„Ha a mínusz 15 nem visz be valakit a szállóra, a rendőri intézkedés miért vinné?”

„Ha a mínusz 15 nem visz be valakit a szállóra, a rendőri intézkedés miért vinné?”

Sokkal részletesebbé váltak a júliusi módosítással a hajléktalanság büntethetőségének a keretei, egy az eddiginél sokkal aprólékosabban szabályozott eljárásban büntethetik az utcán élőket. Misetics Bálint szociálpolitikus, az AVM aktivistája szerint azoknak a szempontjait szolgálják ezek a lépések, akiket zavar az utcán élés és nem azok érdekét, akik az utcán élnek.

Nem sokkal azután, hogy egyik első intézkedései között az újabb fideszes kétharmad alaptörvényileg tiltotta be Magyarországon az életvitelszerű közterületen tartózkodást, vagyis a hajléktalanságot, a parlament az szabálysértési törvényen is módosított és szigorította az otthontalanok vegzálásának szabályait.

Eddig is büntetni akarták

Az utcán élés eddig is büntethető volt, hiszen 2013-van példátlan módon a parlament alkotmányosan rögzítette a hajléktalanság büntethetőségét azzal, hogy jogszabályban vagy helyi rendeletben korlátozhatóvá tette az életvitelszerű közterületi tartózkodást „ a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében”. A szabálysértési törvény 2013-as módosítása két esetben nevezte meg szabálysértésnek a hajléktalanságot: világörökségi területen, illetve és az önkormányzatok által helyi rendeletben kijelölt helyeken.

Budapest, 2017. szeptember 18.
Hajléktalan pár egy elhagyatott fővárosi trafóházban 2017. szeptember 18-án.
MTI Fotó: Mónus Márton

A mostani, október 15-én hatályba lépő törvénymódosítás ebből a szempontból a legdrasztikusabb, ugyanis

most már mindenhol szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik.

A hajléktalanság meghatározása nem változott, csupán annyiban, hogy eddig a kijelölt területekre vonatkozott, mostantól pedig általában a közterületre vonatkozik.

„Életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a kijelölt területen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a kijelölt területen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a kijelölt területen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló kijelölt területen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a kijelölt területen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.”

A szankciók között eddig is szerepelt a közmunka, a pénzbírság, sőt az elzárás lehetősége is, Utóbbi abban az esetben, ha az elkövetést megelőző hat hónapban már kétszer felelősségre vonták. Most azonban jóval szigorúbban csapnak le a hajléktalanokra. Ugyanis aki az utcán él, figyelmeztetésben részesül. A szabálysértési eljárás elől ugyan mentesülhet, két feltétellel:

  • ha arrébb megy és egy kicsit távolabb „hajléktalankodik” („az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja” – szól a törvény betűje)
  • vagy elfogadja a felajánlott segítséget, és igénybe veszi a hajléktalan ellátást.

Csakhogy ha a két fenti dologra nem hajlandó, akkor jön a szabálysértési eljárás. Illetve akkor is ez következik, hogy ha 90 napon belül háromszor már figyelmeztették, negyedik alkalommal automatikusan elindul az eljárás. És újabb súlyos fejlemény, hogy egy új adatbázist hoznak ebből a célból létre, amely legfeljebb 90 napig tárolja a szabálysértési figyelmeztetés tényét.

Pénzbírsággal mostantól nem sújtható a hajléktalan, viszont azonnal rendőrségen kell előállítani, és szabálysértési őrizetbe kerül. A törvény nagyvonalúan intézkedik róla, hogy

„a rendőrség a szabálysértési őrizet ideje alatt gondoskodik az elkövető tisztálkodásáról és tiszta ruhával történő ellátásáról.”

A bíróságnak első fokon 72 órán belül, másodfokon 30 napon belül döntenie kell a hajléktalan ügyében. A módosítás értelmében „figyelmeztetés intézkedés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, elzárás szabható ki.” Arra viszont mindenképpen elzárás vár, akit hat hónapon belül korábban már kétszer elítéltek.

Nem is tartatták be a törvényeket

„Bizonyos, a törvény szerint indokolható esetekben eddig is büntethető volt a hajléktalanság, azonban a hatóságok nem tartatták be a jogszabályt – jelentette ki a Zoom.hu-nak Misetics Bálint szociálpolitikus, a hajléktalanság ellen küzdő csoport, A Város Mindenkié (AVM) egyik aktivistája. – Megvoltak az erre vonatkozó jogszabályi lehetőségek, nem az Alkotmánybíróság, nem a Kúria, nem a civilek akadályozták meg a hatóságokat. Valójában csak 2014-ben, az önkormányzati választások körül indultak nagyobb számban ilyen szabálysértési eljárások, 2016 óta azonban egyetlen egyet sem folytattak le.”

Budapest, 2017. február 3.
Hajléktalanok kérdőívet töltenek ki a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány női éjjeli menedékhelyén 2017. február 3-án. A szakemberek egy anonim kérdőív alapján próbálják felmérni a hajléktalanok igényeit, társadalmi és szociális problémáit. Idén először részletesen rákérdeznek a drog- és egyéb pszichoaktív szerhasználatra is.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Misetics Bálint szerint nem látni, mi indokolja a hajléktalanság példátlan, alkotmányos betiltását, illetve a büntethetőség szigorítását. Az egyik lehetséges ok az lehet, hogy a hatóság vonakodott betartatni a jogszabályokat, vagyis a törvénymódosítás jelzés is lehet a rendőrség felé. Az aktivisták ugyanis azt tapasztalták, hogy még olyan kiemelt helyeken is, mint például a budapesti Blaha Lujza tér aluljárója – ahol eddig is lehetőségük lett volna fellépni –, számos esetben a rendőrök nemcsak a hajléktalanság, hanem olyan szabálysértések ellen sem léptek fel, mint a közterületi alkoholizálás, dohányzás, „zaklató jellegű” kéregetés vagy garázdaság. Ezzel pedig még a szociális munka feltételeit is nehezítették.

Azokat szolgálja, akiket zavarnak a hajléktalanok

Az új szabályok, ha valóban be akarják tartatni őket, akkor a szociálpolitikus szerint hatalmas terhet róhatnak az állam több területére is: a rendőrségre, az igazságszolgáltatásra, a szociális ellátásra és adott esetben a börtönökre is.

A hajléktalanság kriminalizálása, alkotmányos betiltása Misetics Bálint szerint több szempontból is rossz kiinduló alapból születik meg. Természetesen felvethető, hogy egy fedél nélkül élő embert szűken körülhatárolt esetekben akár a kifejezett beleegyezése nélkül is meleg helyre lehessen vinni akkor, ha ennek hiánya az életét veszélyezteti – például egy nagyon idős vagy beteg embert a legnagyobb téli fagyban. Azonban szerinte társadalmi változás, egy probléma megoldása nem érhető el úgy, ha éppen a problémában érintetteket nem veszik figyelembe. Úgy véli, egyértelmű, azoknak a szempontjait szolgálják ezek a lépések, akiket zavar az utcán élés és nem azok érdekét, akik az utcán élnek.

Lakhatás helyett elzárásra költenek

„Akit a mínusz 15 fok télen nem visz be egy szállóra, azt a rendőrségi intézkedés sem fogja. Jelenleg nem az a kérdés, hogyan lehetne kényelmesebbé tenni a benti létet, a hajléktalanszállókat, hanem az a kormány kérdése, hogyan lehetne kényelmetlenebbé tenni a kinti, utcai létet. A félő az, hogy az intézkedésekkel azt lehet elérni, hogy a hajléktalan emberek elmennek olyan helyre, ahol nehezebben találják meg őket. Így viszont a szociális munkások is nehezebben találják meg őket, amivel nő például a kihűlés veszélye is.”

Azt is hibás kiinduló alapnak tartja, hogy a hajléktalanok számára lenne elég hely a szállásokon. Egyrészt azt sem tudni pontosan, hogy hány érintettről beszélünk, de a téli hidegek során telített szállások mellett is maradnak az utcákon emberek. A hajléktalan emberek elhelyezése ráadásul bonyolultabb dolog az egyszerű mateknál. Hiszen ha azt nem is vesszük figyelembe, hogy sokan – például rossz tapasztalataik, vagy a körülmények miatt – nem hajlandóak bemenni a szállásokra, sok helyen jövedelemhez kötött a lakhatás. Vagy ha egy településen van öt szabad férfi férőhely, az nem segít ki egy utcán lévő nőt.

Misetics Bálint a mostani törvénymódosítás kapcsán kiemelt még két fontos szempontot. Az elzárást kizáró okok között van ugyanis a fogyatékosság és a terhesség – vagyis az elesettek közül éppen a legsérülékenyebbek maradhatnak utcán.. Ha pedig megtörténnek nagy számban az elzárások, akkor erre az állam milliókat fog költeni – ahelyett, hogy a hajléktalan emberek lakhatására fordítaná ezeket az összegeket.