Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Ezért örülnek a gyenge forintnak Matolcsyék – bosszankodhatnak a nyaralók

Ezért örülnek a gyenge forintnak Matolcsyék – bosszankodhatnak a nyaralók

A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén a nyárra gyakorlatilag lerendezte a gyenge forint kérdését, a következő két hónapban nem várható a jegybank részéről forinterősítő intézkedés – ez derül ki a jegybank Monetáris Tanácsának ülése után kiadott jegyzőkönyvből. A döntés számos céget és magánszemélyt hátrányosan érint – ennek ellenére a jegybank ezeket szempontok nem veszi figyelembe. Az okokat próbáljuk górcső alá venni.

Mitől gyengül a forint?

Úton-útfélen hangoztatott vélemény, hogy a forint világgazdasági okok miatt gyengül, ami részben igaz. Április végén, május elején szakadt el a cérna a forintpiacon, az addig 305-312 forintos sávban lebegő euróárfolyam emelkedni kezdett, a csúcs 330,76 forint volt, amit július elsején ért el az euró árfolyama. Ez az új történelmi rekord. Azóta a közös európai deviza 325-330 forint ingadozik, és az elemzők szerint nem is lépünk ki a következő hónapokban a 320-330 forintos sávból.

Jerome Hayden Powell amerikai jegybankár, 2018. február 5. óta a Federal Reserve, az amerikai jegybank elnökének eskütétele Fotó: Andrew Harrer/Bloomberg via Getty Image

A forintgyengülést több külső hatás együtt indította be, a török líra mélyrepülése óvatossá tett a befektetőket a feltörekvő piacok valutáival (ide sorolják a forintot is) szemben, így a régióból elkezdték kivonni befektetéseiket és a biztonságosabb devizákba forgatták azokat. Ezzel párhuzamosan az USA jegybankja, a Federal Reserve megkezdte a dollárkamatok emelését, és a piaci várakozások szerint ez várható az eurózónában is. Ezért a befektetők inkább fialtatják pénzüket magasabb kamatozású és biztonságosabb befektetésekben, mint alacsony kamatozású feltörekvő piaci betétetekben, kötvényekben.

Amennyiben MNB úgy döntött volna, hogy követi a nagyokat és szigorít kamatpolitikáján, megelőzhette volna a forint gyengülését, de nem tette.

Miért nem lép az MNB?

A jegybanktörvény szerint az MNB-nek két dolga van: a legfőbb és mindent megelőző feladata, hogy az árstabilitás fenntartásával hozzájáruljon a társadalmi jóléthez, s ha ez a cél teljesül, akkor politikájával segítse a gazdasági növekedést. Így az MNB erre a két dologra koncentrál, vagyis nincs árfolyamcélja sem. A jegybank inflációs célja 3 százalék plusz mínusz 1 százalékpont, vagyis amíg 2-4 százalék marad a drágulás éves üteme, addig az MNB nem lép. A jegybanki elemzők szerint a 3 százalékos célt a jövő év közepére éri el a magyar gazdaság. A kutatásaik szerint az infláció és az árfolyam közötti kapcsolat jóval gyengébb most, mint 10-15 évvel ezelőtt, vagyis jelentősebb forintgyengülés nem vagy kisebb mértékű infláció okoz, mint a korábbi évtizedekben, emiatt sem izgulnak. Ami kellemetlen meglepetést okozhat, az az olajárak emelkedése.

Vagyis a jegybank most még nem aggódik az infláció miatt, így koncentrálhat gazdaság élénkítésére:

ehhez az MNB úgy járulhat hozzá, hogy a kamatokat tartósan alacsonyan tartja. Alacsony kamatok mellett nő a lakosság és cégek hitelfelvételi kedve, így bővül a lakossági fogyasztás, a cégek beruházási hajlandósága és a termelése – vagyis gyorsabban nő a magyar gazdaság.

És akkor nem aggódik az MNB a cégek miatt?

A gyenge forint azonban nemhogy ártana, hanem kifejezetten segítheti azokat a kis- és közepes magyar cégeket, amelyek külföldre szállítanak. Ugyanis bevételeiket devizában szerzik, amit idehaza forintra váltanak. Könnyű belátni, hogy amíg egy euró 310 forintot ért, addig kisebb volt a forintban szerzett bevételük, mint most, amikor egy euróért 325-330 forintot is kapnak. Így nő a jövedelmük, többet tudnak fejleszteni, bérekre költeni – vagyis így növelik a gazdasági növekedést.

A gyenge forint tehát növeli ezen cégek versenyképességét, ami rövid távon jó, ugyanakkor ha elkényelmesednek és ez marad az egyetlen versenyelőnyük a külpiacokon, akkor hosszabb távon ez visszájára fordulhat.

Rosszul érinti viszont azon cégeket, amelyek külföldön vásárolnak és idehaza értékesítik termékeiket – ők áremelésre kényszerülhetnek, de ennek jeleit még nem látja az MNB. A multikat nem vagy jóval kisebb mértékben érinti a gyenge forint, ugyanis könyvelésüket euróban, dollárban, vagyis az anyacég devizájában vezetik. Éppen ezért ők a forintot bérek és adók fizetésre használják – ezt a kockázatot a több tíz-, száz milliárdos fogalom mellett kezelni tudják. Hasonló helyzetben vannak azok a kis magyar cégek, amelyek kizárólag idehaza termelnek, szolgáltatnak – ők ebben a felállásban közvetlenül nem találkoznak a forintgyengüléssel.

De mi lesz a devizahitelesekkel?

A devizahitelesek azok, akik rosszul járnak, és persze a külföldre utazók. Ám az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi lakáshitelt forintosítottak, így devizahitel mint kockázat, amely az egész magyar pénzügyi rendszert és a magyar gazdaságot veszélyeztette, megszűnt létezni. Vannak még devizahitelek a lakáspiacon is, ám ma már az autópiacon gyakoribb, ám ezek mértéke nem akkora, hogy az MNB-nek aggódnia kelljen. Ez persze nem vigasztalja azokat, akik még mind a mai napig a devizahitelüket nyögik, hisz a korábbinál is rosszabb helyzetbe kerültek.

Az egyszeri embereket a forint gyengülése legtöbbször és legáltalánosabban a külföldi nyaralásuk miatt bosszantja, hiszen egy tengerparti pihenés akár 10 százalékkal is többe kerülhet, mint amennyit az év elején kalkuláltak. Fajdalom számukra, ez az, ami a legkevésbé érdekéli a monetáris tanács tagjait.

Makroszempontból ráadásul kifejezetten hasznos, ha a magyarok nem a tengerparton, hanem a Balaton mellett költik el nyaralásra szánt tíz- és százezreiket

– mert ezzel is a magyar gazdaság növekedését segítik – érvelhetnek a jegybankban.

Fotó: Csóti Rebeka

De az állam rosszul jár a gyenge forinttal?

Nem egészen. Az állam számára a legnagyobb devizateher az államadósság devizában felvett része – ugyanis a tőkét és a kamatokat devizában kell törleszteni.

Ugyanakkor több szerencsés tényező a kormánynak kedvez: az Államadósság Kezelő Központ kifizette az idei devizalejáratait, így rövid távon emiatt nem kell aggódnia.

A másik kedvező folyamat a pénzügyi kormányzat tudatos döntése volt, hogy az elmúlt években látványosan leépítette az államdósságon belül a devizahitelek és forintban adósodott el, így az árfolyamkockázat egyre kisebb lett. A forint gyengülése idén így 20-30, jövőre azonban mintegy 50 milliárdos nagyságrendben növelheti a költségeket.

A serpenyő másik oldalán viszont ott vannak az uniós támogatások: az idén alsó hangon 2-3 milliárd eurónyi támogatás érkezik az országba, amit a MNB vált forintra a kormánynak a piaci folyamatokat nem zavarva. Egymilliárd euró estében az árfolyamnyereség 15 milliárd forint lehet, ha nem a tervezett 310 forint körüli szinten, hanem 15 forinttal drágábban váltják át az uniós támogatást – így az éves árfolyamnyereség elérheti a 40-50 milliárd forintot is, ami már megédesíti a devizaadósságon elszenvedett veszteséget.

Összefoglalásul: az MNB számára mindaddig semleges a forint árfolyama, annak gyengülése, amíg az nem gerjeszt inflációt. A cégek egy részét nem érinti a gyengülő forint, a külföldi piacra termelők számára pedig kifejezetten kedvező a gyenge forint. Az állam számára inkább hasznot hoz a gyenge forint, így csak a devizában eladósodott magánszemélyek, a devizahitelek és a nyaralók vesztenek rajta – ez a kettő azonban nem olyan mértékű probléma, ami miatta MNB az alacsony kamatokon szerzett nyereséget kiengedje a kezéből. Emiatt a következő hónapokban arra kell felkészülni, hogy az euró árfolyama 320-330 forint között stabilizálódik – érdemes erre berendezkedni az év végéig vagy épp 2019 első negyedéig, hacsak a világgazdaság felül nem írja ezt a forgatókönyvet.

Borítókép: a Magyar Nemzeti Bank épülete. Fotó: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images