Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Titkos állami ezermilliárdok kerülik ki a versenyt: bukszustól a nemkormánygépig

Titkos állami ezermilliárdok kerülik ki a versenyt: bukszustól a nemkormánygépig

A kormány a választás óta mintegy 1000 milliárd forintnyi állami költéssel kerülte meg a nyílt közbeszerzést. Közvetlenül a választás előtt pedig további 650 milliárdról döntött. Sokszor csak a pofátlanság szab határt annak, mit titkolnak el.

„A nyílt közbeszerzés mellőzése, a teljes titoktartás abszolút érthető például a titkosszolgálatok eszközbeszerzéseinél; a honvédségi gépnek álcázott kormánygépnél vagy a Kossuth téri Nagy Imre szobor elbontásánál már nagyon nem fér bele, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem parkosításánál pedig egyenesen felháborító” – mondta a Zoom.hu egy, a nemzetbiztonsági és védelmi szempontból titkosított közbeszerzésekre rálátó forrása. Utóbbi, még a 2010-2014 közötti ciklusban történt esetet a pofátlanság kategóriájába sorolta, mondván:

„A nemzetbiztonságilag érzékeny bukszusok telepítésének titkosítása már a bizottság fideszes elnökének is sok volt, és visszadobta.”

Ez azonban a ritkább eset. Az országgyűlés két illetékes bizottsága – a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti – általában évente többször is, több tucat tételből álló csomagban dönt az ilyen érzékeny beszerzések könnyítéséről és titkosításáról, egyenként akár több százmilliárd forint értékben.

650 milliárdról a választás előtt

Még a nagy tételek közt is szokatlanul sok, mintegy 650 milliárd forint összértékű beszerzésről döntötte el a honvédelmi és rendészeti bizottság kormánypárti többsége, hogy ezeket a nyílt közbeszerzés szabályainak mellőzésével, titokban vezényelhetik le – mindezt egy hónappal a parlamenti választás előtt, március 6-án szavazták meg.

Szórták a pénzt a választás előtt, mintha nem lenne holnap Fotó: Veres Viktor

Ez hatalmas pénz. Összehasonlításképpen: a teljes magyar katonai költségvetés az egész 2018-as évre körülbelül 428 milliárd forint. Vagyis a bizottság a 2018-as katonai büdzsé másfélszeresének titkos elköltésére adott engedélyt. A kormánypárti tagok ráadásul több évre szóló „biankó csekket állítottak ki, mivel a költések kevesebb, mint 15 százalékára van csak fedezet a 2019-es büdzsében, a többit később költik el.

Önmérséklet anno

A választás előtt közvetlenül megszavazott, hosszú évekre előre szóló kötelezettségvállalások, továbbá azok titkosítása annak fényében semmiképpen sem mondhatók visszafogottnak, hogy például a Bajnai-kabinet 2010 januárjában, vagyis már csaknem fél évvel a választások előtt döntött arról, hogy a több területen – például személyi kérdésekben, az állami vagyon átruházásáról, közbeszerzésekről vagy éppen támogatási szerződésekről – döntési moratóriumot hirdet, mert nem akarták megkötni a következő kormány kezét.

Az idén március elején, a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülésén meghozott döntésről azóta kiderült, hogy milyen titkosított beszerzéseket takar. Egyrészt a viharos gyorsasággal a Belügyminisztérium alá rendelt légimentés új eszközparkjának megvásárlása kapott így zöld utat, csakhogy – mint kiderült – gyakorlatilag új áron vesznek így használt gépeket, miközben a légimentés „államosítása” szakmai aggályokat is felvet.

Jönnek az új (máshol már használt) mentőhelikopterek, amelyeket a rendőrség üzemeltet majd Fotó: Veres Viktor

A civil légimentéshez használt helikopterekénél hihetőbb a Honvédség 20 új helikoptere beszerzésének titkosítása – ez volt a márciusi csomag másik nagy tétele. Az Airbus H145M típusú helikopterflottáért összesen 100 milliárd forintot fizet részletekben a Honvédség, az új légijárművek hazai bemutatóján a Zoom.hu is ott volt:

Megnéztük a Magyar Honvédség új helikopterét

A Magyar Honvédség 20 darab H145M többfeladatú könnyű helikoptert vásárolt az Airbus konszerntől. Múlt pénteken a hajmáskéri lőtéren megnéztük a közeljövőben szolgálatba álló helikopter képességeit. A bemutató során a helikopter 12,5 mm-es géppuskával, valamint nem irányított levegő-föld rakétákkal küzdötte le a célpontokat, valamint a védelmi képességeit is bemutatta, amikor az infravörös vezérlésű – a köznyelvben hőkeresős – rakéták szimulált támadását hárította el a több tucatnyi infracsapda látványos kivetésével.

Mindezeken kívül is a Magyar Honvédség nagyon sokat költött vagy tervez költeni a jövőben fejlesztésekre, beszerzésekre. Íme, néhány példa:

  1. A páncéltörő rakéták mellé 250 Suzukit is beszerez a Honvédség
  2. 20 milliárdért vesz a honvédség vállról indítható páncéltörőket
  3. A saját cégétől vesz a HM buszokat kétmilliárdért
  4. A Honvédség félmilliárdért vett egy szimulátort

Szintén a Honvédséghez kapcsolódik a honvédelmi és rendészeti bizottság legutóbbi, nagy értékű közbeszerzési felmentése is, amelyről még 2016 végén döntöttek. Ez alapján szerzett be a szaktárca tavaly két Airbus A319-es többfunkciós repülőgépet, összesen bő 15 milliárd forintért.

Simicskó István honvédelmi miniszter a használt Airbus A319-es katonai repülõgépeinek egyikét szemrevételezi idén februárban MTI Fotó: Ujvári Sándor

A gép februári bemutatásakor az akkori honvédelmi miniszter cáfolta, hogy kormánygépnek, vagyis a kormány külföldi utazásaira szerezték volna be a az új légi járműveket, július közepén mégis az egyikkel utazott hivatalos látogatásra Izraelbe Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete. A kormány Zoom.hu-nak küldött válaszában lényegében elismerte, hogy ezek „álcázott” kormánygépek, de azzal indokolt, hogy a repülések után a Honvédségnek fizetnek – inkább, mint a külföldi légitársaságoknak. Ráadásul a fideszes Németh Szilárd szerint ezzel a nemkormánygéppel jobb repülni, mint a Ryanairrel.

740 milliárdról a választás után

Talán még a bizottság tagjai sem gondolták, hogy mindössze négy hónappal a márciusi, 650 milliárdos beszerzési-mentesítési csomag után, július elején egy még nagyobb tételről, mintegy 740 milliárdos csomagról döntenek majd. Pedig éppen ez történt a július 11-i, szintén zárt honvédelmi bizottsági ülésen.

Az új helikopterek már érkeznek, és jöhet egy sor új fegyverzet is Fotó: Veres Viktor

Egyes hírek szerint ebben a csomagban dönthettek a képviselők olyan, amúgy szakértők szerint indokolt honvédelmi beszerzésekről, mint egy rámpás szállítógép, mivel ezt a feladatot az A319-esekkel nem lehet megoldani. Ebbe a körbe tartozhat a honvédség légvédelmi radarrendszerének fejlesztése, a Gripen harci gépek fegyverzetének (főleg rakétáinak) modernizálása, továbbá tüzérségi lövegek (tarackágyúk) cseréje is.

„Aprópénzek” a másik bizottságban

A védelmi szempontokból a nyílt közbeszerzés alóli mentességet megadó honvédelmi és rendészeti bizottságon kívül az országgyűlés másik szakbizottsága is adott ki nemrég nemzetbiztonsági szempontok alapján hasonló engedélyt. A nemzetbiztonsági bizottság azonban információink szerint nem több száz milliárdos, hanem csak jóval kisebb összegű mentességekről döntött a választás után, július 18-án.

Fotó: Veres Viktor

Emlékezetes, ez az ülés azért volt különleges, mert a testület kormánypárti többsége az utolsó pillanatban minden kényes pontot levetetett a napirendről, egyedül a közbeszerzések alóli mentesítésekről szólót hagyták – majd szavazták – meg. Így nem esett viszont szó például olyan kérdésekről, mint a kormányzatig és a Fidesz vezérkaráig érő Black Cube-botrány.

Ahogyan korábban az egész Kossuth tér átépítése, a tér szélén álló egykori MTESZ-irodaház bontása és helyén az új országgyűlési irodaház építése is mentességet, valamint ezzel együtt járó titkosítást kapott. A júliusi ülésen ugyancsak a nyilvánosság kizárásával döntöttek a képviselők a Kossuth térrel szomszédos Vértanúk terének átépítéséről, így a Nagy Imre szobor botrányt kavart elköltöztetéséről is.

A nemzetbiztonsági bizottságban – forrásaink szerint – újabban már nem próbálnak a fideszes előterjesztők mindenféle, a már említett campusparkosításhoz hasonló, indokolatlan közbeszerzési mentesítést áterőltetni. A valóban indokoltakat azonban titkosítják, hasonlóan a korábbi gyakorlathoz. Ilyenek lehetnek különösen a titkosszolgálati beruházások, fejlesztések, valamint – mondjuk – a Terrorelhárítási Központ (TEK) beszerzései is.

Egy TEK-beszerzés, amelynél indokolható a titkosítás Fotó: Beier Balázs – Bbazsaphoto

Ilyen beszerzés volt a TEK 13 tonnás, páncélozott csapatszállító járművének beszerzése, amelyről itt írtunk. De ugyancsak titkos beszerzés volt a TEK még nagyobb, mintegy 20 tonnás guruló műveleti központja, amelyet a Zoom.hu közelebbről is megnézhetett:

Megnéztük a TEK szuperkamionját: műveleti központ egy guruló garzonban

Az első hírekkel ellentétben nem páncélozott a Terrorelhárítási Központ (TEK) új szuperkamionja, ám enélkül is eléggé fenyegető jelenség. Pedig nem az a dolga, hogy rémületet keltsen: 12 méter hosszú, 3,6 méter magas, közel 20 tonnás, és a svéd Scania bivalyerős, 730 lóerős R730-as nyergesvontatója adja az alapját.

Azonban korábban – és olykor most is – átcsúsznak olyan fejlesztések, beszerzések is az okkal mentesítettek között, amelyeknél ezt valós védelmi vagy nemzetbiztonsági szempont egyáltalán nem indokolná. E körbe tartoznak a Miniszterelnökségnek a budai Várba költöztetésének egyes részfeladatai, a már említett Kossuth téri építkezések, de ilyen volt korábban a Margit körúton álló egykori Ipari Minisztérium épületének bontása, sőt még az elektronikus útdíjfizetési rendszer kialakítása is.

Ide tartoznak a belügyminisztériumi járműbérlések és autóbeszerzések is. A tárca hagyományosan nem szereti nyilvánosságra hozni az ilyen, jellemzően több milliárdos kiadásokat. A Zoom.hu is írt arról, hogy a kormány folyamatosan érvényben tartja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, noha a menekültválság csúcsán kitalált speciális intézkedésnek a határkerítés óta nincs sok értelme a riogatáson túl. Pontosabban egy azért van: 387 rendőrségi jármű beszerzésénél éppen erre hivatkozva mellőzték a nyílt versenyt.

Borítókép: Illusztráció / Fotó: pixabay.com