Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos

Védelmi beszerzésekért felel a milliárdos kartellgyanúba keveredett kormánybiztos

Orbán Viktor egykori tanácsadója állami cégvezetőből nemrég hadfelszerelési kormánybiztossá lépett előre, miközben milliárdos kartellgyanú érintettje. A GVH már két éve vizsgálódik.

Egyre magasabb pozíciókba kerül az állami szférában az első Orbán-kormány idején még a miniszterelnök tanácsadójaként dolgozó Maróth Gáspár, akinek akadémikus apját, Maróth Miklóst 2016-ban még Orbán által is favorizált köztársaságielnök-jelöltként emlegették. Maróth Miklósból nem lett államfő, viszont a fia karrierjét úgy tűnik, éppúgy nem hátráltatta a magánvállalkozása mögött fellelt, a Fidesz által amúgy elítélt offshore-háttér, mint ahogyan az sem: cége kartellgyanúba keveredett egy több tízmilliárd forintos uniós támogatású egészségügyi eszközpark-fejlesztési projektnél.

Mindkét miniszter megvédte

Miután nyilvánosságra került, hogy Maróth saját cégének üzletrészein egy offshore-hátterű ciprusi céggel osztozik, 2016-ban Maróth már a honvédelmi tárca egyik háttérintézménye, a HM EI Zrt. igazgatósági elnöke volt. Az akkori miniszter, Simicskó István azzal vette védelmébe: nem tudnak róla, hogy dr. Maróth Gáspár üzleti kapcsolatai a beosztása betöltésével összeférhetetlen lenne, vagy biztonsági kockázatot jelentene.

Maróth Gáspár Forrás: hatoscsatorna/Youtube

A múlt héten pedig újabb kinevezés érte Maróthot. A HM EI Zrt.-nél – havi 370 ezer forintos bruttó fizetéssel (plusz költségek) járó – igazgatósági elnöki pozíciójának megtartása mellett

Orbán kinevezte „a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizációértfelelős kormánybiztossá – havi 997 ezres fizetéssel.

Maróth HM EI Zrt.-s állására és az őt érintő korábbi kartellgyanúra utalva az LMP-s Demeter Márta az új honvédelmi miniszterhez fordult a kérdéssel: „Miért közpénzek eltüntetésében érintett emberre bízzák a százmilliárdos haditechnikai beszerzéseket?” Benkő Tibor minapi válaszában megvédte Maróthot: „A személyi döntéseket nem feltételezésekre, hanem komoly szakmai szempontok figyelembe vétele mellett alapozzuk.

Két éve vizsgálódik a GVH

Az első Orbán-kormány alatt 2000/2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkári posztját, majd 2003-ig az Országos Népegészségügyi Program vezetői tisztségét betöltő Maróth Gáspár kormánybiztosi kinevezése apropóján a Zoom.hu megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), hogy megtudjuk: van-e eredménye a Maróth cégét is érintő, több mint két évvel ezelőtt kartellgyanúval indított versenyfelügyeleti eljárásának.

A GVH válaszában elismerte, hogy az ilyen, a versenyt korlátozó megállapodások vizsgálatára indult eljárásokat 6 hónap (plusz még kétszer 6 hónap hosszabbítás) alatt kell lezárni, de ebbe nem számítanak bele egyes közbenső adatszolgáltatási határidők, így

az ügy pillanatnyi végső törvényi határideje 2019. április 28.,

addig pedig az ügy vizsgálati szakaszban van a GVH előtt. Az eljárás lefolytatásának eredményessége érdekében ezért további konkrét információt nem is közölnek. Felhívták a figyelmet továbbá arra: az eljárás nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a feltételezett jogsértést elkövette, hiszen a vizsgálat éppen a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.

20 százalék magánzsebekbe?

A kartellgyanú annak idején jelentős visszhangot kapott. Lényege, hogy Magyarország 2015-ben mintegy 40 milliárd forint értékben hívhatott le EU-s támogatásokat kórházi MR-, CT- és hasonló diagnosztikai berendezések beszerzésére: 81 intézmény tudta így modernizálni az eszközparkját. Csakhogy a GVH később eljárást indított a pályázat miatt, mert azt gyanította, hogy a pályázó cégek egyeztettek a pályázataikról, vagyis kartelleztek.

Vizsgálat egy új MR-géppel – ilyeneket is beszereztek uniós pénzből MTI Fotó: Kovács Tamás

A kartellvizsgálatban érintett 21 vállalkozás között több nemzetközi cég van, például a Philips, a GE vagy a Siemens magyar leánya; és ott van a több beszerzésen is nyertes VMD Kórház Technológiai Zrt. is, amelynek az egykori MSZP-s Weisz Imre mellett 2014-ig Maróth Gáspár is közvetett tulajdonosa volt. Sőt, ő irányította a céget vezérigazgatóként a kartellgyanús pályázatok idején is; vezetői pozíciójáról 2016. április 11-én, vagyis éppen aznap mondott le, amikor a GVH megindította a versenyfelügyeleti eljárást és házkutatást tartott az érintett cégeknél.

Az egészségügybe áramló uniós pénzek szétlopásáról szóló 444.hu cikk szerint a végül a kórházak által lehívott 32 milliárd forintnyi beruházási összegből a kartellben résztvevő, nyertes cégeknek a rájuk eső rész 20 százalékát kellett visszaosztaniuk. A portál a birtokába került GVH-s iratok alapján azt írta, hogy a kartell összehangolásával a versenyhivatal két embert gyanúsít: Maróth Gáspárt és Harmat Sándort. Utóbbi személyt a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélték.

CT-vizsgálati eredmények – CT berendezéseket is beszereztek az uniós pénzből Fotó: BSIP/UIG via Getty Images

A témát átfogóan vizsgáló budapesti Korrupciókutató Központ tanulmánya is gyanúsnak találta a GVH vizsgálatában érintett uniós pályázatot, mondán: „A program szerződéseinél a versenyerősség alacsonyabb, a korrupciós kockázatok szintje és az ártorzítás elterjedtsége pedig szignifikánsan magasabb volt, mint az egyéb 2015-ben kötött, EU által finanszírozott ipari beszerzéseknél.

Vietnamba is beteszi a lábát a VMD-csoport

Az Omántól Jordániáig, Ukrajnától Irakig számos kirendeltséggel rendelkező, tavalyi pénzügyi beszámolója szerint valamivel több, mint 2 milliárd forintos árbevétel mellett 43 milliós adózott eredményt felmutató VMD Kórház Technológiai Zrt. a honlapján az általa meghódított nemzetközi piacok között feltünteti Vietnamot is. Nem véletlenül: Orbán Viktor miniszterelnök 2017. szeptemberében Hanoi-ban jelentette be: 60 millió euróból, azaz 18,5 milliárd forintból 500 ágyas kórházat épít Magyarország Vietnamban, Can Tho városában. A kórházépítésről a HVG egykori cikke szerint már 2009-ben, még a Bajnai Gordon vezette kabinet idején kötött megállapodást a két ország, ám végül a 2013-as határidőig hiába várták a pénzt az ázsiaiak, az Eximbanknak ugyanis nem adott engedélyt a nemzetgazdasági tárca a hitel folyósításához. A gond az lehetett, hogy a helyi városi tanács 2012 őszén a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t és a Novotrading Medical Kft.-t bízta meg a kivitelezéssel. A projektet 2016 elején élesztette fel Szijjártó Péter külügyminiszter. Vietnami lapok szerint a beruházással megbízott öt cég – amelyből kettő lesz magyar – viszont már nem ugyanaz a kettő, mint korábban. Egyikük a kivitelezőnek kiválasztott KÉSZ Zrt. helyett a magát Orbán Viktor kötélbarátjának tartó Garancsi István érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt. lett. A másik pedig a kórházi eszközöket beszerző Novotrading helyett a VMD Kórházi Technológiai Zrt. Utóbbiról a vs.hu azt írta, hogy 2012-ben eleve kiesett, mert pályázata még a formai követelményeknek sem felelt meg.

Borítókép: Magyar katonák RPG gránáttal egy nemzetközi hadgyakorlaton Veszprém közelében / MTI Fotó: Koszticsák Szilárd