Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Gendersemleges nevelés – mit is jelent ez pontosan?

Gendersemleges nevelés – mit is jelent ez pontosan?

A leginkább svédországi példákkal illusztrált, nemsemleges/gendersemleges nevelés hazánkban kapott már hideget-meleget, főként olyanoktól, akik a megszólalásuk alapján, nem igazán voltak tisztában mit is jelent ez a szó. Így nem csoda, hogy a magyar közönség szkeptikusan áll ehhez az irányzathoz, hiszen olyan közhelyek lengik körül, mint „semleges nemű gyerekek” és a felnőttkori „párkapcsolati problémák forrása”.

Mitől is nevel valaki gendersemlegesen?

Pedig semmi egyébről nincs szó, minthogy a szülők nem erőltetik rá csemetéikre a társadalmilag kreált nemi sztereotípiákat. Hiszen már maga az angolszász „gender” szó sem jelent egyebet, mint a biológiai nem szerint elvárt személyiségjegyek összességét – például, hogy a férfiak arcán ugyan le nem gördülhet egy könnycsepp sem és hogy a nők tehetségtelenek a volán mögött.

Kénytelenek vagyunk ennél a résznél kicsit angolozni, hiszen a magyar nyelvben a nemeknek nincs ilyen megkülönböztetésük: az angolban viszont a „sex” jelenti a biológiai nemet, a „gender” pedig az előbb említett nemek szerinti, társadalmi és kulturális viselkedésmintákat.

„A neurológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy

a férfi és a női agy között igen apró különbségek vannak csak”

– magyarázta Szél Dávid, pszichológus. – Így ez nem indokolná olyan dolgok feltételezését, hogy van, amiben a nők »gyengébb képességűek«.”

Tehát aki a nemsemlegesség jegyében szeretné nevelni gyermekét, annak semmi mást nem kell tennie, mint az egyenlőség szellemében tenni azt. És hogy ez hogyan is néz ki a gyakorlatban? Szimplán úgy, hogy a szülő feltételezi, hogy akár fiú, akár lánygyermeke születik, azok azonos képességekkel rendelkeznek. A lányokat sokszor a külsejükben erősítették meg eddig, a fiúkat pedig a mentális és fizikai képességeikben – pedig ez utóbbi mindkét nemnek hasznára válik. Onnantól, hogy egy kislány nem mindig a „szép vagy” kifejezést hallja a rokonoktól, hanem biztatást kap arra, hogy aktívan alkosson valamilyen területen, nagyobb lendülettel fog majd bele a tevékenységeibe.

Az óvodába, iskolába kerüléskor pedig felmerülnek majd a különböző sportkörökre vagy szakkörökre való jelentkezések lehetőségei. A gendersemleges nevelést követők az összes opciót egyformán felajánlják gyermeküknek, nem hangsúlyoznak olyan közhelyeket mint, hogy a „fiúk focira mennek, a lányok pedig balettórára”– egyszerűen nincs fiús és lányos sport, csak sportok vannak. A gyerek pedig szabadon választ. Ugyanez vonatkozik a ruházati cikkekre és a játékokra is, a gyermek

tetszés szerint babázhat vagy autózhat,

függetlenül attól, hogy biológiai értelemben fiúnak vagy lánynak született e.

Természetesen a szülők módszere mellett az oktatási intézmények is hatással vannak a gyermekekre, ahol, a szülő elképzelésével ellentétben, előfordulhat, hogy hangsúlyozzák a nemi sztereotípiákat – de a pszichológus szerint ez „ellen” otthon lehet tenni.

„A gendersemlegesség tehát nem azt jelenti, hogy a szülő nem ejti ki a száján, hogy kislányom, vagy kisfiam, hanem hogy nem társít különböző képességeket ahhoz, hogy gyermeke milyen neműnek született.

A képességeinket ugyanis nem a nemi szerveink határozzák meg.”

Milyen felnőtt lesz az így nevelt gyermekből?

A legtöbb tévhit azzal kapcsolatban érkezett a genderelmélethez fűződően, hogy befolyásolhatja-e a gyermekek szexuális identitását az ilyen típusú nevelés. Mivel a szexuális orientáció nem választás vagy nevelés kérdése, erre egyetlen válasz létezik: nem.

„A szabadon nevelt gyerekek könnyebben felismerik saját igényeiket és vágyaikat,

így ha valaki például transznemű, megkönnyíti számára az utat és könnyebben tud kommunikálni a felismerésről, de nem a nevelés miatt »válik transzneművé«”– magyarázta Szél, aki szerint az egyenlőségelvű nevelés pozitív hatással van a munkahelyekre és a párkapcsolatokra is.

Borítókép forrása: AFP/Europress