklatásának, ha a rendőr felettesi nyomás hatására ellenőrzi vagy épp előállítja az állampolgárt.