Tisztelt Olvasók! A zoom.hu internetes híroldal 2018. december 21-én megszűnt. A domain a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül és az egyes írások nem kommentelhetőek. - STRAT-POL Kft.

Az ország, ahol férfiak milliói fognak egyedül meghalni

Az ország, ahol férfiak milliói fognak egyedül meghalni

Shengnan, vagyis „maradék férfiak”– így nevezik Kínában az agglegényeket, akiknek 30 éves korukig nem sikerült megházasodniuk. A világ legnépesebb országban elkeserítően rossz a nemek arányának eloszlása, így fordulhatott elő, hogy a jegygyűrű mellett 99 iPhone-nal próbálta valaki meggyőzni szíve hölgyét, mondjon igent a lánykérésre. Az előrejelzések szerint Kínában két év múlva közel 40 millióval több férfi lesz mint nő, így

minden eszközt be kell vetniük, hogy ne maradjanak egyedül.

Fotó: AFP/Europress

„Vadhattyúk” és egykepolitika

És, hogy miért is van ennyi szingli férfi Kínában? A válasz alapvetően a kommunista reformer, Teng Hsziao-ping politikájában keresendő, az ő ötlete volt, hogy 1979-ben vezessék be azt a rendeletet, miszerint egy házaspárnak csak egyetlen gyermeke lehet. (Kivéve az ország lakosságának 8 százalékát alkotó etnikumokat – például a tibetieket és ujgurokat – mert számukra két gyermek is engedélyezett volt.) Az intézkedésre azért került sor, mert az előző uralkodó, Mao Ce-tung pusztító gazdaságpolitikája által tönkretett országban már a lakosság 97 százaléka élt szegénységben, és az egyre növekvő népesség csak nehezítette az éhezés felszámolását.

Ebben az időszakban nem volt ritka eset, hogy akár hajnali négykor rátörtek egy családra az adott tartomány családtervezési csoportjának hivatalnokai, ha kiderült, hogy a feleség nem az első gyermekével terhes. A várandós nőket akaratuk ellenére, fizikai erőszak alkalmazásával szállították kórházba és abortuszt végeztek el rajtuk, amelyhez alá kellett írniuk egy beleegyező nyilatkozatot is. Aki nem akarta aláírni a papírt, azt börtönbüntetéssel fenyegették. Hszao-ping idejében az

abortusz mellett az erőszakos sterilizáció is bevett módszer volt

a lakosság megregulázására. A második gyerek után egy éves átlagfizetésnek (30.000 jüan – akkori árfolyam szerint kb 1,3 millió forint) megfelelő büntetést kaphattak a családok, elveszíthették a lakásukat,de akár a munkájukat is. Előfordult, hogy ha egy tanárnak több gyereke született, örökre eltiltották a tanítástól.

Mivel a fiúgyermek jóval nagyobb értéknek számított, vidéken nem volt ritka eset az újszülött lánycsecsemők meggyilkolása, majd amikor megjelentek a korszerű ultrahangos berendezések, teret nyert a célzott terhességmegszakítás is. (Csupán 1983-ban 14,37 millió terhességmegszakítás történt). Erről az időszakról szól Jung Chang Vadhattyúk című népszerű regénye is, amely a kínai nők kiszolgáltatott helyzetéről szóló történeteket bevezette a nyugati köztudatba.

Nem hivatalos becslések szerint a kínai árvaházakban élő gyerekek 95 százaléka lány, ugyanis a hagyományos felfogás szerint, akinek nem született fia, „szégyenben maradt”. 15 évvel ezelőtt végül (részben a nyugati kultúra hatására) elindult a változás: ma már nem igazán számít, hogy milyen nemű gyermek érkezik a családba, örömmel fogadják. A Kínai Kommunista Párt pedig harminc év után, 2015-ben határozott úgy, hogy két gyermek születését is lehetővé teszi a pároknak mindenféle szankció nélkül – ennek pedig az volt a ő oka, hogy a kínai társadalom elkezdett drasztikusan öregedni.

Fotó: AFP/Europress

99 iPhone és egy lánykérés

A randizás a világ minden pontján egy stresszes dolognak számít, az ember fél, hogy kedveli-e majd a másik, milyen benyomást tesz és hogy lesz-e folytatása a dolognak. De Kínában sokszoros a nyomás, főleg a férfiakon. Nem csoda, hiszen 2050-re az előrejelzések szerint 30 százalékkal többen lesznek majd, mint a hölgyek. Napjainkban

120 férfira nagyjából 100 nő jut

Kínában, így matematikailag is lehetetlen, hogy mindegyikük párt találjon.

„A demográfiai egyenlőtlenségeket mélyíti, hogy rengeteg nő elköltözik Kínából, és többen külföldön, például Japánban vagy Dél-Koreában mennek férjhez” – mondta a Zoom.hu-nak Buzna Viktor újságíró, aki több évet töltött Pekingben.

„Ez tovább erősíti a kínai férfiak személyes sérelmét a japánokkal szemben, hiszen az a kevés hölgy is, aki még maradna nekik, inkább más nemzetiségű férfiak közül válogat” – tette hozzá.

Buzna szerint a fiatal generációkhoz tartozó nők nagyon fontosnak tartják a tanulmányaikat, de közülük sokaknak azzal kell szembesülniük, hogy akár már 25 évesen is idősnek számítanak amikor ismerkedni próbálnak. A kínai férfiak – bár nem igazán vannak abban a helyzetben, hogy válogassanak – nem mindig találják vonzónak a magas iskolai végzettséggel rendelkező nőket, így a randin azzal indítani, hogy valakinek doktori végzettsége van nem éppen a legjobb ötlet.

„Másrészt a szülők részéről is van egy nyomás, még a városi nőktől is elvárnák, hogy akár már 23 évesen szüljenek, de az „elnyugatiasodás” miatt ők már egészen másképpen szeretnék alakítani az életüket. Ez pedig gyakran olyan generációs feszültségeket okoz, hogy a nők inkább a szüleiktől távol folytatják tovább” – mesélte az újságíró.

Fotó: AFP/Europress

A fiatal lányokért persze mindent bevetnek

, az sem ritka, hogy elképesztő összegű ajándékokkal próbálják lenyűgözni kiszemeltjüket, 2014-ben például egy olyan fiatalember fotója járta be a világsajtót aki 99 iPhone 6-ossal és egy hatalmas virágcsokorral próbálta meggyőzni kedvesét, hogy mondjon igent. De sajnos elutasítást kapott a barátai és kollégái előtt. Ettől függetlenül nem tévesztette el nagyon az irányt, ha valaki párt akar találni Kínában, biztos anyagi helyzetre van szüksége, egy lakás és egy kocsi minimális elvárásnak számít.

Az 1,3 milliárdos országban ma már nem csak a Valentin-napot, hanem a szinglik napját is ünneplik, mégpedig november 11-én (igen, azért mert 11.11 , a dátum csupa „egyedülálló”számból áll), amikor hatalmas online leárazások vannak országszerte.

Eladó a menyasszony

Kínában rendkívül népszerűek a villámrandik, a társkereső applikációk és furcsa módon még létezik a kerítő nevű foglalkozás is. A kerítők az társkeresők fényképével házalnak a családoknál, illetve kiülnek terekre is, hogy pénzért cserébe reményt hozzanak a „maradék férfiak” életébe.

A hiányra külföldön is ráéreztek, Oroszországban feleségszerző túrákat is szerveznek, amelyekre több ezer dolláros belépőt fizetnek a gazdag kínai üzletemberek. A hófehér bőrű, kék szemű feleségek különösen népszerűek körükben, a szibériai kerítők szerint velük szinte azonnal szerelembe esnek klienseik. Ezt persze nem mindenki engedheti meg magának.

Sajnos a kerítés nem mindig a menyasszonyjelöltek beleegyezésével zajlik. Vietnámból és Kambodzsából nők százait rabolták el emberkereskedők, hogy eladják a kétségbeesett kínai agglegényeknek. Óriási iparág épült a „maradékokra”.

Az sem ritka, hogy valaki barátnőt bérel magának, ha a szüleihez megy látogatóba

, hogy elkerülje a kínos kérdéseket – erre van a Hire Me Plz nevű applikáció, ahol 1 450 dollárért (körülbelül. 400 ezer forint) lehet partnert bérelni, aki lelkesen színleli a kapcsolatot.

Fotó: AFP/Europress

Mindez a sok szenvedés egyébként teljesen értelmetlenül történik. A demográfusok szerint a születések száma a drasztikus beavatkozás nélkül is csökkent volna, hiszen ahogy a gazdaság nőtt és az életszínvonal javult, a párok maguktól is egyre kevesebb gyereket vállaltak. Így viszont egy egész generáció életéből tűntek el az unokatestvérek, nagybácsik és nagynénik, a kínai társadalom egyre öregszik,

férfiak milliói pedig valószínűleg egyedül, család nélkül fognak meghalni.

Borítókép forrása: AFP/Europress